A nagy múltú, idén 95. életévét betöltő kutató-nemesítő vállalat nemcsak a legjelentősebb szántóföldi kultúrák nemesítésének hazai éllovasaként tevékenykedik, hanem széles körű azon növényfajok listája is (tritikálé, cirok, árpa, zab, olajlen, köles, mohar, pohánka), amelyek bevonva a köztermesztésbe, komoly szerepet tölthetnek be mind termesztési, mind termésbiztonsági, mind pedig eredményességi szempontból. Ezenfelül humán élelmezés tekintetében is kiemelt jelentőséggel bírnak, az alternatív növények beintegrálhatóak ugyanis a teljes élelmiszerláncba, az egészségre gyakorolt hatásuk okán felülmúlhatják a jelenleg piacon elérhető késztermékeket – hangsúlyozta köszöntőjében Wágner József, a Gabonakutató frissen kinevezett ügyvezető igazgatója. Kiemelte, a vállalati struktúra, a kutatás, és a portfólió kialakítás területén két évvel ezelőtt elindított változtatások során egy eredményorientált szervezet képe látszik kirajzolódni a Gabonakutatónál. Vezetésével a cél továbbra is az, hogy a piaci igényeket tudatosan építsék be a nemesítési programokba, illetve a kutatóknál felhalmozódott, széttagolt információk kereskedelmi szempontok alapján kerüljenek összegzésre. Az új piaci lehetőségek felkutatásával – és itt visszautalt az alternatív növények szerepére – a sütőipari felhasználás szegmensében nyitnak új területek felé.
Fajtakínálat kalászosban
Az idei év a téli-tavaszi szárazság okán a kritikus évek közé tartozik a búzatermesztés szempontjából. A búzák nagy része főként az alföldi régióban csak januárban-februárban kelt ki, ezt követte a „szárcsökkentő technológiának” is beillő száraz időszak, amelynek következtében a vártnál 10–20 cm-rel alacsonyabbak az állományok. Jellemzően, mondhatni országszerte elmaradtak a preventív növényvédelmi beavatkozások, ezekben az állományokban számítani lehet a kalászbetegségekre, levélrozsdára, főként azoknál a fajtáknál, amelyek érzékenyek bizonyos betegségekre. Szegedi vonatkozásban természetesen vannak genetikák, amelyek betegség-ellenállóak, mint például a GK Körös, a GK Szilárd, a GK Arató, vagy a GK Pilis.
Egy-egy fajta kedvező megítélését és köztermesztési pozícióját leginkább a hivatalos vetőmag-szaporításokban elfoglalt helye alapján lehet megítélni. Az őszi búzák szaporítási rangsorában a GK Csillag, a GK Békés és a GK Körös jelentős pozíciót töltenek be, a köztermesztés igényli ezek vetőmagját. Az utóbbi évek termelői elvárásainak megfelelően meghatározó területi aránnyal van jelen a pár év alatt jelentős területi növekedést elért GK Arató fajta is.
A szintén pár évvel ezelőtt minősített, javító minőségű GK Bakony, és a stabil terméshozamokkal rendelkező GK Bagó is mindinkább meghatározó lehet a köztermesztésben, ez mondható el a tritikálék esetében a GK Szemes mellett a GK Maros fajtákról is, valamint durumbúza esetében a GK Julidurról, amely a GK Bétadur mellett ma már jelentős érdeklődéssel bír itthon és külföldön egyaránt – összegezte a fajtakínálatot Beke Béla nemesítő. A jó fajta éveken át bizonyítja a köztermesztésben, hogy érdemes termeszteni, mert megbízható, kiválóan alkalmazkodik az eltérő környezeti viszonyokhoz – mint talaj, éghajlat és termesztéstechnológia –, a végtermékre van piaci igény, összességében tehát évjárattól függetlenül stabil és kiszámítható. Az előzőeknek megfelelően ebbe a fajtacsoportba sorolható a GK Csillag, ami már több mint egy évtizede tartja pozícióját, és az egyik legnagyobb területen termesztett hazai fajtánk – tette hozzá a nemesítő.
Új kalászos fajták
Az idei évben bevezetésre kerülő új szegedi fajták a GK Aréna őszi árpa, a GK Temes tritikálé, és két új minősítésű őszi búza, a GK Zete és a GK Magvető, melyek jó termőképességű malmi búzák. Továbbá a kiváló bokrosodó képességű, bőtermő őszi zab GK Arany, valamint a mind nagyobb szerepet kapó tönkölybúza, a GK Fehér is bővíti idei portfóliójukat.
A repcefajta-választási időszak derekán a Gabonakutató két hibrid repcéjét, a GK Csengét és a GK Rékát emelték ki, mely hibridek kiváló választásnak bizonyulnak az intenzív technológiákhoz, választ adnak a változó környezet adta kihívásokra is. Ugyanakkor a télállóságuk és alkalmazkodóképességük miatt a gyengébb területeken gazdálkodóknak is jó választást jelentenek. Mindkét hibrid gyors kezdeti fejlődésű, és az esetleges tőszámcsökkenést is jól kompenzálják. Termőképességük intenzív technológia mellett nagyüzemben is meghaladja az 5 tonnát hektáronként, olajtartalmuk 46–48%. Erukasav mentesek, glükozinolát tartalmuk mindössze 12–18 mikromol/g. A középérésű GK Csenge az átlagtól alacsonyabb, kiváló kompenzáló képességű, elsősorban intenzív technológia mellett ajánlott. A szintén középérésű GK Réka termésstabilitása kiváló, a fontosabb repcebetegségekkel szemben, mint a fóma és a szklerotínia kevésbé fogékony. Akár közepes termőhelyen és technológiával is sikeresen termeszthető.
-ga-A cikk szerzője: Gáspár Andrea
