Wágner József ügyvezető kihangsúlyozta, a portfólió kialakítás területén két évvel ezelőtt elindított változtatások sanszot adtak arra, hogy a piaci igényeket tudatosan építsék be a nemesítési programjaikba, ezáltal megteremtsék a széles körű és változatos kínálat alapjait.
Kiemelt szempont a Gabonakutatónál az egészséges takarmányozás alapjainak megteremtése, éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a fajták kórtani tesztelésére – emelte ki Dr. Nagy Zoltán osztályvezető a kukorica portfólió bemutatásakor. Három toxikus gombabetegség kapcsán folynak egyidejű független vizsgálatok az intézetben (Fusarium graminearum, amely a DON és zearalenon toxinokat, a F. verticillioides, amely a fumonizin mérget és az Aspergillus flavus, amely az aflatoxint termeli). A világon egyedülálló a három fajjal szemben végzett szegedi vizsgálat, mert kiderült, hogy a gombafertőzéssel szembeni érzékenységek és ellenállóságok eltérően öröklődnek és nincs közös betegség-ellenállóság. Vannak hibridek, amelyek csak egy-egy gombával szemben rendelkeznek jó ellenállósággal, és vannak olyanok is, amelyek mindhárom kórokozóval szemben átlag alatti fertőződést és toxintartalmat mutatnak. Ez a vizsgálat jelenleg hatvan hibridre terjed ki a kontrollokkal együtt.
A kukoricafajtáik ismertetése során Nagy Zoltán kitért arra, hogy a szuperkorai hibridek kiemelt jelentőséggel bírnak, hazánkban elsősorban a másodvetésben van szerepük, illetve normál vetés esetén a korai betakaríthatósága okán közkedvelt szegmens. A jól ismert TK175 méltó utódja lehet a GKT 1216, amely az elődjét 20%-kal felülmúló terméspotenciállal és kiváló vízleadásával lehet a szegedi szuperkorai hibridek vezéralakja. A szuperkoraiak közé tartozik a GKT 211, a másod- és megkésett vetések silóhibridje, illetve a kiemelkedő terméspotenciállal rendelkező GKT 3213, amelynek hozama intenzív körülmények között átlag feletti, másodvetésű silóként a magas össztömeg mellé kiváló beltartalom társul a hibridnél. Nagy Zoltán kiemelte: a Gabonakutató a jövőben a FAO 300-as éréscsoportra helyezi a hangsúlyt, ezek a hibridek jelenleg a NÉBIH kísérletekben másodévesek, a 2021-es idénytől lesznek elérhetőek a köztermesztés számára. A sokszínűség nemcsak a hibridkínálatban mutatkozik meg, hanem a felhasználási célok tekintetében is tetten érhető. A felhasználás célja szerint a szemes kukoricákat említve kiemelte a Sarolta, GKT 372, GKT 376, GKT 384 hibrideket. Silókukorica tekintetében a Szegedi 521-t és a GK Silostar-t, élelmiszer-ipari felhasználásra pedig a Sarolta és a GKT 376 hibrideket méltatta. Külön felhívta a figyelmet a gyomitószer-rezisztens hibridjeikre, a KENÉZ DUO-ra és a GKT 3213 DUO hibridre.
A takarmánycirok – szemescirok, silócirok, szudánifű – az egyik legjobb szárazságtűrő szántóföldi növénykultúra hazánkban, elsősorban mélyre hatoló, fejlett gyökérzete és viasszal borított levélfelülete miatt. Dr. Palágyi Andrea nemesítő a szemescirok kapcsán kiemelte, a jövőben várhatóan növekszik a jelentősége a gluténmentes élelmiszerek előállításánál, amelyben a Gabonakutató a tervek szerint új piaci szereplőként lép színre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piacon elterjedt pletykákkal ellentétben a vörös magvú hibridjeik tannintartalma közepes (1% alatti), ami megfelel az EU-szabványnak. A Farmsugro 180, a GK Emese és az Alföldi 1 mellett a következő szezontól a GK Erzsébet-tel bővül a Gabonakutató szemescirok portfóliója.
A silócirkot szilázsként főként szarvasmarhák és juhok téli tömegtakarmányozására használják. A silócirok nemesítési irányokra kitérve felsorolta a kiváló szárszilárdságot, az optimális szárazanyag-tartalmat, a nagy zöldtermést, a kiváló bokrosodást, a betegségellenálló képességet, a kiváló szárazságtűrő és alkalmazkodóképességet, továbbá az emészthetőség javítását, valamint a szárban lévő magas cukortartalmat. A Gabonakutató silócirok kínálatát a GK Erik, GK Balázs, Róna 1 és a GK Áron hibridek alkotják, amelyek megfelelnek a termesztői és feldolgozói igényeknek.
Garamszegi Tibor a szójafajták bemutatása során felhívta a figyelmet, hogy a következő szezontól bevezetésre kerül a térítés ellenében igénybe vehető SZÓJAKONTROLL szójatermesztés fejlesztési rendszer a Gabonakutatónál, amely az előkészületektől a betakarításig ad komplett ajánlást a partnereknek a termesztéstechnológiai kérdésekben. A rendszerhez való csatlakozás további haszonra váltott előnyt jelenthet, jól példázza ezt az általa felvázolt műtrágyázási kísérletük konklúziója is, miszerint óriási tartalékok vannak még a technológiában; éves szinten tudatos tápanyagtervezéssel akár plusz 0,5–1 tonna nyerhető hektáronként.
A Suedina, Aires, Bahia és Pannonia Kincse fajtáik közül a Bahia univerzális jellegét emelte ki Garamszegi Tibor, amely az eltérő évjáratokban más-más termesztési viszonyok közötti kiváló alkalmazkodóképességében mutatkozik meg.
-ga-A cikk szerzője: Gáspár Andrea
