Március óta Dusnokon figyelemmel kísérünk egy sávműveléses technológiával folytatott 24 hektáros szójatermesztést. Igyekszünk egy jó gyakorlatot bemutatni, ami a házigazda, Bényi Ferenc szemléletmódjának köszönhetően a gazdaságosság jegyében született, méghozzá úgy, hogy a megszokásait levetkőzve keresi a termőterületeinek legmegfelelőbb technológiát.

A sávos művelési technológia lényege, hogy sávokban, csak a sorok alatti rész van megmunkálva a talajból. Az elővetemény összeaprított szármaradványai a sorközökben maradnak – majd a tenyészidőszak végére fokozatosan lebomlanak – ezáltal védelmet biztosítva az erózió és defláció ellen.

A tavalyi kukorica lekerülése után, egy rövidtárcsával végzett tarlóhántást követően november közepén alakította ki a házigazda a sávokat. A sortávolság 75 centiméterre lett beállítva a gépen és sávonként a művelt munkaszélesség 25–27 centiméter volt, amelyek 5–8 centiméteres bakhátaknak lettek kialakítva. A művelési mélység 27–30 centiméter volt. A gyökérzónába 300 kg/ha mennyiségben NPK 7–20–30 összetételű alapműtrágyát juttattak ki a sávműveléssel egy menetben.

A száraz tél ellenére a technológiának köszönhetően egy nagyon jól sikerült magágyba lett április végén elvetve a szója. A gazdaság számára a szójában még újnak számító sávművelésnek köszönhetően kísérletképpen két közép tenyészidejű fajta került elvetésre. A vetőmagok üzemileg karboxinnal, tirammal és Bradyrhizobium japonicummal voltak kezelve. Mindkét fajtánál a vetőmagnormát Bényi gazda úgy határozta meg, hogy körülbelül 350 ezres tőszámot tudjon majd végül betakarítani. A jó kultúrállapotú magágynak köszönhetően a vetőmagok 3–4 centiméteres mélységbe kerültek. Az internetes alapon működő sorcsatlakozásnak köszönhetően mindkét gép nagyon nagy pontossággal a korábban kialakított sávok közepére helyezte el a vetőmagokat. A vetéssel egy menetben NPK 15-20-10 + 1,5 Zn összetételű műtrágya lett kijuttatva 150 kg/ha dózisban.

Bényi gazda szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy évek óta a tulajdonában vannak azok a földek, amelyeken szóját termeszt, ezért pontosan ismeri a gyomflórát a mostani területen is. Elmondása szerint a gyomirtás szempontjából jelentőséggel bíró gyomnövények a mostani vetésterületen a szőrös disznóparéj, a fehér libatop, a parlagfű és a baracklevelű keserűfű. Foltokban jelen van még a fenyércirok és minimális szerbtövis is található a területen. A házigazda úgy gondolja, hogy a szójában senkinek sem szabadna azt megkockáztatnia, hogy a preemergens gyomirtást elhagyja. Véleménye szerint, ha el tudjuk vetni a vetőmagot, akkor nem szabad a kezelést megspórolni, mert adódhatnak olyan időjárási körülmények, amik azt eredményezik, hogy hetekig nem lehet majd a területre rámenni. Utána annyira elnőnek a gyomok, hogy esélytelen lesz azokat kordában tartani, akármilyen posztemergens gyomirtást is csinálunk. Bényi gazda a mostani esetben is tartotta ehhez a szemléletmódhoz magát, és a gyomflóra ismerete szerint, a legjobb hatóanyag-kombinációt (flumioxazin, dimetenamid-P) már a vetés másnapján kijuttatta a területre.

A kezelést követően négy héttel a táblán járva úgy tűnt, hogy elég jól sikerült a gyom­irtás. Foltokban megtalálható volt néhány helyen fenyércirok, egy-két helyen tűnt csak fel keserűfű és szerbtövis. Ezeket a gyomokat is szemmel láthatóan megfogta a gyomirtó, de kiheverték a stresszhatást, ami későbbiekben indokolttá tett egy következő kezelést. Néhány növényt kiásva a hajszálgyökerek mennyiségéből és fehér színéből adódóan úgy tűnt, hogy megfelelően fejlődik a szója gyökérzete, és tízből kilenc gyökerén találtam gombostűfej nagyságú gümőket, amiből arra lehet következtetni, hogy kifogástalanul sikerült az oltás és jól érzi magát a szója.

Május legvégén injektálással folytatódott a munkamenetek sora. Bényi gazda egy kicsit kedvezni szeretett volna a szójának. A mostoha időjárás okozta stresszhatások kiküszöbölése miatt két folyékony műtrágya elegyét juttatta ki közvetlenül a gyökérzónába. Az egyik műtrágya 30% nitrogén, a másik 29,5% foszfor, 45,9% kálium és 0,5% molibdén hatóanyagot tartalmazott. A tankkeverék elkészítése során 100 l/ha nitrogén műtrágyát hígítottak 100 l/ha vízzel és ehhez az oldathoz öntötték a másik műtrágyát, hektáronként 10 liter mennyiségben.

A gyomnyomás következtében júniusban a gazda kénytelen volt kimenni permetezni a területre. Kétszikűek ellen tifenszulfuron-metil hatóanyagot és a hozzá használatos nedvesítőszert juttatott ki a területre. Az egyszikűek ellen egy quizalofop-P-etil hatóanyagot fújt ki foltkezelve a házigazda. Ezeket a készítményeket azért választotta, mert az alapkezelés (flumioxazin, dimetenamid-P) hatására megtorpant, de megmaradó gyomok jó hatásfokkal irthatók ezekkel a készítményekkel.

Amikor az állomány elérte a bő hét hetes kort, ismét szemlét végeztünk. A két fajta között tapasztalható volt némi különbség a kezdeti fejlődésben a jobb csírázóképességgel rendelkező javára. Bényi gazda véleménye szerint némileg megállította az állományt a növekedésben a posztemergens gyomirtás, de én ennek látható tűnetét nem tapasztaltam a növényeken. A táblaszéleken, néhány helyen minimális atkafertőzést találtunk a gazdával, ami a későbbiekben etoxazol hatóanyaggal történő szegélykezelésnek köszönhetően teljes mértékben megállt. Pár növényt kiásva, mindegyik gyökérzetén már szép számban találtam gümőt. Néhányat szétnyomva hússzínű belső tárult elém, ami azt jelenti, hogy a baktériumok és a szója között már megfelelően működni kezdett a szimbiózis. Azaz a baktériumok a szója számára azonnal felhasználható formában szolgáltatják a légkörből megkötött nitrogént, a szója pedig szénhidráttal látja el a baktériumokat az energiaszükségletének fedezésére.

Június végén 3 liter/hektár dózisban egy bór és kalcium hatóanyagot tartalmazó levéltrágyát permetezett ki Bényi Ferenc. A házigazda célja ezzel a kezeléssel a már említett időjárási viszontagságok hatásának a mérséklése, valamint a növény szilárdítása, a gyökérgümők fejlődésének támogatása és a jobb vízgazdálkodás elősegítése volt.

Július második hetében Bényi gazdával ismét bejártuk a 24 hektáros táblát, és azt tapasztaltuk, hogy nyomokban 2–4 levélben lévő, kelő gyomok vannak a területen. Mindkét szójafajta elkezdett virágozni. Az egyiknek lila, a másiknak fehér virágzata van. Némi különbség a fejlettségükben még mindig látható volt a jobb csírázási képességgel rendelkező szója javára. Néhány növényt kiásva nagyszámú gümőt találtunk a gyökereken, néhányat szétnyomva még mindig hússzínű belsőt tapasztaltunk, ami továbbra is arra enged következtetni, hogy minden rendben van az együttélés során.

A bő 12 hetes állományt szemlézve azt tapasztaltam, hogy szépen kezdenek összeborulni a sorok. Ha minden jól megy, ennek köszönhetően olyan gyomelnyomó hatás fog jelentkezni, ami által elfogadhatóan gyommentes marad a tábla az aratásig. Néhány szóját felhúzva továbbra is meggyőző a gyökérzet látványa. Minden szemle alkalmával megállapítottam, hogy a jobb csírázási eréllyel rendelkező fajta kinézetre valamennyivel előrébb jár, mint a másik.

Úgy gondolom, hogy eddig megfelelően szerepel az új technológia, és ha továbbra is ilyen jól alakul minden, akkor véleményem szerint egy időre Bényi gazda megtalálta a szója számára a területein jó hatásfokkal alkalmazható technológiát. Azért ennyire nem rohanok előre, mert még sok minden történhet a hátralévő két hónapban. Addig is tekintsék meg az alábbi összefoglaló videót!

Tartsanak velünk a következő részben is, jelentkezni fogok a legújabb fejleményekkel!

Szabó Roland, a Sumi Agro gyombiológusa teljesen egyetért Bényi Ferenccel, miszerint alapgyomirtás nélkül szóját nem lehet gazdaságosan termeszteni. Természetesen a szója felcseperedik anélkül is, de csak az állománygyomirtásra alapozott termesztés során több olyan közönséges gyomnövény is van, amely jelentős problémát okozhat a tenyészidőszak alatt. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a fehér libatop, ugyanis nem csak gyomként károsít, hanem – elsősorban tömeges jelenléte esetén – erős, félig fásodó szára miatt komoly fizikai korlátja is lehet a betakarításnak. A másik a fekete csucsor, ami a klasszikus károkozáson túl, lédús terméseit a betakarításra érleli meg, ezzel visszanedvesíti és magas – ráadásul mérgező – alkaloid tartalmú festékanyagával megfesti a termést. Több esetben ez már átvételi problémát is jelentett. Túl a jobb kultúrállapoton és a nagyobb hozamon, már csak a könnyebb betakarítás miatt is érdemes élni az alapgyomirtás adta lehetőséggel. Szabó Roland kimondottan jó választásnak tartotta Bényi gazda részéről a flumioxazin hatóanyagot tartalmazó készítményt (Pledge). Elmondása szerint ennek a hatóanyagnak a bemosó csapadék igénye nagyon csekély, ezért az olyan száraz tavaszokon, mint az idei, jó hatásfokkal volt használható. Nincs fajtaérzékenység és a szója toleranciája kiemelkedően magas a hatóanyaggal szemben. Valamint jó kordában tarthatók vele az olyan nehezen irtható gyomok is, mint a fekete csucsor.

Az ország egyik vezető szója vetőmag-előállító és -forgalmazó vállalatának vezetőjét, Bene Zoltánt kérdeztük, hogy a tapasztalatai alapján a kezdeti fejlődési erélyből származó előny a tenyészidő során mindvégig megmarad-e. A szakember elmondása szerint van olyan amerikai tanulmány, miszerint a szója fajtaválasztás és a vetőmag minősége 10 technológiai paraméter közül a legjelentősebb mértékben képes hozzájárulni az eredményes szójatermesztéshez. Véleménye szerint ezt sajnos még mindig alulbecsüljük Magyarországon. Márpedig a termelők szíve betakarításkor a megfelelő szója beltartalma mellett a hozammérő láttán dobban meg igazán. Az intenzív fejlődésű fajták szinte „kirobbannak” a talajból. Az ebből fakadó számos előny közül lényeges, hogy lerövidül a legkockázatosabb fejlődési, vagyis a csírakori vegetatív fázis időtartama. Csökkenthető ezáltal a talajlakó kártevők (pl. drótférgek, pajorok, fésűslábú viráglégy) károsítása. A gyorsabb ütemben fejlődő gyökérzet hamarabb létesíthet szimbiotikus kapcsolatot a nitrogénkötő baktériumokkal, így a létrehozott gümő hamarabb lesz képes a légkör nitrogénjének megkötésére, és ezzel a növény táplálására. Az egyik legnagyobb kihívás a vetett terület gyomosságának elkerülése. A szója a gyors sorzáródással segít nekünk a védekezésben a jelentősebb gyomelnyomó képességével. Ahogy Bényi Ferenc is megfogalmazta, a talajnedvesség megőrzése egyre nagyobb kincs, tehát fokozott figyelmet érdemel. A gyorsabban záródó állomány a talajkipárolgás csökkentésében is segítségünkre lesz. Mindezek együttesen egyértelműen kihatással vannak a szójatermés mennyiségére is. Érdemes tehát olyan fajtákat választani, ami a kiemelkedő hozam mellet az „egyéb” tulajdonságaival összhangban vannak az alkalmazott technológiával.

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

A sorozat korábbi részei:

• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - I. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - V. rész

A cikk szerzője: Farkas-Csamangó Tamás