S arra is ritkán és esetileg volt példa, hogy már március végén, ahol csak tudták öntözték a szántóföldet.

Olyan nagy szárazsággal nézünk szembe az elmaradt téli, kora tavaszi csapadék miatt, hogy az őszi vetésű növények úgy szenvednek a nedvességhiánytól, hogy jelentős terméscsökkenéssel kell már számolni. Egyelőre a tavasziak is aggodalomra adnak okot, mert a talaj hőmérséklete már megvan a vetéshez, de a nedvesség hiánya a talaj felső művelt rétegéből előre vetíti a heterogén állományok kialakulásának lehetőségét.

Mit is okozhat a heterogén növényi állomány – a később kelő egyed a vízért, tápanyagért folyó versenyben lemarad, s ezt már a későbbiek folyamán sem tudja behozni. Az állomány gyomelnyomó képessége a fejletlenebb egyedek miatt rosszabb, a növényvédelmi védekezésnél az érzékenységet nem lehet figyelembe venni. A több tényező additív hatása miatt a termés csökken.

Homogénnek lehet tekinteni egy állományt, amelynél az egyedek 90%-a 48 órán belül kikel. A jó magágy kellően lazított a vetésmélység alatt és felett, úgy, hogy a lehelyezett mag környezetében tömörödött. Ennek kialakítása az egyik fontos feltétele a robbanásszerű kelésnek. Ez biztosítja a gyors talajfelmelegedést, a talajnedvességet a mag környezetében. Utóbbi hiánya esetében a kelesztő öntözéssel a homogén állomány kialakítását biztosítani tudjuk.

Kelesztő öntözés:

Célja: Az egyidejű, gyors keléshez a talaj felső rétegének átnedvesítése a vetésmélységig.

Vízadagja: Átlag 5-15 mm (a talaj nedvességtartalmától függően).

Hatása: egyöntetű kelés, egyenletes tőszám és fejlettségi szint

Ezt a technológiai alapvetést az öntözni tudó termelőknek is figyelembe kell venni, de valóban, akik lineár, vagy körforgó esőztető berendezéssel rendelkeznek, a jelenlegi helyzetben ki tudják védeni a csapadékhiányt és mesterségesen hozhatják létre a nedves talajkörnyezetet a mag körül.

Egy korszerű szántóföldi esőztető öntözővel szemben támasztott elvárások: