Tora Péter, a Crop Science üzletágvezetője kiemelte: a Bayer és a Monsanto „házassága” nagy érdeklődést keltett világszerte, mivel a szóban forgó amerikai cég felvásárlása volt a német ipar eddigi legnagyobb akvizíciója, ami meghaladta a 60 milliárd dollárt. Az, hogy egy jelentős német és egy nagy amerikai cég egyesül, kivételes eseménynek számít még mindig a világgazdaságban. Ez az egyesülés és a közös munka itt Magyarországon könnyebben végbemegy, mint máshol a világban, mivel van egy fontos közös nevező: az üzletben részt vevő cégek alkalmazottai magyarok és ez meghatározó, ugyanis a közös nyelv mellett olyan felsőoktatási intézményekbe jártak, ahonnan már korábban ismerték egymást. Emellett a két cég filozófiája nagyon hasonló célok mentén szerveződött, azaz a vevők minél jobb, számukra legkedvezőbb kiszolgálását tűzte ki célul. Ezért ez a folyamat Magyarországon nem tűnt bonyolultnak, mivel a két cég alkalmazottai lényegében azonos nyelvet beszélnek, nemcsak a mindennapokban, hanem szakmailag is.

Világszinten mindez azt jelentette, hogy egy piacvezető cég jött létre az agrárvegyipar, vagyis a növényvédőszer-gyártás és a vetőmag-előállítás területén, azaz a Bayer és a Monsanto kínálata jól kiegészíti egymást ezen a területen. A két cég összforgalma a 2017-es év adatai alapján mintegy 20 milliárd eurót tett ki. A felvásárlás legfontosabb oka az volt – mondta a szakértő –, hogy az újdonságok előállítása igen tőkeigényes feladat, és ezt csak mamutcégek tudják gazdaságosan és hatékonyan megoldani. Emellett jelentős kihívás még a termelési folyamatok fenntarthatóságának biztosítása is, mivel ezen a területen is sok kutatásra és fejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy a Föld nevű bolygó élhető maradjon unokáink számára is, ez főként az erőforrások racionális felhasználásán múlik. A Bayer fő célkitűzése, hogy innovatív módon termeljen élelmiszert és azt fenntartható módon tegye. Ezért az üzletben részt vevő két cégnek rendkívüli portfóliója jön létre, amely három pilléren nyugszik: a vetőmagok és az ezekhez tartozó biológiai tulajdonságok, ez a Dekalbtól jön majd; a Bayertől pedig a kémiai és biológiai növényvédelmi megoldások várhatók; emellett ami még nagyon fontos, a digitális eszközök alkalmazása valamint a szaktanácsadás ezeken a területeken. E három tényezőből alakul ki majd egy minőségileg új fogalom, a testreszabott mezőgazdaság létrejötte, amit ez a most létrehozott mamutcég tud kínálni ügyfeleinek, vásárlóinak.

A Bayer – amely fokozatosan ki kívánja vezetni a piacról a Monsanto nevet, de a cég jól megszokott márkáit nem – magas innovációs potenciállal rendelkezik, amit az is jelez, hogy a 2017-es adatok alapján mintegy 2,5 milliárd eurót tud a kutatás-fejlesztésbe visszaforgatni. A munka 35 kutatóállomáson és 175 nemesítő állomáson folyik, és ezek közül az egyik Szeged mellett, Szatymazon található. A Bayer kutatói elkötelezettek a kutatás-fejlesztés és az értékteremtés mellett. Tora Péter aláhúzta: a Bayer fenntarthatósági céljai megegyeznek a cég pénzügyi céljaival. Ezt előrelépésnek minősítette, mivel a vállalatnál nemcsak a pénzügyi célok elérését tartják szem előtt, hanem a fenntarthatósági célkitűzéseket is, mivel ha ez utóbbiakat nem sikerül realizálni, úgy egy idő után már a pénzügyi célok is értelmetlenné válnak. Így az új cég a legmagasabb etikai és felelősségstandardok alapján dolgozik majd, és elkötelezett abban, hogy mindent megtesz az egészséges élelmiszerellátás biztosításáért, csökkentve az ökológiai lábnyom nagyságát.

A szakember jelezte: a felvásárlás folyamata augusztus végén lezárult, és ennek eredményeként már Magyarországon is a Bayer tulajdonába került a Monsanto, aminek eredményeként a Monsanto Hungary Kft. a Bayer Hungária Kft. leányvállalata lett. A Bayer fontosnak tartja a társadalmi párbeszédet is, a cég számára nincsenek tabukérdések. Ennek alapján a tudományos vizsgálatok, amelyek a cégnél történnek, felkerülnek egy honlapra, és hozzáférhetők bárki számára. Ami lényeges a cég számára, hogy az érvelés tudományos alaposságú legyen. A szakember megemlítette: a Bayernek a mostani üzlet miatt meg kellett válnia vetőmag- és zöldségüzletágától, amely a BASF-hez került. De az üzleti folytonosságot a cég mindenképpen fenn kívánja tartani – szögezte le Tora Péter. Magyarországon az új szervezeti forma a 2019-20-as évtől működik, így most még a Monsanto a vetőmaggal, míg a Bayer a növényvédő szerekkel külön-külön foglalkozik hazánkban. De az mindenképpen igaz, hogy a két cég az egyesülést követően együtt kíván a kukoricatermesztés szolgálatába állni. Magyarországon a kukoricapiacon mind a Dekalb hibridekkel, mind pedig a gyomirtó szerekkel piacvezető a cég. Ezért fontos a Bayer számára Magyarországon a kukoricatermesztés és annak piaca.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) igazgatója, tudományos főmunkatársa, a nemzetközi piaci helyzetet elemezve elmondta: Magyarországon a szántóföldi növénytermesztők jövedelméből 60, olykor 70 százalékot is kitesznek a területalapú támogatások. Ezzel szemben a déli vagy az északi poszt-szocialista országokban ez a százalékos arány lényegesen kisebb. Amennyiben a külső konvergencia tovább folytatódik, úgy az említett szomszédos országok helyzete tovább javul, mivel a támogatások részaránya folyamatosan nő a jövedelmeken belül. Magyarország ugyanis az uniós átlagon mozog ezen a téren. Így a környező országok versenyhelyzete javul a hazai termelőkhöz képest. De ez a megállapítás nemcsak a szántóföldi növénytermelőkre, hanem például a tejtermelőkre is vonatkozik. Ezért a magyar gazdálkodók hatékonyságát folyamatosan javítani kell, hogy megőrizzék piaci pozícióikat.

Közölte: nemzetközi viszonylatban az élelmiszerek piacán a volatilitás, azaz a kiszámíthatóság illetve a kiszámíthatatlanság miként változott évtizedeken keresztül. Az 1974-es olajválság idején a volatilitás, azaz a mezőgazdasági árak bizonytalansága megnőtt. Ugyanez volt tapasztalható 2007-ben az utolsó gazdasági világválság kirobbanásakor. Ekkor a termény- és a pénzpiacok közötti kapcsolatok ugyancsak felerősödtek. Később a különböző hatások kiegyenlítődtek, megszűntek a magas árak, és most már több szektorban is az árak lefelé tartó tendenciája érvényesül. Mint például a növényolajok piacán, ahol egyértelmű a lejtmenet. A gabonatermékek piacán is inkább az árcsökkenés jellemző, míg a tejtermékek piaca most fordult negatív irányba. Ugyanakkor a cukorpiac az utóbbi két hónap tendenciái alapján elmozdult pozitív irányba a korábbi mélypontról, és itt emelkednek az árak.

A szakértő szerint viszont vannak biztató jelek is a piacon. A globális kukoricatermelés piacán a 2004-2005-ös gazdasági évtől kezdődően – ekkor lépett be Magyarország az EU-ba – növekedés volt tapasztalható a kukoricapiacon. Az eddig volt legnagyobb kukoricatermést, globálisan 1,1 milliárd tonnát a 2016-17-es gazdasági évben takarították be. A rákövetkező két gazdasági évben viszont a felhasználási igény kukoricából világviszonylatban várhatóan meghaladja illetve az előző gazdasági évben már meg is haladta a globális termelés szintjét. Az árak ezért mozdultak felfelé és csökkentek a készletek. Tény viszont az is, hogy a kínai statisztikai hivatal az utóbbi időben nem szokásos módosítást hajtott végre, ugyanis felfelé korrigálta az ázsiai ország legutóbbi tízéves termelését. Búzából is a világ fogyasztása kismértékben meghaladja az éves termelést.

Így a betárolt készletek csökkennek, ami ugyancsak áremelkedéshez vezethet a piacon, különösen akkor, ha az időjárás is kedvezőtlen lesz. A kedvezőtlen hírek ellenére is – hogy az északi és a nyugat-európai országokban az aszályos időjárás károkat okozott az idén – mégis 1 százalékkal magasabb lett a kukoricatermés az előre jelzettnél, ami 60 millió tonnát jelent. Ez a déli országok kedvező terméseredményeinek tudható be – mondta az AKI szakértője. Magyarországon 2018-ban a mindenkori második legnagyobb termésátlaggal, 8,3 tonna hektáronkénti hozammal takarították be a kukoricát. Összességében országosan 7,4 millió tonna kukoricát sikerült betakarítani. Magyarországon a belföldi felhasználást alapul véve mintegy 3,0–3,5 millió tonna kukorica kerülhet exportra évente.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese az unió 2020. utáni közös agrárpolitikájának (KAP) reformjáról beszélt, és elmondta, hogy a KAP reformját azért kell végrehajtani, mert a nyugat-európai emberek egy nagy hányadának nincs valós képe a mezőgazdasági munkavégzésről, azaz miként állítják elő az élelmiszereket. Ez azt jelentette, hogy sokak számára a mezőgazdasági tevékenység összekapcsolódott a környezetkárosítással. Ezért van nyomás az EU bizottságán, hogy a közös mezőgazdasági politikát úgy alakítsa át, hogy a szabályozásváltozással olyan irányba mozduljon a KAP, hogy a fenntarthatóság szempontjait minél inkább vegyék figyelembe a termelés során.

Papp Gergely leszögezte: amíg nincs közös költségvetés, addig nincs közös agrárpolitika sem. Hozzátette: a közös költségvetés időbeni elfogadásának esélye egyre kisebb, ezért várhatóan az új szabályozás is csak késve léphet életbe, ami a KAP időbeni csúszását is eredményezheti. Jelezte: az elmúlt években az EU költségvetésén belül a KAP-ra fordított források összege folyamatosan csökkent. Mivel azonban az EU termelése folyamatosan növekszik, így a csökkenő agrárbüdzsé sem jelenti automatikusan azt, hogy a gazdálkodók kevesebb pénzhez jutnak az unió költségvetéséből. A mostani EU költségvetés-tervezete szerint az unióban többet szeretnének költeni a migrációs célok támogatására, a határvédelemre és a határellenőrzésre, továbbá a digitális gazdaság fejlesztésére, valamint az agrárkutatásra. Ez utóbbinál megemlítette, hogy ezek a pénzek nem normatív alapúak, hanem közvetlenül az uniótól pályázhatók. De a közepes és nagy cégek számára – amelyek folytatnak kutatási együttműködéseket – viszonylag könnyen elérhetők ezek a források.

Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy a KAP-ra a 2021–2027-es időszakban kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mint jelenleg. Így vidékfejlesztésre a mostani pénzügyi időszakban évente mintegy 491 millió euró érkezik az unióból, míg 2021 után a tervek szerint ez az összeg 416 millió euró lenne. Ez mégsem okoz megoldhatatlan gondot, mert az ebből a forrásból finanszírozott projektek társfinanszírozottak, azaz nemzeti forrást is tartalmaznak. A nemzeti társfinanszírozás aránya most 17 százalék. Ennek a minimuma 15 százalék. Valós aggodalomra azért nincs ok, mert a nemzeti társfinanszírozási arányt 2020-21-től fel kell emelni 30 százalékra. Ez azt jelenti, hogy bár kevesebb pénz jön Magyarországra, de ami a magyar költségvetésből mellékerül, az a mostaninál jóval több lesz. Így a termelők a következő években is ugyanannyit kapnak majd, mint most. 

A közvetlen támogatások is mérséklődnek várhatóan, 1,27 milliárd euróról 1,20 milliárd euróra csökkennek évente. Ezt a csökkenést Magyarország azért tartja igazságtalannak, mert az 1 hektárra jutó támogatás összege nem éri el az EU-átlagot, de a 2020 után életbe lépő szabályozás szerint mégis csökkenne az 1 hektárra jutó támogatási összeg, mivel a szabály úgy változna, hogy azoktól is elvennének némi pénzt, amely országok az EU-átlag alatt vannak ugyan, de meghaladják az átlag 90 százalékát. Magyarország jelenleg az uniós átlag 99 százalékát éri el – jegyezte meg. A csökkentés 3,9 százalékpontot tenne ki. Ez pedig Magyarország szerint igazságtalan, mert ugyanannyit venne el hazánktól, mint amennyit a hollandoktól vagy a németektől. Ez utóbbi országok az EU-átlag 120–130 százalékán állnak. A számítások szerint az 1 hektárra jutó átlag 2020 után is annyi lesz Magyarországon, mint jelenleg – mondta a szakember.

Papp Gergely szerint a mostani KAP-reform lényege, hogy az unió sokkal nagyobb szabadságot kíván adni az egyes tagországoknak a mezőgazdaság finanszírozása terén, mint eddig. Ezért minden egyes támogatáshoz hozzá kell rendelni egy-egy célt, és azt számszerűsíteni kell, azaz indikátorokat kell alkalmazni. Ezek eddig is voltak, ám a lehetőségeket Magyarország nem használta ki – utalt a korábbi állapotra. Az egyes tagállamok felelőssége növekszik, ugyanis nem mindegy, hogy milyen indikátorokat választanak ki, olyanokat kell megjelölni, amelyeket teljesíteni is lehet, és az egzakt mérési feltételeket is meg kell teremteni.

A konferenciasorozaton elhangzott, a Bayer és a Monsanto egyesülését követően az új mamutcég további alapvető elképzelései, hogy az új cég az innovációt, azaz a folyamatos fejlesztéseket; a digitalizációt, azaz a termelési folyamatok informatikai támogatását; továbbá a fenntarthatóságot, azaz az élhető környezet továbbadását tartja üzletpolitikája sarokpontjainak. A szóban forgó elvek együttes alkalmazása pedig a Bayer szakértői szerint egy új minőséget hoz létre: a testreszabott mezőgazdaságot. A fórum tudományos előadásai a Bayer három üzletpolitikai alapelvét világították meg, konkrétumokat ismertetve a különböző tudományterületekről, előtérbe helyezve az alkalmazásokat.

Nagy Lajos, a Crop Science herbicid fejlesztési menedzsere az egyszikű kultúrák (kalászos kukorica) gyom­irtási technológiáját ismertette a Bayer által a múlt század 80-as éveinek végén kifejlesztett safenerek hatékonyságnövelő hatásának bemutatásával. A szakember a kukorica példáján mutatta be, hogy a herbicidek gyomirtó hatása hogyan növelhető a safenerek használatával. Ez utóbbi szer ugyanis gyorsan semlegesíti a herbicid hatóanyag esetleges káros hatását a haszonnövényre, a kukoricára. Így a gyomirtó szer hatásosabban alkalmazható a termelés, a hozamok nagyságának növelése érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy a safenerek előállításában a Bayer a kezdetektől élen jár és ez az újdonság az egyik meghatározó eleme lett az elmúlt évtizedekben a gyakorlati kukoricatermelés hatékonyságának fokozásában. Jelezte: e területen a fejlesztési folyamatok nem állnak meg.

Rónai Gábor, a Crop Science területi képviselője a safener technológia gyakorlati alkalmazásáról beszélt a kukoricatermesztésben. Rámutatott: az innováció a Bayernél igen fontos tényező, és a cégnél a fejlesztések mindig több pillérűek. A gerincét az innovációnak mindig az új hatóanyag adja. De legalább ennyire fontos a megfelelő formuláció (formázás). A kiváló formuláció azért fontos, mert ezen múlik egy-egy termék hatékonysága és a különböző területeken való alkalmazhatósága. Így a safenerek közül vannak, amelyek gyökéren, vannak, amelyek levélen keresztül szívódnak fel, és vannak olyanok is, amelyek levélen és gyökéren keresztül egyaránt felszívódnak és hatásosak. Azért fontos a gazdálkodók számára egy korszerű safener, mert a kukorica, különösen a vegetációs időszak kezdetén több fontos kritikus fázison megy keresztül.

Csengődi Péter, a Dekalb márka regionális marketingvezetője kiemelten a márkáról adott ismertetést a jelenlévőknek. Arról beszélt, hogy a versenyképesség csak a hatékonyság növelésével érhető el, ami a technológia folyamatos fejlesztésével biztosítható. Az unióban azonban jelenleg még a támogatásokkal küszöbölik ki a technológiai innovációt, amelyre még az EU-ban a legtöbb gazdálkodóknak nincs megfelelő forrása. Az azonban biztos, hogy az unió erőteljes nyomás alatt van, hogy csökkentse a támogatásokat. A hatékonyság növelésére ezért van szükség Magyarországon – mondta a szakértő.

A Dekalb ezen a téren kíván előnyöket biztosítani a termelőknek. A Dekalb Smart a különböző megoldások halmaza, amelyből a szakember a tőszámmegoldást emelte ki. Ennek a módszernek alkalmazása jelentős hozamnövelést tesz lehetővé a kukoricánál. A tőszámváltoztatás ugyanis akár három tonnás hozamkülönbséget is jelenthet. A Dekalb márkánál a cső típusa – ez fix és flexibilis lehet – is meghatározó, ugyanis ez szintén hozambefolyásoló tényező, ugyanúgy, mint a talaj szerkezete illetve egy speciális csávázószer. Ezeket a tényezőket pedig a di­gitalizációval lehet összekapcsolni, és a hatékonyság szolgálatába állítani a hibridkukorica-termesztésben – mondta a regionális marketingvezető.

Kratancsik Elvira, a Crop Science fejlesztési és engedélyezési vezetője a fenntarthatóságról beszélt. Rámutatott: 100 évvel ezelőtt még csak 12 olyan nagyváros volt a Földön, amelyben egymilliónál több ember élt, addig most ez a városszám megközelíti az 500-at. Ezekben a nagyvárosokban a jelenlegi életmód szinte fenntarthatatlan a rendkívüli környezetszennyezés miatt. Ezeket a szennyező forrásokat csökkenteni kell a világon, hogy a Földet még utódaink is rendeltetésszerűen tudják majd használni.

Ugyanakkor a jövő élelmiszertermelését ahhoz kell igazítani, hogy lényegesen több embert kell eltartani, élelmezni, mint most. Az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége elérheti akár a 10 milliárdot is. Viszont az élelmiszertermelésre rendelkezésre álló terület csökken. Mindezt csak a termelésintenzitás növelésével lehet elérni, egyensúlyban tartani. Ezt fenntartható módon csak úgy lehet megtenni, hogy az emberiség nem rombolja tovább környezetét, hanem korlátozza önmagát, és így a szennyezést is visszaszorítja. Ez csak olyan technológiákkal lehetséges, amelyek alkalmazásával hosszú távon egyensúlyban tartható a termelés lehetősége és a társadalom igénye egyaránt. Ez a Bayer számára azt jelenti, hogy a fent említett három pillért alapul véve egyénre szabott technológiát ajánl a termeléshez a gazdálkodóknak. A Bayer-fejlesztések stratégiai termékkörébe tartoznak ugyanis a biztonságot elősegítő technológiák, amelyeket a Bayer Farm rendezvényeken testközelből is megismerhetnek évről évre a termelők.

Ide tartozik a hasznos szervezetek védelmére szolgáló méhlegelők, méhhotelek létesítése. A pneumatikus vetőgépekre szerelhető deflektor termelőkhöz való eljuttatása, amely a vetőgépek ventilátorából/turbinájából kilépő elhasznált levegőt és a levegőben lévő – magokról ledörzsölődő – szennyezett port levezeti a talajba. A felszíni vizek védelme érdekében bekapcsolódott a Bayer az európai TOPPS programba, ezáltal ismerteti meg a termelőkkel a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatot. A Phitobac olyan eszköz a kínálatukban, amely zárt rendszerben, biológiai úton bontja le a vizekből a növényvédőszer-maradékot. A humán egészségügy védelmének egyik újdonsága pedig az easy Flow, amellyel az 5–10 literes sztenderd növényvédő szer kannák permetezőtartályba történő részleges vagy teljes ürítését teszi biztonságossá.