A magyar mezőgazdaságban főleg a kombájnjairól, valamint a Törökszentmiklóson készülő vágóasztalairól ismert német cég egyetemistákat, hazai szakembereket, továbbá mérnöki irodák és szakmai szervezetek képviselőit hívta meg a csúcsvezetők által tartott szakmai előadások meghallgatására. A vállalat bizonyította, hogy nyitva áll a kapuja az ötletek, a fejlesztések és az újítások előtt.

Elsőként Thomas Böck, a Claas csoport igazgatóságának tagja, a technológiák és rendszerek igazgatóságának vezetője mutatta be röviden a világcég történelmét és mai, modern működését. Elmondta, hogy a CLAAS 2018-ban új rekordot állított fel: 3,8 millió eurós forgalmat könyvelhetett el, a külföldi eladások aránya 78,5 százalék volt, és 11132 munkatársat foglalkoztatnak világszerte. A német vállalat részesedése 50 százalék feletti az arató-cséplő gépek, vagyis a kombájnok világpiacán. A kutatásra és a fejlesztésre hatalmas összegeket és kiemelt figyelmet fordító cégnél a termelékenység optimalizálását az ipar 4.0 program, a Smart Farming – okos gazdálkodás és a kiemelt ügyfélélmény megvalósításával igyekeznek elérni. Szoros együttműködést építettek ki több egyetemmel és megannyi partnerrel. Évente összesen 2 ezer eseményt, ezeken belül workshop-ot rendeznek meg. Változik és fejlődik a világ és abban a mezőgazdaság az a hely, ahol lennünk kell – mondta Thomas Böck, aki a jelenlévő hallgatókat és szakembereket arra ösztönözte, hogy legyenek aktívak, és vegyenek részt a CLAAS programjaiban.

Együttműködés a kutatásban és a fejlesztésben címmel adott elő Claus-Peter Stickel, a CLAAS funkcionális technológiai fejlesztés vezetője, aki elmondta, hogy a helyi és a globális kapcsolatokra alapozzák a termékfejlesztést. A kukorica adapterek fejlesztése például hazánkban, Törökszentmiklóson és az Egyesült Államokban történik, ami jól jellemzi a cég kontinenseken átnyúló együttműködési folyamatait. Claus-Peter Stickel arról is beszélt, hogy az eredményes termékfejlesztéshez folyamatosan javítják a szolgáltatási egységeik működését. Az ehhez szükséges szervezeti változások bevezetéséhez idő kell, a stratégiák megalkotása 1 évig, a struktúra kialakítása 1-3 évig tart, az ehhez tartozó kultúra pedig több mint 3 évig alakul ki – mondta.

Andreas Szakácsi, a CLAAS Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a gyártási területek között megvalósuló együttműködés, valamint a koordináció és az integráció fontosságát emelte ki. A gyártás folyamata egy minden résztvevő közötti interakció, amiben kiemelt jelentősége van a hálózatoknak, a termékek sztenderdizálásának és azok modularizálásának – mondta.

Reihold Mähler, a CLAAS E-Systems termékmenedzsmentjének vezetője a hozamtérképezés egyre növekvő jelentőségéről beszélt. Az okos és egymással összekapcsolt digitális rendszerek használatával az élelmiszer előállítása sokkal átláthatóbbá és biztonságosabbá válik. Az adatok helyes menedzselése és értékelése, valamint a precíziós technológiák alkalmazása elősegíti az automatizált, tervezhető betakarítást. Példaként mutatta be a CLAAS Fleet View rendszert, amiben a kombájnok közösen dolgoznak egy területen, miközben egymással folyamatos adatkapcsolatban vannak, és így tervezik meg a mozgásukat. Ezzel kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, ami nem csak a gazdák költségeinek csökkentését, hanem az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás miatt a környezet kímélését is jelenti.

Max-Ferdinand von Korff, a CLAAS értékesítésének magyarországi felelőse azt emelte ki, hogy az okos termékek megváltoztatják a versenyt és az eladást a mezőgazdasági gépek piacán. Mindez nagyon gyorsan történik, ráadásul új szereplők lépnek a piacra, és más szektorokból is megnyílik az átjárás a szektorba az információtechnológia elterjedése miatt. Ezért a kihívások is folyamatosan nőnek: a gyártóknak, a fejlesztőknek és a beruházóknak egyaránt. Fontos, hogy a digitális korban a CLAAS élen járjon a termékek, a szolgáltatások és az értékesítés területén is – mondta. Viszont bármennyire is fejlődik a világ, a gazdálkodók nem az internetes webshopokban szerzik be a kombájnt, hanem azt emberektől veszik meg. Ezért mindig fontos marad a személyes kapcsolat a CLAAS és az ügyfelek között. Az értékesítés 5 pillérét Max-Ferdinand von Korff 5, angolul C kezdőbetűs szóval foglalta össze: content, collaboration, community, CLAAS, customer – vagyis: tartalom, együttműködés, közösség, CLAAS, ügyfél.

Szoták-Nóvé Mária, a CLAAS Hungária Kft. HR-vezetője ismertette, hogy mennyire összetartó közösséget alkot a vállalaton belüli CLAAS-társadalom, és elmondta: nem gondolta volna, hogy egy idő után otthon a vágódeszkát is vágóasztalnak fogja hívni. Érdekesség, hogy a magyarországi cég munkatársainak 8 százalékát teszik ki a hölgyek, és egyre több a női műszaki vezető is. A munka mátrix struktúrában folyik, ami azt jelenti, hogy a dolgozók nem felülről kapják az utasításokat, hanem a gondolatokat megosztják, értékelik, és ha továbbfejlesztésre érdemes, meg is valósítják azokat. Fantasztikus lehetőségek vannak benne. A munkatársak nagyon magas, nemzetközi szakmai tudással rendelkeznek, ezért sok remek lehetőségük van külföldi karrierre is a CLAAS vállalatrendszerén belül - mondta a cég HR-vezetője.

Dr. Rádics János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karának adjunktusa arról beszélt, hogy a karon a gépészeti alapismeretek átadásával, a géptervezés gyakorlatának bemutatásával, az ipari formatervezés finomságainak megtanításával, valamint a mezőgéptervezéssel is foglalkoznak.

Ez utóbbi köt minket össze őket a magyar mezőgépiparral. A mesterképzést elvégző hallgatók a diploma megszerzése után 2-3 hónappal el is tudnak helyezkedni az iparban BME-gépészmérnökként. Az egyetemen minden gépészmérnök hallgatónak kötelező egy mezőgazdasági gépet elemeznie, újraterveznie és megterveznie. Ezt a feladatot a hallgatók többsége nagyon élvezi - mondta.

Egy új mesterképzés is indul szeptember elején: új struktúrával inspirálják a hallgatókat arra, hogy minél közelebb kerüljenek az iparhoz, és már az egyetemi képzés alatt ipari gyakorlatot szerezzenek. A második évben pedig arra koncentrálnak majd, hogy összekössék az iparral a hallgatóik munkáját, hogy minél inkább rálássanak arra, mi vár rájuk a képzés elvégzése utáni szakmai életben. Dr. Rádics János elmondta, hogy a BME gépészmérnöki kara és a CLAAS sokféle témában működik együtt: a különböző projektekben, szakdolgozat és diplomaterv feladatokban segítik egymás munkáját, továbbá nyári gyakorlaton is részt vehetnek a hallgatók akár a törökszentmiklósi gyárban, akár a cég németországi központjában. Ösztöndíjak, mérnökverseny, és előadások is szerepeltek a felsorolásban. A magas szintű együttműködést szeretnék kicsit továbbfejleszteni a kooperatív képzéssel, amit a CLAAS-szal szimbiózisban képzelnek el. A BME célja, hogy a cég és az egyetem között egy olyan kapcsolat jöjjön létre, amelyben közösen, szorosan együttműködve dolgoznak azért, hogy a végzős hallgatók még magasabb tudásszinttel és még gyakorlatiasabb tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

A rendezvényt sajtótájékoztató zárta, ahol a CLAAS vezetői válaszoltak az újságírók kérdéseire

Az Agro Napló kérdéseire az alábbi válaszokat kaptuk:

Van-e a CLAAS-nak bármilyen kihívása a munkaerőpiacon Németországban, világszerte, Magyarországon, és ha van, akkor milyen megoldásokat találnak arra, hogy a fiatal mérnököket magukhoz hívják és ott dolgozzanak?

Természetesen számunkra is kihívást jelent, hogy megfelelő munkatársakat hozzunk a céghez, nem mi vagyunk a világon a legnagyobbak, talán nem is a vagyunk olyan divatosak, mint a Google és az Apple. Meg kell mutatnunk, hogy mit csinálunk és mire vagyunk képesek, hogy az egyetemi hallgatók és a tehetséges munkavállalók minket válasszanak. Azzal, hogy növeljük az élelmiszerbiztonságot, valamint fenntarthatóságra törekszünk az energiagazdálkodás terén, szerencsére sokan tudnak azonosulni. A tehetségek megtalálása hasonlóan működik mindenhol a világon. Természetesen Németországban van a legnagyobb marketingerőnk, de ugyanazt a munkát végezzük el a toborzás során az Egyesült Államokban, Kínában és Magyarországon is. Mindenhol át kell adnunk az üzenetet arról, hogy mit, miért és hogyan csinálunk. Megmutatjuk, hogy milyen állás- és képzési lehetőségeink vannak, például a digitalizációhoz kapcsolódó és természetesen a műszaki területeken. Ez a gyakorlat sokszor történik a szabad ég alatt, hogy az érdeklődők saját szemükkel tapasztalhassák meg a cég és a gépek működését. Nálunk a munkavállalóknak megvan a lehetőségük a fejlődésre és az előrelépésre, a CLAAS-családon belül pedig könnyen átjárhatóak úgy a szakterületek, mint az országok.

Milyen példák vannak a középfokú intézményeknél és a felsőoktatásban Németországban a CLAAS és az ottani intézmények között? Hasonlóak lesznek-e Magyarországon, vagy már most is vannak?

A vállalat megalapítása óta szorosan együttműködik az egyetemekkel és egyéb oktatási intézményekkel. 2008-ban felállítottunk egy, a CLAAS-on belüli, az egyetemi együttműködésekkel foglalkozó csapatot. Ez egy olyan hálózat, ami 50 központi mérnöki és értékesítési részleget fog össze, és tartja a kapcsolatot az egyetemekkel. Mintegy 100 körül van azoknak a kapcsolatainknak a száma a világon, ahol oktatáshoz kapcsolódó projektekben veszünk részt. Ezekben fontos a tudás áramlása, az információk elérhetővé tétele, valamint természetesen a márkázás is, hogy vonzóvá tegyük a cég tevékenységét a leendő szakemberek, munkatársaink között. Szükség van utánpótlásra a mérnöki, az informatikai és az üzleti tudással rendelkező fiatalokból, és mi folyamatosan keressük is a lehetőséget, hogy magunkhoz hívjuk őket. Szeretjük, ha a professzorok, a hallgatók és az érdeklődők kérdéseket tesznek fel nekünk akár a fejlesztéssel, akár a gyártással kapcsolatban, mert ez is segít abban, hogy a CLAAS folyamatosan fejlődhessen. Ez pedig a világon mindenhol, így Magyarországon is így van.