Nem árt csipkednie magát annak, aki hazai előállítású szójavetőmaggal tervezi az idei szezont, mivel gyakorlatilag 40-50 ezer hektárra lehet idén elegendő a rendelkezésre álló fémzárolt vetőmag készlet, a mi várakozásunk szerint pedig 10 százalékot meghaladó növekedés, akár 70 ezer hektáros vetésterület is lehet 2019-ben - mondta Bene Zoltán, a cég ügyvezetője Karintia Szója Roadshow bajai állomásán. Tavaly gyakorlatilag megfeleződött, 4159 hektár volt a vetőmagtermelés vetésterülete, ráadásul az aszályos nyár komoly minőségi problémákat is okozott, becsléseink szerint a termény 30, de inkább 40 százalékánál vannak csíraképességi problémák, a megtermelt vetőmag 30 százaléka pedig évek óta exportra megy. Szavai szerint az újtermésű vetőmagok ezermagtömege is nagyobb a szokottnál, ezért ezzel is érdemes számolni vásárlás előtt, ahogyan a lehetőségekhez, rendelkezésre álló készletekhez mérten az adott termék genetikailag kódolt beltartalmi értékeit is megfontolni a fajtaválasztás előtt.

Ezzel ugyanis a számos, viszonylag újonnan a szójatermelők körébe lépett gazda még kevésbé foglalkozik, holott például tavaly Zalában volt rá példa, hogy az extrém korai triplanullás fajták akár hektáronként 5 tonnás hozamot is adtak - hívta fel a figyelmet az ügyvezető. Ráadásul a felhasználási céltól függően változhat a vásárló szójafehérje/olajtartalom igénye is, ami esetenként 5-8 ezer forintos prémiummal is honorálnak.

Ezzel kapcsolatban a hallgatóságból megszólított Varga Ákos, az UBM Trade igazgatósági elnöke megjegyezte, hogy a jó beltartalmi értékű - vagyis kiegyenlített, magas fehérje és olajtartalmú -, nagy táblákról, azonos minőségben betakarított szója esetében a cégük tonnánként 3-5 ezer forint közti prémiumot szokott fizetni, a nagyon alacsony fehérjetartalmú szójababot legfeljebb exportálják tovább feldolgozásra, de ritkán használják fel a takarmánykeverékekben. Szavai szerint számukra hihetetlenül fontos, és ragaszkodnak is a magyar szójababhoz. Elsősorban a déli szójatermő vidékek jó minőségű, a takarmányipar számára fontos beltartalmi értékeket megbízhatóan hozó, biztosan gmo-mentes terményeihez, amit a saját üzemükben dolgoznak fel. Az igazgatósági elnök szerint nagyjából évi 40-45 ezer tonna hazai szóját vásárolnak fel évente, amiből 30-35 ezer tonnát dolgoznak fel takarmányipari célokra, a többit exportálják.  Az UBM egyébként évi mintegy 150 ezer tonna szójadarát importál, ami ugyan csak a fele a 20 évvel ezelőtti behozataluknak, de az állattenyésztés számai is erősen átalakultak azóta, főleg a sertésállomány csökkent drasztikusan.

Bene Zoltán szerint mindenesetre a gazdáknak érdemes eltérő tenyészidejű fajtákat összepasszintani: legalább egy hét eltéréssel legalább két fajtát vetni, ami ugyan több munkát igényel, de megéri a tenyészidő elhúzása, mivel nagyon kiszámíthatatlan az időjárás akár még a hazai megyék között is jelentős eltérések vannak.

Bár az európai országokban dinamikusan nő a szója vetésterület, Magyarországon - kisebb kiugrással, majd szabályváltozás miatti csökkenéssel a támogatáspolitika miatt - évek óta 60-70 ezer hektár körül stagnál, ami nagyjából 180 ezer tonnás termést jelent. A tavalyi évvel kapcsolatban a területcsökkenés ellenére is biztató az országos 2,9 tonnás hektáronkénti termésátlag. A cég azonban az idei szezonban 10 százalék feletti vetésterület bővüléssel kalkulál. Részben azért, mert a területhez és az időjáráshoz képest jó termést takaríthattak be tavaly a gazdák, másrészt a tonnánként 100 ezer forint körüli átlagos felvásárlási ár is kedvező volt, ami meghozhatja a termelési kedvet annak ellenére is, hogy meglehetősen tudásigényes a növény.

Ezt később Varga Ákos is megerősítette, hozzátéve, hogy ők tavaly sem tudtak 102-103 ezer forint alatti telephelyi áron vásárolni, és szerinte idén is 105-110 ezer forint körül alakul majd a bab ára, amit a betakarításkori nyomás vihet 100-103 ezer közelébe. Egyúttal felhívta a termelők figyelmét arra, hogy bárkivel is szerződjenek, érdemes olyan kereskedővel megegyezni, aki egész évben képes árazni, és akár szezon előtt leszerződni - az általuk tavaly a betakarítás indulásakor fizetett árakban is még tavasszal egyeztek meg a gazdákkal.

Szeretném eloszlatni azt a gazdálkodói tévhitet, hogy csak a hektáronként 2,5 tonnás termésátlagnál rentábilis szójatermesztéssel foglalkozni, számításaink szerint ugyanis a hektáronként 230 ezer tonnás átlagos önköltség mellett a termeléshez kötött támogatás összegét is figyelembe véve már akár 1,7 tonnás átlaghozamnál is megtérülnek a ráfordítások - mondta Bene Zoltán. Szavai szerint ugyan tudnak hektáronként 150 ezer forintos ráfordítás melletti extrémen extenzív szójatermesztésről is, de 300 ezer forint feletti éves ráfordítás mellett döntő gazdáról is, ugyanakkor amíg jár a támogatás, addig érdemes kihasználni. Elmondása szerint az Agrárminisztérium jelzése szerint a 2018-as kérelmek után a termeléshez kötött támogatás összege meghaladja majd a szójára 65 ezer forintot hektáronként, mivel szökkent az egyéb szemesfehérje terményekre igényelt összeg. Ugyan a KAP következő költségvetése még nem ismert, a Brexittől is függ az összeg nagysága, de az már tudható, hogy hosszabb távon is megmaradhat majd a fehérjenövények kiegészítő termeléshez kötött támogatása.

A cég 11 fajtát kínál - többsége a Pannon régióra nemesített -, ebből a rendezvény időpontjában 4 már elfogyott. Az ország déli termőterületeire a szuperkorai fajtákat főleg másodvetésre ajánlják, míg északon ezeket főnövényként vetik. Az idén piacra dobott új fajtájuk az ANGELICA (ezt az AGROmashEXPO-n is díjazták) és az ATACAMA, vetésüket gabonasortávra ajánlják, mindkettő érésideje augusztus vége, szeptember eleje. Így mindkettő után lehet gabonát vetni.

A bajai Karintia Roadshow vendége Németh Lajos meteorológus volt, aki az időjárás témakörét boncolgatta a gazdák szemszögéből. A szélsőségek száma egyre drasztikusabb méreteket ölt, a kérdés az, hogy a mostani felmelegedő szakasznak lesz-e és, ha igen, mikor lesz a csúcspontja. Klímaváltozás, vagy éghajlatingadozás időszakát éljük? Mennyire okolható mindezért az egyre növekvő emberi beavatkozás? Előre jelezhetők-e a változások, illetve milyen kapcsolat van a globális és regionális változások között? – ezekre a kérdésekre válaszolt a szakember.