Antal Gábor közölte: az idei termékdíjra 31 pályázat érkezett, 8 növénytermesztési és 23 állattenyésztési témában kívánt sikert elérni, közülük 5 volt a külföldi. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a bírálat pártatlan, mivel a bírálatra felkért zsűri biztosítja, hogy kellő szakmai háttérrel ítélik meg a szakértők a pályamunkákat, így a bírálat objektivitása biztosított. Hozzátette: aki a nagydíjat megnyeri, annak a következő esztendőben nem kell kifizetnie a kiállítási hely díját félmillió forint értékig.

Az idei évben már eddig több százan jelentkeztek kiállítóként. Ez a szám azonban még nem végleges, mert még az utolsó pillanatokban is bővül a kiállítók köre.

A kiállítók három kiállítási csarnokot töltenek meg ebben az évben is. A kiállítás ideje alatt egy négy előadásból álló konferenciát is szerveznek az érdeklődők számára. Az egyik előadás témája az ammónia-kibocsátással lesz kapcsolatos, míg egy másik téma a juhtartásról szól majd. „A juhos konferencia” főként a gazdasági kárt okozó betegségeket járja körbe. Emellett a magyar juhászat bárányexport-lehetőségei is terítékre kerülnek egy előadásban. Továbbá lesz vadgazdálkodással kapcsolatos téma is, valamint egy állattenyésztési támogatásokról szóló előadás ugyancsak a programban szerepel. Ezek az előadások szakmai pontszerzési lehetőséget is kínálnak a résztvevőknek, mivel választható továbbképzési lehetőségként is szerepelnek a szóban forgó előadások, ismertetők.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a díjkiosztó eredményét ismertető sajtótájékoztatón – ahol ismertették, hogy a két nagydíjat a szentesi Árpád-Agrár Zrt. valamint a piliscsabai UBM Feed Kft. kapta, az első cég a növénytermesztésben, míg a második az állattenyésztésben elért eredményeiért – elmondta:  a magyar állattenyésztés ünnepe, a folyamatos innovációs képesség megjelenítője a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, amely idén az OMÉK társrendezvényeként várja a szakmai kiállítókat és az érdeklődő közönséget.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a 26 év óta megrendezett állattenyésztési napokat a magyar állattenyésztés legnagyobb szabású vidéki rendezvényeként említette. Mint fogalmazott, a több évtizedes sikeres esemény garanciát jelent és méltóvá teszi arra, hogy az idei OMÉK társrendezvénye legyen. Az itteni megjelenéshez az agrártárca segítséget ad a tenyésztő szervezeteknek. A társrendezvényi státusz lehetővé teszi, hogy a nagy tradíciójú, országos vásár a tenyésztőknek és az állatoknak is komfortosabb helyszínt biztosítson. Dr. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az idei, 79. OMÉK fókuszában az élelmiszeripar, az innováció és a digitalizáció lesz.

Megemlítette: a szervezésben a Hód-Mezőgazda Zrt. mellett jelentős részt vállal a MÁSZ is. Ez olyan együttműködés, amely garanciát ad a rendezvénynek, ami méltóvá teszi a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat – amelyre május 9–11. között kerül sor Hódmezővásárhelyen –, hogy társrendezvénye legyen az OMÉK-nak. Kitért arra is: az OMÉK-ot szervező AMC szorosan együttműködik a Hód-Mezőgazda Zrt.-vel.

Az agrártárca számára fontos, hogy hasonló megújulási szándék érhető tetten az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is, ahol évről évre mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben megmutatkozik a folyamatos innovációs képesség. De az innovatív szemlélet, a megújulási képesség a hódmezővásárhelyi vásáron is kulcsszerepet kap majd. Így a 26. alkalommal megrendezendő dél-alföldi esemény a XXI. század magyar mezőgazdasági újdonságait mutatja meg – mondta az államtitkár.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az idén is – mint szokott lenni – az állattenyésztésben jóval több pályázat érkezett, mint a növénytermesztésben, de az állattenyésztési napok elnevezésű rendezvénynél ez nem meglepő. Jelezte: az állattenyésztés általában összetett technológiai folyamatokat tartalmaz, és ez a szakma az elmúlt években nincs innováció híján. Így érthető, hogy az idén 23 pályázat érkezett az állattenyésztés területéről. Az egyes kategóriába a takarmányozás, állategészségügy tartozott, ide 11 pályázat érkezett. A második kategóriába az agrár-informatika és tartástechnológiába 12 cég adott be pályázatot. Az értékelést a bírálók egy már jól bevált módszer szerint végezték. A különböző szempontok szerint adott pontszámok összessége alapján állapították meg, hogy melyik pályázat kapja a nagydíjat, az, amelyiknek a legmagasabb volt az összesített pontszáma.

Dr. Gyuricza Csaba, a  NAIK főigazgatója kiemelte: „Túlzás nélkül állítható, hogy ha a fejlődést nézzük, és nyilvánvalóan nézzük, akkor az elmúlt 100–150 évben nem volt olyan időszak a mezőgazdaságban – és ezt globálisan értem –, hogy olyan nagy szerepe, jelentősége lett volna a fejlődésnek, az innovációnak, mint napjainkban.” Éppen ezért, aki az innovációra nem helyez kellő hangsúlyt, az nem lesz versenyképes és végérvényesen lemarad – húzta alá a főigazgató. Elmondta: nagyon érdekes pályamunkák születtek. Jelezte: a növénytermesztés kategóriában szomorúan vette tudomásul, hogy viszonylag kevés volt a pályázat. Ez szerinte nincs arányban azzal az innovációmennyiséggel, ami a magyar mezőgazdaságban keletkezik évről évre a növénytermesztés területén is. Közölte: a zsűri, amikor értékelte a pályázatokat, alapvetően három szempontot vett figyelembe.

Az egyik az innováció tartalma; a második, hogy az innováció mennyiben hazai; míg a harmadik szempont az volt, hogy az adott gazdasági társaság milyen hatást gyakorol saját szakterületére, az ágazatra és Magyarországon milyen hatása lehet az adott fejlesztésnek.

A díjkiosztóról bővebben ide kattintva olvashat!