A bemutató során a szakértők azokra a helyes gyakorlatokra, fenntartható megoldásokra hívták fel az érdeklődő szakemberek figyelmét, amelyek megelőzik a vizek szennyeződését, a talajok pusztulását, illetve megőrzik a biológiai sokszínűséget az agrártájban.

Emlékeztettek: a Syngenta az elmúlt évben világszerte mintegy 150 fórumot szervezett gazdálkodók, kereskedők, beszállítók, az élelmiszerlánc szereplői, kutatók, civil szervezetek, kormányzat, hatóságok bevonásával, ahol azt mérték fel, mit vár el a társadalom a mezőgazdaságtól, milyen területre kell összpontosítani a cég fenntarthatósági tevékenységét. A széleskörű konzultációs folyamat eredményeként az agrárvállalat ez év áprilisában jelentette be innovációs tevékenységének felgyorsítását.

Ennek keretében három területre fókuszál: így a termékfejlesztés során a fenntarthatósági elvek érvényesítésére - a társadalmi elvárások figyelembevételével - még nagyobb hangsúlyt helyeznek. A vállalat együtt dolgozik a partnereivel azon is, hogy tovább csökkentse a környezeti terhelést és hozzájáruljon a talaj minőségének megőrzéséhez, mérsékelje az eróziót. Mindezt úgy, hogy a termelési hatékonyságot megtartsa, növelje. Ezen kívül új, fenntartható megoldásokat fejleszt termelőkkel, kutatókkal  és környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve.

A Syngenta már eddig is kiemelten kezelte a fenntarthatóság témakörét. Ennek szellemében hozta létre Interra® Farm Hálózatát is, amelynek hazai helyszínén, Dióskálon valós gazdálkodási körülmények között vizsgálják a szakemberek a környezetért vállalt felelősség mellett megvalósítható termesztéstechnológiákat.

„A kísérleti területeken intenzív, jövedelmező gazdálkodás mellett a környezet, talaj és vízbázisok megóvására irányuló megoldásokat kutatjuk 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együttműködve” - mondta Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere az Európai Fenntartható Fejlődés Hete keretében szervezett bemutatón.

A magyar Interra® Farm a Kis-Balaton vízgyűjtő területén, a Plotár-család gazdaságában van. Plótár Istvánék mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. A családi gazdaságban nagyrészt barna erdőtalajon klasszikus szántóföldi kultúrákkal – kukoricával, őszi búzával, őszi és tavaszi árpával, napraforgóval, őszi káposztarepcével – foglalkoznak. Gyümölcsösükben alma és szőlő terem. A szántóföldi gazdálkodás mellett juhokat és szarvasmarhákat is tartanak. A farm lehetőséget biztosít a legújabb innovatív, precíziós technológiák vizsgálatára és digitális megoldások tesztelésére.

„A gazdaságban bevezetett forgatás nélküli művelésmód javítja a talaj szerkezetét és a talajéletet, stabilizálja a terméshozamot, melyet mérési adataink is alátámasztanak. Ez a fajta gazdálkodás kedvezően hat a talaj nedvességének megtartására, csökkenti a víz elfolyását és az eróziót. Emellett fontos eredményeket értünk el a biodiverzitás növelése területén: háromszor nagyobb tömegben található a földigiliszta a hagyományos műveléshez hasonlítva, madárfajokat tekintve hatszor több egyed és kétszer több faj táplálkozik a talajkímélő művelésben. A talajveszteség is a tizedére csökkent; a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről” - ismertette Pecze Rozália a program eredményeit.

Az előadásokon elhangzott: a becslések szerint a mintegy a 4 millió hektáros összgazdálkodási területből csaknem 1 millió hektáron használnak részben talajkímélő megoldásokat. A cél az, hogy egyre - több gazdálkodó ismerje fel a természeti erőforrások - mint a talaj és az ivóvízkészlet - védelmének fontosságát, ugyanakkor használják fel a gazdálkodás javára is a környezetkímélő megoldásokat.

Plótár István, a családi gazdaság tulajdonosa a saját tapasztalatairól szólva elmondta: a forgatás nélküli talajműveléssel javult a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége. Emellett a termésmennyiségek növekedése mellett is mintegy 15 százalékkal csökkentek az költségeik, így a vállalkozás fejlesztésére is sokkal több lehetőség nyílik.

A magyar mezőgazdaságban a lejtős területeken általános tapasztalható nagy probléma a csapadék okozta talajerózió. A földterület mintegy 40 százaléka érintett eróziós kockázattal. A Dióskál közelében található szentgyörgyvári kísérleti eróziós állomáson a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei 15 éve folytatnak méréseket a hagyományos szántásos és a forgatás nélküli talajművelésre vonatkozóan. A kísérlet eredményei szerint a talajkímélő művelésmód kedvezően hat a talaj nedvességének növelésére és megtartására, jelentősen csökkentve a víz elfolyását a talajfelszínen és a talajpusztulás kockázatát.

A bemutatón elhangzott: a gazdálkodók felelős növényvédő szer használattal is sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében. Nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek belekerülhetnek a terület vízgyűjtő rendszerébe, felszíni vizeibe és a talajvízbe. Ezt csökkenthetik, ha permetező gépeik külső-belső tisztítását olyan helyes és módon végzik, hogy utána a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni.

A permetezéstechnika, a helyes szórófej-választás és a permet-elsodródás minimalizása fontos eleme a Syngenta programjának. Így megelőzhető ugyanis, hogy a permet a célzott növények mellett esetlegesen azok környezetébe is kijusson.

A fenntarthatósági napon részt vett a vállalattal nemrégiben együttműködési megállapodást kötött szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több mint negyven tanulója is. „Nagyon fontos törekvésünk, hogy az intézményünk diákjai, akik reményeink szerint a mezőgazdaságra, mint leendő pályájukra tekintenek, tisztában legyenek a környezetet is szem előtt tartó, azt megóvó modern agrárgazdálkodási technológiákkal és ezeket későbbi munkahelyükön is alkalmazzák” - mondta Simonné Szerdai Zsuzsanna az intézmény főigazgatója.

Tudjon meg többet az Interra Farm Programról ide kattintva!