Idén 170 492 termelő adott be egységes kérelmet. A kérelmezők száma a tavalyi évhez képest (3 157 termelővel) közel 2,1%-kal csökkent országos szinten. A legtöbb kérelmet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg (21 208 darab), Bács-Kiskun (21 193 darab) és Hajdú-Bihar megyében (17 729 darab) adták be. Míg a legkevesebb Komárom-Esztergom (2 626 darab), Nógrád (2 776 darab) és Vas megyéből (4 189 darab) érkezett.

Százalékos mértékben 18 megyében volt csökkenés, a legnagyobb Békés (2,5%), Somogy (2,3%) és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében (2,2%) volt kimutatható. Összegszerűen egyébként Szabolcs-Szatmár-Bereg (588 termelővel), Bács-Kiskun (547 termelővel) és Hajdú-Bihar megyében (365 termelővel) csökkent a kérelembeadók száma. A kérelmek számának növekedését csak Fejér megyében lehetett kimutatni. Összesen csupán 15 darabbal több kérelem érkezett be Fejér megyében az előző évhez viszonyítva.

A kérelmezési folyamat során összesen 4 994 439 hektár szerepelt a kérelmekben. Ez az érték csak 392 hektárral marad el a korábbi évi értéktől. Megyei szinten arányaiban a legnagyobb területcsökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, ahol 1,3%-kal lett kevesebb a bejelentett terület nagysága, utána Fejér megye (0,9%), majd Győr-Moson-Sopron (0,6%) megye következett. Ez hektárban kifejezve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3 817 hektárral, Fejérben 2 467 hektárral, míg Győr-Moson-Sopron megyében 1 372 hektárral kevesebb területet jelentettek be. Pest megyében volt a legnagyobb ütemű a mérséklődés a 12 megye közül, ahol csökkent a területnagyság. Itt közel 1 800 hektárral jelentettek kisebb területet, Tolna megyében már 1 460, majd Vas megyében pedig 1 379 hektáros volt a mérséklődés. Arányaiban a legnagyobb növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,3%) mutatható ki, majd Fejér és Győr-Moson-Sopron következik 0,9 és 0,6%-kal. Nominálisan a legnagyobb területbővülés 3 814 hektárt tett ki.

Egyébként a beadott kérelmek 67%-a, 114 311 darab kamarai közreműködő révén került benyújtásra, míg a fennmaradó 32%-ot a termelők saját maguk rögzítették. Amennyiben a területre vetítve vizsgáljuk meg a kamarai közreműködők tevékenységét látható, hogy az igényelt terület 34%-a után vették igénybe a közreműködésüket, míg a terület 66%-án gazdálkodók, ami mintegy 3,3 millió hektárt tesz ki, a termelők saját nevükben jártak el. Amennyiben az átlagos értékeket is megvizsgáljuk látható, hogy a harmada-ötöde az átlagos birtokméret a kamarai közreműködők esetében. 

Amennyiben az egyes támogatási jogcímeket nézzük látható, hogy a teljes kérelmezetti kör esetében markáns többséget alkot az alaptámogatást igénylők köre. Mintegy 166 ezer termelő igényelt 4,86 millió hektár után támogatást. A zöldítést igénylők köre ezzel megegyező nagyságú.

A kistermelői kérelmek esetében tovább folytatódott a korábbi időszakban is tapasztalt csökkenés. Míg 2015-ben, a belépés első és egyetlen évében közel 51 ezren 111 ezer hektárral kívántak csatlakozni a támogatási rendszerhez – közülük csak mintegy 800-an nem feleltek meg az előírt feltételeknek –, ez az érték 2019-re már csak közel 40 ezer hektáron tevékenykedő 22 ezer termelőre csökkent. A változás okai között meghatározó, hogy több termelő területe jelentősen nőtt, így nem volt indokolt továbbra is részt venni a kistermelői rendszerben, de sok esetben az volt a probléma, hogy a termelők nem igényelték le a 2015. évi referenciaterülettel megegyező nagyságú területet. Ezzel együtt egyértelműen megjelenik az a tendencia, hogy csökken az igénylők átlagos területnagysága is: 2015-ben még 2,2 hektár volt az átlagos területnagyság, 2017-ben már 1,97 hektárra, 2019-ben pedig 1,8 hektárra mérséklődött az átlagos üzemméret. Esetleg fontos lehet azok számára, akik a területmegfelelési problémák miatt nem kaptak e jogcím keretében támogatást és önszántukból nem is akartak kilépni, hogy amennyiben képesek igazolni a referenciaterület nagyságával megegyező területhasználatot, a későbbiekben lehetőségük lesz újfent igényelni a kistermelői támogatást.

A fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt támogatási jogcím évről évre töretlen népszerűségnek örvend. Míg 2015-ben még csak közel 7 700-an jelentkeztek a jogcímre (közülük 6 600-an meg is feleltek), idén már 14 800 jelezték igényüket. A bejelentett területet érintőn pedig a kezdeti 166 ezer hektárról 295 ezerre nőtt a bejelölt terület. Bár azt látni kell, hogy a jogos kérelmek és a jogosult területek száma várhatóan mérséklődni fog amiatt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőket legfeljebb mezőgazdasági tevékenységük első öt évében (első egységes kérelem beadása utáni időszakban) és legfeljebb
40 éves korukig lehet támogatni az évente – árfolyamtól függően – közel 21 ezer forintos célzott támogatással.

Számos hazai ágazat számára bír nagy jelentőséggel a termeléshez kötött támogatások rendszere. Ezek közül kiemelkedik a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. Esetükben elmondható, hogy a tavalyi kérelmekhez képest csak a tejhasznú tehéntartók száma nőtt, a többi célzott szarvasmarha- és juhtámogatás esetében mérséklődött a tartók száma. Az egyedeket illetően a tejhasznú tehenek száma érdemben nem változott, az anyatehéneké alig 1%-kal, 3 700 egyeddel nőtt, míg a hízott bika és az anyajuh létszám csökkent. A juhok esetében a 7%-os visszaesés 61 600 egyedet jelent.

Mivel az anyajuhok esetében már korábban kellett rögzíteni a közvetlen támogatás iránti igényeket, a június 11-én véget ért kérelmezési folyamatban csak a szarvasmarhák jelentek meg. Az egységes kérelem keretében összesen 249 874 anyatehén, 81 622 hízott bika és 212 303 tejhasznú tehén egyedet jelentettek be. Az anyatehén és a tejhasznú teheneket illetően egyaránt Hajdú-Bihar megyében jelölték a legnagyobb létszámot. Előbbi esetében közel 39 ezer, utóbbinál 27,5 ezer található a megyében. A hízott bikák esetében Pest megye 11 ezer egyedes létszáma a kiemelkedő.

A növénytermesztési ágazatok közül a legjelentősebb csökkenés az ipari olajnövény (olajtök) és a cukorrépa esetében mutatható ki. Előbbi esetében 433 termelő (–17%) termeli a növényt, 4 870 hektáron (–18%), míg utóbbinál 535 termelő (–14%) jelentette a cukorrépa-termesztést 13 600 hektáron (–9%). Csökkenő trend jellemzi még a szemes fehérje és a rizstermesztést is. Bővülést lehet viszont felfedezni a zöldség, a gyümölcs és a szálas fehérje növények termelői és termőterületek vonatkozásában is. A legkiugróbb értéket a zöldség esetében lehet elmondani, ahol a bejelentett terület 16%-kal 20 ezer hektárra nőtt.

Az idei kérelmek esetében is jelentős könnyebbséget jelentett a termelőknek és fokozta a hibátlan kérelmek számát, hogy a Magyar Államkincstár az előzetes ellenőrzés rendszerében tájékoztatta a termelőket az adminisztratív úton könnyen ellenőrizhető hibákról (pl. területek túligénylése). Így lehetővé vált a nyilvánvaló és könnyen korrigálható, döntően adminisztratív jellegű hibák javítása. Az idei előzetes ellenőrzés során – a korábbi időszakok értékéhez képest jóval kevesebb – már csak közel 17 ezer esetben szólította fel a MÁK a termelőket kérelmük felülvizsgálatára. (A korábbi évek gyakorlatának megfelelően ez a hibafeltárás továbbra sem helyettesíti a „normál” ellenőrzési folyamatot, így arra mindenkinek számítania kell.) A kamarai és a kincstári munkatársak hathatós közreműködésének köszönhetően is a megszólított gazdálkodók 90%-a visszajelzett a MÁK-nak és korrigálta a kérelmét. Ennek hatására a túligénylések nagysága 30%-ra, az átfedések pedig 13%-ra csökkentek. Ez jelentős mértékben fogja könnyebbé és határidőre megvalósíthatóvá tenni az ellenőrzéseket és így a kifizetéseket, hiszen a kérelmek benyújtását követően már csak a kifizetés fontosabb.

Erre a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idei kérelmek alapján legkésőbb 2020. június végéig sort kell kerítenie az Államkincstárnak. A végkifizetés előtt a bejáratott eljárásrend keretében továbbra is lehet előlegre és részfizetésre számítani.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós