Vetés – egy napon a nyomdába kerüléssel

Az előző részben nem tudtam beszámolni a vetésről, mert pont egy napon került a szójamag a talajba és az Agro Napló havilap a nyomdába, így egy hónap csúszással osztom meg a történteket.

A 24 hektár szójának a vetése két különböző típusú vetőgéppel történt (1. ábra). Bényi gazda vetőgépe indult a tábla egyik végéből, a demó gép a másikból – Bényi Ferenc vetőgépvásárlás előtt áll, és sikerült összehoznia egy próbavetést a kiszemelt típussal, hogy megbizonyosodjon a használhatóságáról. A gépek beállítása után indult is a vetés. A demó gép vetette a jobb csírával rendelkező fajtát, a házigazda gépe a másikat. A demó gépnél menet közben a kiszámított vetőmagnormán egy minimálisan növelt Bényi gazda, mert végül így találta egységesebbnek a magtávolságot az ellenőrzés során. Rögtön el is kezdtünk matekozni, hogy a megemelt normával elegendő lesz-e a vetőmag, és határeseten mozgott a mennyiség, de végül így is maradt fél hektárra való a zsákban.

A vetéssel egy menetben NPK 15-20-10 + 1,5 Zn összetételű műtrágya lett kijuttatva 150 kilogramm/hektár dózisban. Bényi gazda úgy gondolja, hogy az alapműtrágyázással és a vetéssel egy menetben kijuttatott műtrágyával megfelelő tápanyag-ellátottságot biztosít a csírázó és a kelő növények számára.

Ismét szemtanúja lehettem, hogy milyen jól használható az internetes alapon működő sorcsatlakozás, minden mag szinte pontosan a megművelt sávok közepére került. És nem is ördöngösség a technika használata – a házigazda traktoristája SMS-ben küldte el a demógép kezelőjének a megfelelő koordinátákat és már soron is volt a vendéggép.

Amíg a traktorosok nagyban vetettek, mi elmentünk egy kis határszemlére. Megnéztük a pár napja kikelt napraforgót. Ránéztünk egy nagyon ígéretes repcére, amit szintén a szójánál leírtak szerinti technológiával művel a házigazda.

„Valamit szeretnék mutatni, kíváncsi vagyok a véleményedre.”

Hangzott el a mondat a repcetábla szélén visszaülve az autóba. Az az igazság, hogy az ilyen mondatokat nem nagyon szeretem, mert általában nem jelentenek semmi jót, de mindemellett nagyon kíváncsi is voltam, hogy mit szeretne nekem mutatni Bényi Ferenc. A rövid kocsikázás alatt elmesélte, hogy idén összesen 30 hektár a szója vetésterülete, ami két területen van, egy 24 hektáros darabon, aminek a művelését végigkövetjük és egy 6 hektáros darabon, ahová most tartunk. Mindkét területen kukorica volt az elővetemény és a termesztéstechnológia is megegyezett teljes mértékben, csak ezen a 6 hektáros darabon akadt egy kis probléma, mert a kukorica gyomirtó az utolsó fordulóban elfogyott. A történet végére szinte oda is értünk a kérdéses területhez.

Az autóból kiszállva az arcomra fagyott a mosoly, előttünk volt egy terület, amely egy gyomirtó szer reklámhoz hasonlított, határozottan elkülönülve a kezelt és kezeletlen terület (2. ábra).

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a csapadékhiányos őszi és téli időszaknak, valamint a forgatás nélküli technológiának köszönhetően azért lehet gyomtiszta a terület, mert tartja még valamennyire a hatását az elővetemény gyomirtója. A házigazda abban maradt a felkeresett növényvédős szakemberekkel, hogy nem változtat a tervezett technológián és megvárja, hogy kikel-e egyáltalán a szója, ha igen, akkor az első pár hétben kiemelten figyeli majd a fejlődését.

Elég lassan telt az idő ebben a pár hétben, de végül gond nélkül kikelt a szója és idáig rendben fejlődött. Ebben a négy hétben telefonon egy párszor értekeztünk Bényi gazdával és mindig arra jutottunk, hogy a sávokban megfelelően meg lett mozgatva a talaj, hogy a gyomirtó ne okozzon gondot a későbbiekben. Eddig úgy néz ki, hogy igaza van a gazdának, de azért nem szeretnénk elkiabálni a dolgot, mert nagyon sok termesztéstechnológiai probléma csak az aratáskor derül ki, termésveszteségben megnyilvánulva.

Szója gyomirtása – amit semmiféleképpen nem szabad félvállról venni

Mivel évek óta Bényi gazda tulajdonában vannak azok a földek, amelyeken szóját termeszt, ezért pontosan ismeri a gyomflórát a mostani területen is. Elmondása szerint a legjelentősebb gyomnövények a mostani vetésterületen a szőrös disznóparéj, a fehér libatop, a parlagfű és a baracklevelű keserűfű. Foltokban jelen van még a fenyércirok és minimális szerbtövis is található a területen.

A gazda meglátása szerint egyetlen kultúrában sem, de a szójában semmiféleképpen nem szabad a kelés előtti gyomirtást elhagyni. Véleménye szerint, ha el tudjuk vetni a vetőmagot, akkor rögtön meg is kell csinálni a gyom­irtást, mert ha esetleg egy esősebb időszak köszönt be, akkor elképzelhető, hogy hetekig nem lehet majd a területre rámenni. Utána annyira elnőnek a gyomok, hogy már az állományos gyomirtóval sem fogunk tudni hatékonyan fellépni ellenük és jelentős terméskieséssel kell majd számolni.

A mostani esetben is nagyon hamar, a vetés másnapján már meg is valósult a gyomirtás. A gyomflóra ismerete szerint igyekezett a gazda a legjobb hatóanyag-kombinációt (flumioxazin, dimetenamid-P) használni. A későbbiekben, ha szükséges állományos gyomirtást is fog végezni.

A kezelést követően négy héttel a táblán járva úgy tűnik, hogy jól sikerült a gyomirtás. Foltokban megtalálható néhány helyen fenyércirok, egy-két helyen láttam még keserűfüvet és csak néhány szerbtövisbe botlottam bele. Ezeket a gyomokat is szemmel láthatóan megfogta a gyomirtó, de valószínűleg ki fogják heverni a stresszhatást.

Négy hét – már dolgoznak a baktériumok

Miután megbizonyosodtam a gyomirtó hatásáról, felvettem néhány növényt, hogy megnézzem, miként fejlődik a gyökérzete. Tízből kilenc gyökerén találtam gombostűfej nagyságú gümőket (3. ábra), amiből arra lehet következtetni, hogy jól érzi magát a területen a szója. Sok esetben a nem megfelelő körülményeknek köszönhetően ki sem alakul a szója gyökérzetén a gümő, ami a Bradyrhizobium japonicum jelenlétére utal. Ez a baktérium él szimbiózisban a szójával és szolgáltatja neki a nitrogént a légkörből megkötve.

Eljutottunk idáig, betöltötte a negyedik hetet az állomány. Az aggodalmak ellenére úgy tűnik, hogy rendben fejlődnek a növények és eddig minden munkamenet eredményesen zárult. Remélem, hogy a tenyészidőszak végéig nem kell már másért izgulnunk, és innentől kezdve teljesen zökkenőmentesen fog minden alakulni.

A következő részben egy kicsit körüljárom a nitrogénmegkötéssel kapcsolatos témakört, kitérve a nitrogénellátásra a tenyészidőszak hátralévő részében. Emellett természetesen beszámolok a következő szemle tapasztalatairól és a Bényi gazdával történő beszélgetésről.

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

A sorozat korábbi részei:

• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - I. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

A cikk szerzője: Farkas-Csamangó Tamás