Az idei évben Európa-szerte kritikus helyzetet teremtett az aszály, így a hazai termelők számára a rövidtávú túlélést biztosító kiútkeresés jelenti a legnagyobb feladatot. Ugyanakkor az előretekintés és a tervezés jegyében szükséges és indokolt az előre tervezhető változásokra is felkészülni. A folyamatosan módosuló környezetben a közvetlen támogatási rendszer a kiszámítható és tervezhető elemek közé tartozik. Viszont jövőre az eddig ismert rendszer átalakul. A több új – jelenleg még az európai uniós elfogadás alatt álló – támogatási komponens közül az agrárökológiai program feltételeire kiemelten célszerű kitérni.
A környezet- és klímatudatos gazdálkodás szerepe és jelentősége felértékelődik és arra kell felkészíteni a mezőgazdaságot, hogy a megváltozott, s jó eséllyel még tovább változó körülményekhez is tudjon igazodni. Ezzel párhuzamosan azt is észre kell vennünk, hogy azok a termőhelyek képesek alkalmazkodni a gyors ütemben változó klimatikus viszonyokhoz, ahol még számottevő mértékben jelen van a természetes élővilág. Más szavakkal: ahol még léteznek mozaikosságot biztosító fás sávok, patakparti fás-bokros vegetáció, s előbbieknek köszönhetően jelen vannak a vadon élő növények és állatok. Folytathatjuk a sort az egészséges, jó szerkezetű és jó vízháztartású talajokkal, illetve a tudatosan vízvisszatartó terepviszonyokkal, talajművelési technológiákkal. Mindezt együttesen nyugodt szívvel tekinthetjük az adott táj „immunrendszerének”.
Jelenleg azonban azt is érzékeljük, hogy az élelmiszer- és takarmánypiacok stabil, kiszámítható működése érdekében a korábban megszokottnál nagyobb mozgástérre van szüksége az ágazati szereplőknek. A környezet- és klímatudatos mezőgazdaság kiépítésének folyamatában ezt úgy fordíthatjuk a gyakorlat nyelvére, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még több hangsúlyt kell fektetni az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Így kell tekinteni a 2023-ban, a KAP Stratégiai Terv keretében induló Agro-ökológiai Programra (röviden: AÖP) is. Leegyszerűsítve egy zöldítés-szerűen működő, tartalmában az AKG-hoz hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatási formáról van szó.
Az idén utoljára meghirdetett zöldítési kifizetés, valamint a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésének kedvező tapasztalatai alapján olyan választható előírások kerültek meghatározásra, amelyek a gazdálkodók számára már valamennyire ismertek, érthetőek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak. A megfelelően célzott beavatkozással azt lenne jó elérni, hogy a mezőgazdasági területek viszonylag nagy részén, sok termelő bevonásával valósulhasson meg egy környezeti szempontból is hatékony támogatási program. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók többsége megtalálja a számára legkedvezőbb előírást, hasznosítási módonként választható előírások kialakítására került sor. Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj- és vízvédelemre, a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak.
A magyar AÖP modell a szakmai szereplőkkel lefolytatott, széles körű konzultáció alapján alakult ki. A magyar elképzeléseket már 2021 őszén bemutatták az Európai Bizottságnak, ahol kezdettől pozitív volt a megítélése. Azóta számos tárgyalási fordulónak volt főszereplője, hiszen a Bizottság valamennyi tagállam stratégiai tervében „árgus szemekkel” vizsgálja a környezeti ambíciószint alakulását. Jelenleg olyan érettségi szintre érkeztek a kétoldalú egyeztetések a Bizottsággal, hogy a nyári végi és őszi munkák megkezdése előtt részletesen ismertethetjük az AÖP tartalmának azt a változatát, ami várhatóan a végleges lesz.
Az Agro-ökológiai Program általános követelményei – a tervek szerint – az alábbiak lesznek:
- alapelvárás minden AÖP-támogatást igénybe vevő gazdálkodótól a Gazdálkodási Napló vezetése és elektronikus beküldése,
- a mezőgazdasági üzemen belül minden tényleges hasznosítási módra (szántó, állandó gyep, ültetvény) vonatkozóan legalább 2 pont értékű előírást kell választani a meghatározott mezőgazdasági jó gyakorlatok közül. Ezeket részletesen a táblázat tartalmazza,
- amennyiben az üzem szántóterületeinek, illetve nem Natura 2000 gyepterületeinek nagysága nem éri el az 5 ha-t, ültetvény esetében pedig az 1 ha-t, adott hasznosítási módra nem kötelező előírást vállalni, az érintett területre azonban kifizetés nem jár; csak abban az esetben, ha ezekre a küszöbérték alatti területekre mégis választ előírást a gazdálkodó.
A fentiekre is figyelemmel indokolt áttanulmányozni a választható gyakorlatok listáját. Üzemi szinten át kell gondolni, hogy az egyes művelési ágakban (szántó, állandó gyep, ültetvény) mely elemeket lehet és melyeket érdemes megvalósítani. A választható gyakorlatok túlnyomó többségét úgy alakítják ki, hogy ne legyenek átfedésben az AKG-val. A gazdálkodó tehát mindkét programban részt vehet.
Fontos, hogy a 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Ezt követően évente kell jelölni majd a kérelemben az AÖP keretében tervezett vállalásokat. Amennyiben a termelő részt vesz a programban, úgy minden művelési ágban legalább két pontnak megfelelő értékű gyakorlatot kell választania. Ha például egyaránt művel szántót, állandó gyepet és ültetvényt, akkor összesen legalább hat pontot kell gyűjtenie. Ha ezeket a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesíti is, akkor a teljes gazdasága minden egyes hektárja után megkapja a támogatást a termelő (kivéve azokat, amelyek a mentesülési küszöb alatt vannak, s nem választottak rájuk gyakorlatot). A támogatás hektáronkénti összege minden évben attól függ, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg a Magyar Államkincstár. A tervezés során úgy becsülte az Agrárminisztérium, hogy ha 2,5 millió hektár vesz majd részt az AÖP programban, akkor az hektáronként közel 80 eurót jelent, mintegy 24 ezer forintot jelent. Ez az érték viszont egy hányados; méghozzá a 202,1 millió eurós éves keretösszeg és a már említett 2,5 millió hektár hányadosa. Ha több területen felelnek meg a program feltételeinek, akkor az említett fajlagos érték csökkenni fog, ha viszont kisebb területen, akkor nőni. Mivel egyéves kötelezettségvállalásról van szó, a gazdálkodók minden évben szabadon dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban, illetve, hogy milyen vállalást választanak.
Mivel az egyes választható gyakorlatok tételes kifejtése, példákkal történő illusztrálása bővebb kifejtést igényel, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magyar Államkincstárral közösen az Agrárminisztérium kézikönyvet készít a gazdálkodók, illetve tanácsadóik számára. Szintén az idei év második felének feladata, hogy az AÖP végrehajtását biztosító miniszteri rendelet megjelenjen. Kiemelést érdemel, hogy az immár még összetettebbé váló agrárkörnyezeti támogatások és előírások rendszerében való jobb eligazodást hivatott segíteni a Zöld Támogató Hálózat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül létrehozandó központ felel majd azért, hogy a falugazdászok és a tanácsadók naprakészek legyenek valamennyi jogcím tekintetében.
Madarász István, Dr. Vásáry MiklósAz AÖP választható gyakorlatainak és követelményeinek listája
|
Hasznosítási mód |
Választható jó gyakorlatok |
Pont |
Hozzájárulás a környezeti célkitűzésekhez |
|
Szántó |
Nyári, őszi betakarítású kultúrák után, amennyiben nem őszi vetésű kultúra következik, talajtakarás biztosítása takarónövényekkel, vagy a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig. |
1 |
A gyakorlat a fedett talajfelszín minél hosszabb ideig történő biztosításával növeli a talajok szénmegkötő képességét, a talajtakarás pedig megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. |
|
Terménydiverzifikációra vonatkozó követelmények szántóföldi növénytermesztés esetén: a) 10 hektár vagy az alatti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, két kultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el; b) 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, három növény esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át; c) 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább négyféle növénykultúrát kell termeszteni, négy növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t. d) 300 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább ötféle növénykultúrát kell termeszteni, öt növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t. e) 1000 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább hatféle növénykultúrát kell termeszteni, hat növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t. |
1 |
A gyakorlat a megfelelően diverz, eltérő igényű kultúrákból álló vetésszerkezet kialakításával hozzájárul a talajzsarolás csökkentéséhez és a mezőgazdasági terület bruttó tápanyagmérlegének javításához, valamint a peszticidhasználat csökkentéséhez. Továbbá hozzájárul a mezőgazdasághoz kapcsolódó biodiverzitás védelméhez is azáltal, hogy változatos táplálkozó- és élőhelyet biztosít számos vadon élő állatfaj számára. |
|
|
Szántóterületek 10%-ának megfelelő, a HMKÁ 8 előírás alapján védett táji elemek; mezővédő erdősávok, fasorok; táblaszegélyek (az AKG „táblaszegély” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon elem csak egyik jogcímben számolható el), erózióvédelmi sávok; szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávok; teraszok, erózióvédelmi létesítmények; MePAR-ban rögzített vizes élőhely; parlagon hagyott földterület (a pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával; az AKG „zöld ugar” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon tábla csak egyik jogcímben számolható el); ökológiai jelentőségű másodvetés növényvédő szer használata nélkül; nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület növényvédő szer használata nélkül; vagy ezek kombinációjának fenntartása. Ezen vállalás keretében a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek együttes aránya nem haladhatja meg a szántóterületek 5%-át. |
2 |
A gyakorlat hozzájárul a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó élőhelyek és tájelemek fenntartásához, sokszínűségének növeléséhez, ezáltal segíti a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítását. Továbbá a parlagon hagyott területek, vizes élőhelyek elősegítik a szénmegkötést, míg a mezővédő erdősávok, fasorok, illetve táblaszegélyek és erózióvédelmi sávok a talajok erózió elleni védelmét szolgálják. |
|
|
Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek össznagysága meghaladja az |
1 |
A gyakorlat hozzájárul a mozaikos tájszerkezet kialakulásához, mely kedvező hatással van a mezőgazdasági élőhelyek biodiverzitására, illetve a táji struktúra diverzitására. |
|
|
A növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. |
1 |
A gyakorlat kedvező hatással van a beporzó rovarokra. |
|
|
Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. |
1 |
A karbamid esetében azonnali bedolgozással, illetve folyékony karbamid esetén inhibitoros műtrágya alkalmazásával jelentős kibocsátáscsökkentést lehet elérni, ami hozzájárul az ammóniaemisszió csökkentéséhez. |
|
|
A szántóterületek legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. |
2 |
A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. |
|
|
A szántóterületek legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása. |
1 |
A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. A talajkondicionálók elsősorban a kedvező talajállapot, a megfelelő humusztartalom és átlevegőzöttség kialakulását segítik. A N-megkötést segítő készítmények pedig hozzájárulnak az ammóniaemisszió csökkentéséhez. |
|
|
Forgatás nélküli művelésmód (minimum művelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án szűkített növényvédő szer hatóanyag-használat mellett. Az alkalmazható növényvédő szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé. |
2 |
A gyakorlat hozzájárul a talajok szénkészletének megőrzéséhez, ezáltal a szántóterületek ÜHG-emissziójának csökkentéséhez, valamint a talajszerkezet romlásának megállításához, illetve visszafordításához, továbbá a humusztartalom javításához, a vízmegtartó képesség fokozásához. A növényvédőszer-használat korlátozása ellentételezi a forgatás nélküli gyakorlatból a gyomnövények visszaszorítása miatti esetlegesen megnövekedett növényvédőszer-használatot. |
|
|
Gyep |
A gyepterületek megőrzése tábla szinten az előző évi állandó gyepterületekhez viszonyítva. |
1 |
A gyepterületek tábla szintű megőrzése egyszerre fokozza a mezőgazdasági területek szénmegkötését, illetve járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez, tekintettel arra, hogy a magyarországi gyepek jelentős része extenzív művelés alatt áll. |
|
Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés folytatása a gyepterület legalább 50%-án legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legeltetése ne haladja meg a 12 napot. – Minden gyepterületen választható. |
2 |
A pásztorló vagy szakaszos legeltetés a különböző legelőterületek használatának váltakoztatásával nagymértékben befolyásolja a terület tápanyagforgalmát, ezen keresztül a gyepet alkotó növényzet összetételét és az éves fűhozamot, hozzájárulva így a gyeptípushoz, megfelelő biodiverzitás kialakulásához és védelméhez. |
|
|
A gyepek legalább évi egyszeri kaszálása. – Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható. |
1 |
A gyepek kaszálással történő hasznosítása hozzájárul a megfelelő fajösszetétel kialakulásához és nemkívánatos fajok visszaszorításához. |
|
|
Kizárólag alternáló kasza használata. – Minden gyepterületen választható. |
2 |
Az alternáló kasza használata során a fű a kaszálás során egyszerűen eldől, a kaszálás síkja felett nem sérülnek az élőlények, a vágásminőség ugyanakkor jó, a fű gyorsabban sarjad. Az alternáló kaszák használata karbantartási igénye miatt nem elterjedt, használatának ösztönzése indokolt. |
|
|
Bálacsomagolás fóliával tilos. – Minden gyepterületen választható. |
1 |
A bálacsomagolás mellőzése hozzájárul a műanyaghulladék csökkentéséhez, továbbá elősegíti, hogy az esetlegesen a kaszálék közé szorult kisebb állatok elmenekülhessenek. |
|
|
Ültetvényeken – beleértve a fás szárú energetikai ültetvényeket is |
Mikroöntözési technológiák alkalmazása az ültetvényterület legalább 50%-án. |
2 |
A gyakorlat hozzájárul a vízkészletek fenntartható használatához. |
|
A növényvédelem során az engedélyokirat alapján a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. |
1 |
A gyakorlat kedvező hatással van a beporzó rovarokra. |
|
|
Engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása az ültetvényterület legalább 50%-án. |
2 |
A gyakorlat hozzájárul a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentéséhez a nem ökológiai művelés alatt álló ültetvényterületeken is. |
|
|
Az ültetvényterület legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása talajoltásként, illetve állománykezelésként. |
2 |
A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. |
|
|
Az ültetvényterület legalább 50%-án talajkondicionáló vagy növénykondicionáló készítmények alkalmazása. |
1 |
A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. A talajkondícionálók elsősorban a kedvező talajállapot, a megfelelő humusztartalom és átlevegőzöttség kialakulását segítik. A N-megkötést segítő készítmények pedig hozzájárulnak az ammóniaemisszió csökkentéséhez. |
|
|
Ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével. |
1 |
A talajtakarás megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. |
|
|
Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel. |
2 |
A gyakorlat a fedett talajfelszín minél hosszabb ideig történő biztosításával növeli a talajok szénmegkötő képességét, a talajtakarás pedig megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. |
|
|
Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. |
1 |
A karbamid esetében azonnali bedolgozással, illetve folyékony karbamid esetén inhibitoros műtrágya alkalmazásával jelentős kibocsátáscsökkentést lehet elérni, ami hozzájárul az ammóniaemisszió csökkentéséhez. |
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
