Dr. Nagy István miniszter úr (fotón), a Vas megyei Bükön rendezett hagyományos aratóünnepen közölte, hogy a termésbecslés alapján a tavalyihoz hasonlóan az idén is ötmillió tonna búzatermés várható. Ezzel az ország ellátásán túl továbbra is bőven jut majd exportra is. A téli csapadékhiány jelentős problémákat okozott ugyan, hiszen március végén közel 100–150 milliméternyi csapadék hiányzott, de ennek ellenére – az országos átlagot tekintve – a közel 60 ezer termelő 951 ezer hektáron vetett őszi búzáját érintően mégis érdemi hozamot tud elérni. Az őszi búza mellett mintegy 50 ezer hektáron termesztettek egyéb búzaféléket is (pl. durum, tönköly), amelyekkel együtt így idén is közel 1 millió hektáron vetették el és már aratták le a búzát.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a kukorica, a búza és a napraforgó a három legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény együtt, a közel 5 millió hektáros igényelt SAPS terület 50, ezen belül a 4,1 millió hektáros bejelentett szántóterület 60 százalékát teszik ki. A repcével és az őszi árpával kiegészülve pedig a teljes igényelt SAPS terület 60, a szántóterület 73 százalékát adják.

Tavalyhoz képest egyébként 2019-ben a főbb szántóföldi növények közül kiemelkedő mértékben, 83,8 ezer hektárral nőtt a kukorica területe, de jelentős volt még a szemescirok (+ 14,2 ezer hektár), az őszi árpa (+ 11,8 ezer hektár) és a lucerna (+ 8,8 ezer hektár) területnövekedése is. Míg számottevő mértékben csökkent a napraforgó (– 42,2 ezer hektár) és a repce (– 38,5 ezer hektár) vetésterülete, de érdemi csökkenés érintette az őszi durumbúza, a tavaszi árpa, a zab és a cukorrépa területét is.

A 2015 és 2019 közötti időszakban az egységes kérelemben szereplő területi adatokat vizsgálva elmondható, hogy az egységes kérelembe bejelentett területadatok alapján a búzafélék teljes területe az elmúlt időszakban 2016-ban és 2018-ban is már meghaladta az 1 millió hektárt, a 2017-es visszaesést kivéve növekvő tendenciát mutatott és 2019-ben az elmúlt 5 év legmagasabb szintjét érte el. A kukorica vetésterülete, noha 2016-ban 1 millió hektár alá csökkent és ezt követően erős ingadozásokat mutatott, a 2019-es területnagyság 981 ezer hektárt tett ki, ami 2015 óta a legmagasabb. A napraforgó területe 2015 és 2016 között folyamatosan emelkedett, míg 2018-ban és 2019-ben jelentősen csökkent, melynek eredményeként már nem éri el a 600 ezer hektárt sem: 561 ezer hektáron jelentették a termelését.

Az őszi káposztarepce területe 2018-ig meredeken emelkedett, megtorpanásra idén került sor. Viszont ennek ellenére a 296 ezer hektáros terület többéves viszonylatban jó értéknek számít. Az elmúlt öt évben 2019-ben volt a legnagyobb vetésterülete az őszi árpának, melynek területe 2017 és 2018-as gyenge év után még mindig nem közelíti meg a 2015-ös szintet.

Az elmúlt időszak a folyamatos területnövekedésének hatására a lucerna vetésterülete idén haladta meg idén a 200 ezer hektárt. A 2019-ben jelentett 211 ezer hektár 58 százalékkal volt nagyobb, mint a 2015. évi érték. Az őszi tritikálé, a silókukorica és a szója területe is – ingadozások közepette –, de csökkenő tendenciát mutat. Többéves távlatban érdemben nőtt még a hibrid kukorica, az őszi durumbúza, valamint csökkent a silókukorica, a tritikálé és a tavaszi árpa területe, míg a rozs területe stagnált.

Bár rövidtávon nem várható érdemi változás a hazai vetésterületekre vonatkozóan, hosszabb távon és az áttételes hatásoknak köszönhetően, az EU-Mercosur megállapodás érintheti a hazai termelőket. Június végén született ugyanis politikai szintű megállapodás az EU és a Dél-amerikai Közös Piac közötti piacnyitásról. Ez alapján a Mercosur országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) legfeljebb 15 év alatt liberalizálják az EU-ból származó import 91%-át és a legtöbb termékre vonatkozó vámot 10 éven belül lebontják. Az EU azt vállalta, hogy a Mercosur-ból származó import 92%-ának vámtételeit maximum 10 év alatt megszüntetni.

A mezőgazdasági termékek piacnyitását érintően az EU a legérzékenyebb termékek esetében kvótákat nyújt, melyek 6 egyenlő ütemben 5 év alatt érik el teljes nagyságukat: a marhahús esetében az EU 99 ezer tonnás kvótát nyit 7,5%-os vámmal, a sertéshús esetében 25 ezer tonnás kvótát biztosít, 83 EUR/tonna vámmal. A baromfihúsnál 180 ezer tonnás vámmentes kvótát ad az EU. A növényi termékek esetében a cukornál eltörlik a Mercosur országok által eddig elérhető 180 ezer tonnás kvótán belüli vámot és ezenfelül egy 10 ezer tonnás vámmentes kvótát kap Paraguay. A rizs esetében az EU 60 ezer, a méz esetében pedig 45 ezer tonnányi vámmentes kvótát biztosít. A konzerv csemegekukorica esetében 1 ezer tonnás vámmentes kvóta nyílik. Ezzel szemben a Mercosur különböző átmeneti időszakok után liberalizálja az EU számára fontos szeszesitalok, borok, gyümölcsök és különböző feldolgozott mezőgazdasági termékek importját. Az érzékenynek számító sajt esetében 30 ezer tonnás, a tejpornál 10 ezer tonnás és csecsemőtápszer vonatkozásában 5 ezer tonnás kvótát kap az EU.

Fontos, hogy a földrajzi árujelzők a megállapodás által védelmet kapnak. A földrajzi árujelzők bővíthető listáján 355 uniós és 220 Mercosur megnevezés szerepel. Az európai fogyasztók érdekeinek védelme érdekében pedig a megállapodás világosan rögzíti az összes uniós állat- és növényegészségügyi előírásnak való megfelelés követelményét, ezen túl a szabályok kijátszása esetében az EU megakadályozhatja a problémás importot.

A nyári munkák befejezése után, illetve ahhoz közeledve már az őszi kiállításokra is lehet készülni, hiszen 2019. szeptember 26–29. között megrendezésre kerül a Hungexpón a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A szervezők célkitűzése, hogy amellett, hogy a kiállítás közönségvásár jellege továbbra is megmarad, olyan, a napjainkban jelentős kérdésekre is kiemelten fókuszálni kívánnak, mint a fenntarthatóság, a fogyasztói tudatosság növelése, az élelmiszerágazat minél sokrétűbb bemutatása, az agrárdigitalizáció és az agrárinnovációk megismertetése, vagy éppen az agrárpálya vonzóvá tétele. Ezt megelőzően érdemes lehet ellátogatni a szeptember 5. és 8. között megrendezendő 32. Bábolnai Gazdanapokra is.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós