A mostani időszak egyébként is nagyon sűrű és fontos időszak a termelőknek, hiszen a rengeteg növényvédelmi tevékenység, vetés és egyéb talajmunkák mellett az egységes kérelmek beadási időszaka is elérkezett, amely közvetlenül kapcsolódik a termelők bevételeihez, hiszen ezen keresztül igényelhetik a támogatások jelentős részét.

De mi is az agrárkár-enyhítés? Az agrárkárenyhítési rendszerben való részvételi szándékukat – amennyiben a tagság nem kötelező – a gazdáknak a tárgyévi egységes kérelem beadásakor kell jelezniük.

A kárenyhítési rendszerben minden olyan gazdálkodónak kötelező a hozzájárulás megfizetése, akinek:

• szántóterülete meghaladja a 10 hektárt,
• ültetvényének mérete meghaladja az 1 hektárt,
• szántóföldi zöldségterülete meghaladja az 5 hektárt,
• szántóföldi zöldség termelésénél + ültetvénynél az 5 hektárt,
• együttesen (ültetvénynél + szántóföldi zöldségnél + egyéb szántóföldi művelésnél) a 10 hektárt.

A kárenyhítési tagságra kötelezett és az azt önként választó (legalább 3 évre) gazdáknak kárenyhítési hozzájárulást kell fizetniük, melynek összege:

• ültetvények esetében 3000 Ft/ha,
• szántók esetében 1000 Ft/ha,
• szántóföldi zöldségtermesztés esetében 3000 Ft/ha.

Az agrárkár-enyhítési rendszerről részletesen a 27/2014-es számú FM rendelet nyújt részletes tájékoztatást.

A beadás során megállapított kárenyhítési hozzájárulási kötelezettséget a tárgyév július 31-ig kell teljesíteni, mert ha erre nem került sor, akkor hiába jelent be a gazda káreseményt, nem fog kárenyhítést kapni.

A káresemény bejelentésének folyamata a következőkben kerül bemutatásra. A mezőgazdasági termelő a káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az erre a célra kialakított Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer felületen a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni. A bejelenthető káresemények a következők: aszály, belvíz, árvíz, téli fagykár, vihar, felhőszakadás, jégeső, őszi és tavaszi fagykár. Az első négy káresemény esetében a bejelentés alapjául szolgáló időpontnak azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik, míg az utóbbi öt káresemény esetében azt az időpontot, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1-je után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg. A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes, megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, másnéven az agrárkár-megállapító szerv. A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tíz nappal, téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-ig, aszály esetén legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig kell megtenni. A kárbejelentés a művelés alatt álló terület egészére, vagy egy kisebb részére is megtehető. Fontos, hogy a káresemény akkor minősül káreseménynek, ha az legalább 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést okoz. Az egységes kérelemben feltüntetett hasznosítási kódtár szerinti, termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében nem lehetséges kárbejelentést tenni az aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy vagy vihar által termelőeszközökben okozott károkra.

Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés között az ok-okozati összefüggést ellenőrzi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett NAK megyei ügyintéző szervezetéhez tartozó falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.

A tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ által meghatározott és a minisztérium honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakat veszik figyelembe.

Fontos tehát, hogy a fent nevezett időintervallumokat, határidőket mindenki tartsa be, hiszen, ha figyelmetlenségből ezt nem tesszük, akkor annak ellenére, hogy jogosultak lennénk a kárenyhítésre, ettől eleshetünk.

A cikk szerzője: Bányai Tibor