Ennek oka többek között az, hogy keményítő- és az energiatartalma kimagasló, továbbá optimális betakarítási körülmények esetén könnyen erjeszthető és jól emészthető tömegtakarmány. Éppen ezért a nagy tejtermelésű tehenek takarmányadagjában történő teljes helyettesítése a ma rendelkezésre álló alternatívák alapján nem tűnik a közeljövő reális célkitűzésének, hacsak a termesztésének körülményei (pl. felszín alatti vízhiány, fokozódó mikotoxin-szennyeződés) nem romlanak drasztikus mértékben.
Az elmúlt években számos publikáció hívta fel a figyelmet arra, hogy a világszerte – így hazánkban is – érzékelhető klímaváltozás az átlaghőmérséklet növekedését, a szélsőséges hőhullámos napok gyakoribb előfordulását, a nyár szárazabbá válását és a téli időszak bőségesebb csapadékellátását idézi elő. A silókukorica termésbiztonsága a jövőben veszélybe kerülhet, ha a várható európai és magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb csapadékvíz-eloszlással jár. Egy közelmúltban publikált eredmény szerint, amennyiben az átlaghőmérséklet +2 oC-kal nő a világon, akkor az összes kukoricatermelés kb. 8–18%-kal csökken a négy legfontosabb kukoricatermelő országban (USA, Kína, Brazília, Argentína), míg +4 oC-os átlaghőmérséklet-emelkedés esetén már kb. 19–46%-os visszaeséssel lehet számolni (Tigchelaar és mtsai, 2018).
További problémaként jelentkezhet, ha a kukorica növekvő humán és ipari célú felhasználása versenyhelyzetet teremt, és így alternatív tömegtakarmány-forrásokat kell használni az intenzíven termelő kérődző állatok esetében is. A szántóföldi zöldtakarmányok közül az új silókukorica hibridek, a cirokfélék, a kukorica-cirok keverékek, a korai betakarítású gabonafélék, az olaszperje, a gabona-gabona, gabona-pillangós és a gabona-fű keverékek egyaránt alkalmasak arra, hogy a jelenleg széles körben etetett kukoricaszilázst részlegesen helyettesítsék a tejelő tehenek takarmányadagjában.
A részleges helyettesítést az a tény indokolja, hogy a kukoricaszilázshoz képest az előbb említett tartósított tömegtakarmányok (kivéve az új típusú, nagyon kedvező rostösszetétellel és emészthetőséggel rendelkező ún. bmr silókukorica hibrideket, illetve a silókukorica-cirok keverékeket) tejtermelési nettó energiatartalma (NEl) relatíve kb. 25–35%-kal kevesebb (lásd.
1. táblázat). Ennek ellenére az 1. táblázatban közölt erjesztett tömegtakarmányok kukoricaszilázshoz viszonyított kedvezőbb fehérje- (+3–52%), továbbá NDF- (cellulóz, hemicellulóz, lignin) (+20–26%) és ADF-tartalma (hemicellulóz, lignin) (+18–30%) főként a nyári hőstresszes időszakban lehet kedvező hatású a tejelő tehenek takarmányozásában.
A hazai kukoricaszilázs és egyéb tömegtakarmány-minták vizsgált táplálóanyag-tartalmára vonatkozóan Orosz és mtsai (2019) az ÁT Kft. NIR adatbázisa alapján rendszeresen közölnek adatokat (2. táblázat). Ez tendenciájában hasonlónak tekinthető, mint a nemzetközi irodalomban közölt eredmények.
A silókukorica betakarításakor a klímaváltozás következtében jelentkező szélsőséges csapadékmennyiség, illetve a magas hőmérsékleti értékek negatív hatással lehetnek a készülő szilázs minőségére és az erjedési tulajdonságaira. Ezt megelőzendő a korábbra hozott betakarítási időpont pedig alacsonyabb szárazanyag-tartalommal (
A cikk szerzője: Dr. Tóth Tamás és mtsai
