A sertéstartó épületek szerkezeti kialakítása, funkciója és használati rendje a telepen alkalmazott tartástechnológiától függ. A szakosított sertéstelepeken a tenyészállatok és hízók elhelyezésére sertésfiaztató, kocaszállás, kanszállás-vemhesítő, tenyészsüldő szállás és hizlalóépületek, illetve épületegységek szolgálnak. A magas hőigényű, fejletlen hőszabályozású újszülött malacok esetében törekedni kell a hőveszteség mérséklésére és a hőpótlásra. Ezeket a légmozgás gátlásával, a határoló felületek szigetelésével és sugárzó fűtőberendezésekkel, vagy meleg fekvőhelyek (hőszigetelt fekvőhelyek, vagy melegítő lapok) biztosításával kell megoldani.

A sertésólak hőszigetelése ma már elkerülhetetlen. A megfelelően szigetelt épület biztosítja az optimális körülményeket az állatok neveléséhez és az épület állagát is védi. A hőszigetelés megvédi az állatokat a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoktól – télen is és nyáron is egyenletes hőmérsékletet biztosít. Ez pozitívan hat a takarmányfelhasználásra is. Hőszigetelés nélkül, vagy nem elégséges szigetelés esetén – főleg az őszi hónapokban – jelentős lehet a tetőfedés belső oldalán és a fém épületszerkezeteken kicsapódó pára. Az ammóniás párával keveredve a fémszerkezetek erős korróziójához vezet, a lecsepegő pára a vízszintes álmennyezeten elhelyezett ásványgyapotot eláztathatja, ezáltal a hőszigetelése teljesen megszűnik.

Hosszú távú és pár éven belül megtérülő beruházásnak bizonyul a szórt poliuretánhabbal történő épületszigetelés. A szigetelőhab folyékony halmazállapotban kerül felszórásra a szigetelendő felületre, ahol a gyors reakcióidőnek köszönhetően szinte azonnal szilárd halmazállapotúvá alakul. Ebből adódóan függőleges falakra és fej fölötti szórásra (tetőfedések belső oldalára, mennyezetekre) is alkalmas. Fontos kiemelni, hogy két funkciót lát el, hő- és vízszigetelő anyag is egyben. Kiemelkedő hőszigetelő képességéből adódóan fele vastagságot elegendő felvinni, mint az általánosan használt polisztirol lapokból, vagy ásványgyapot szigetelésből. Állattartó épületekben a 3–5 cm vastagságú szigetelés felvitele elegendő. A szigetelés mindig résmentesen készül, így a beázások biztonságosan megszüntethetők. Ez különösen előnyös, amikor a rossz állapotú (lyukas, repedt) hullámpalával fedett istállók tetőcseréjén gondolkodunk. Az ilyen tetők megsemmisítése azbeszttartalmuk miatt igen költséges. A szigetelőhab a repedéseket, a rossz illesztéseket átfedi, a vizet nem engedi át és hőszigeteli is a tetőt. Ezzel az eljárással még hosszú ideig meghosszabbíthatjuk az élettartamát. A szigetelőhab savaknak, lúgoknak, fertőtlenítő szereknek ellenáll, felületét minden turnusváltást követően magasnyomású mosóval tisztítani lehet. Nagytestű állatok esetében (hizlaldákban, koca- és kanszállásokban) is nagy szerepe van a megfelelő épületszigetelésnek. Hűvös kinti hőmérséklet mellett megakadályozza a páralecsapódást, nyári melegben pedig megfékezi a tető és oldalfalak felőli sugárzó hő kellemetlen hatásait – a nagy meleg étvágytalanságot ill. hőgutát okozhat. A beépített szellőzőberendezések elfogadható működéséhez olyan épületre van szükség, ahol a levegő az előre meghatározott utat járja be. Nem teljesen zárt épület esetében (repedt hullámpalák, rossz lemezillesztések, álmennyezet és oldalfal közti rések stb.) a levegő a réseken keresztül közlekedik, lényegesen csökkentve a ventilátorok hatásfokát. Ahhoz, hogy a szellőzőrendszer vezérelni tudja a belső klímát résmentes épületre van szükség, mely megvalósításához a szórt poliuretán szigetelőhab (PUR-hab) felszórása a megfelelő eljárás.

A cikk szerzője: Mikolás Zoltán