Agrárkár-enyhítés

Az agrárkár-enyhítési rendszer 2019-ben mintegy 3,7 millió hektár földterületet fedett le, amely az ország szántóterületének több, mint 83 százalékát és az ültetvények 75 százalékát foglalta magába. A rendszernek közel 74 ezer termelő volt a tagja, 83 százalékuk kötelezően csatlakozott, az önkéntesen csatlakozó termelők aránya 17 százalék, amely az előző évhez (15%) képest valamelyest növekedett.

Az agrárkár-enyhítési rendszerhez csatlakozó termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek a Kárenyhítési Alapba, és káresemény bekövetkezése esetén – egyéb feltételek teljesülése mellett – jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra.

2019-ben a termelők által befizetett kárenyhítési hozzájárulás és az azzal megegyező összegű költségvetési támogatás a Kárenyhítési Alap forrását közel 8,4 milliárd forinttal növelte, így az előző évek kedvező időjárása miatt képződött maradvánnyal együtt az Alapban több, mint 25 milliárd forint állt rendelkezésre a mezőgazdasági termelők 2019. évi kárenyhítési igényeinek teljesítésére. Ennek köszönhetően ebben a kárenyhítési évben sem vált szükségessé a károsodott termelők részére megítélt támogatás, visszaosztás alkalmazása révén megvalósuló csökkentése.

Az időjárás 2019-ben is nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazat növénykultúráinak hozamait. Az országosan előforduló tartós csapadékhiány és az átlagosnál magasabb hőmérséklet következtében a legnagyobb területen aszálykárok fordultak elő, amelyet nagyságrendileg a jégeső és a tavaszi fagy által károsított terület követ.

A 2019-es kárenyhítési évben országosan több mint 100 ezer hektárral nagyobb (296 195 ha) területre tettek kárbejelentést a termelők, mint az előző évben (178 485), mely a kárenyhítési rendszer által lefedett terület 7,9%-át tette ki.

A bekövetkezett helyi károk intenzitása évről évre egyre erősebb, amely az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását mutatja. A mezőgazdasági termelést sújtó viharkárok közös jellemzője, hogy több területen előfordultak, viszonylag kis körzetekben, azonban jelentős károkat okozva. A 2019-es évben is többször volt tapasztalható szélsőséges időjárási helyzet, heves zivatar, felhőszakadás és jégverés is. A nagy mennyiségben lehullott csapadék következtében jelentős belvízkárok keletkeztek.

Emlékeztetőül szükséges felidézni a 2019. évi kárbejelentéseket, amelyet az alábbi táblázat szemléltet

A 2019. kárenyhítési évben országosan 7 728 db kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a termelők, a legtöbb kérelem Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből érkezett. Az ellenőrzéseket követően országosan 6 855 termelő részesült összesen 14,011 Mrd Ft összegű kárenyhítő juttatásban. A kifizetett kárenyhítési összegek megyénkénti megoszlása jelentős különbségeket mutat, hiszen a legnagyobb összeg, 5,72 milliárd forint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került kifizetésre, amelyet Csongrád és Békés megye követ 1,458, illetve 1,198 milliárd forintos összeggel.

A kifizetésben részesült termelők száma és a kifizetett kárenyhítő juttatás összege egyaránt azt jelzi, hogy az elmúlt években bevezetett módosításoknak köszönhetően kedvezőbbé váltak a kárenyhítő juttatás feltételei, és egyre több termelő részesülhet támogatásban.

Az egyes kárnemekre történt kifizetéseket az alábbi táblázat szemlélteti:

A 2019-re kifizetett kárenyhítő juttatás legjelentősebb hányada, 49%-a aszálykárra történt. A második legjelentősebb káresemény a tavaszi fagy volt, erre került kifizetésre az összes kárenyhítő juttatás 21,4%-a. A harmadik legnagyobb összegű kifizetés, amely az összes kifizetés 9,9%-a, viharkárra történt.

A 2012-től tartó időszak kifizetéseit megvizsgálva megállapítható, hogy az új agrárkár-enyhítési rendszer 2012-es indulása óta aszálykárra történt a legnagyobb összegű kifizetés, az összes kifizetés 44,9%-a, amely ismét felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra, továbbá annak szükségességére, hogy a kedvezőtlen hatások csökkentésére és a felmelegedési folyamat lassítására számos intézkedés meghozatalára van szükség egyéni és ágazati szinten is.

A 2012-től 2019-ig terjedő időszak alatt összesen a következő nagyságrendű kifizetések történtek:

Ez a három káresemény oly mértékben kockázatot jelent a mezőgazdasági termelésre, hogy szükséges a kármegelőzésre is figyelmet fordítani.

A 2019. évi károk után a megállapított 14,01 milliárd Ft-nál lényegesen nagyobb összegű kárenyhítő juttatás is kifizetésre kerülhetett volna, azonban a termelők túlnyomó része (a 6 855 termelő közül 5 001 termelő, vagyis 72,9%-uk) nem rendelkezett a hozamértékének legalább 50%-ára vonatkozó mezőgazdasági biztosítással, amelynek következtében a jóváhagyott kárenyhítő juttatásának csak a felére szerzett jogosultságot.

Noha a biztosítással rendelkező termelők aránya alacsonynak tűnik, a korábbi évekhez képest jelentős javulás tapasztalható, hiszen míg 2016-ban a kárenyhítő juttatásban részesült termelőknek csak 12,5%-a rendelkezett a szükséges biztosítással, addig 2019-ben ez az arány már meghaladta a 27%-ot. Fontos kiemelni, hogy a jelzett biztosítás teljesíthető a kormányzat által támogatott növénybiztosítás kötésével a Vidékfejlesztési Program keretében és támogatás nélküli biztosítás megkötésével egyaránt.

A 2020-as kárenyhítési év novemberi aszálykár-bejelentésekkel kezdődött, mely csapadékhiányos időszak a télen is folytatódott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tartós hó nélküli télen komoly téli fagyok nem fordultak elő, így az ültetvények és az őszi vetésű növények téli fagy által kis területen károsodtak.

A tavasz is szárazsággal köszöntött be, mely következtében tovább nőtt a talajok vízhiánya.

A márciusban bekövetkezett tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak az éppen kinyílt gyümölcsvirágokban, különösen a kajszi, mandula, őszibarack és szilva bizonyos fajtái esetén, ami akár komoly terméskiesést is eredményezhet.

Sajnos a tavaszi fagy több hullámban károsította az ültetvényeket, hiszen márciusban és áprilisban is több alaklommal történtek jelentős, az ültetvényeket károsító lehűlések. A termelői kárbejelentéseket szemlélve látható, hogy a tavaszi fagy okozta a legnagyobb területi károsodást és megállapítható, hogy a tavaszi fagy szinte az egész ország területén okozott károsodásokat.

Áprilistól a szórványos aszálykárra bejelentett területek növekedni kezdtek, és jelenleg már az első helyen áll a bejelentett terület vonatkozásában.

A május 18-áig bejelentett károkat az alábbi táblázat szemlélteti:

Visszatekintve a kárenyhítési rendszer 2012 óta tartó működésére megállapítható, hogy a Kárenyhítési Alap tényleges alapként működik, megfelelő forrást biztosít a kárt szenvedett termelők számára és az elmúlt nyolc évben egy alkalommal sem vált szükségessé a forráshiány miatti támogatás csökkentése. A kormányzat kiemelt célja a kialakított rendszer fenntartása és további folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy a termelők minél szélesebb köre számára kockázatkezelési megoldást jelentsen.

Biztosítási díjtámogatás

Április 6-ától megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete az agrárium szereplői számára, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatások igénylése is. 2020-ban módosultak a díjtámogatott növénybiztosítások biztosítási feltételei és a támogatási intenzitás is, hiszen a korábbi 30% helyett a kárlimit 20%-ra csökkent, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65%-a helyett annak 70%-ára emelkedett. A jelzett kedvező változások azonban a termelők számára csak a díjtámogatott biztosítások forrásemelésével válnak érzékelhetővé.

2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Az elmúlt években bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosultak a biztosítható növények, ennek is köszönhető, hogy évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya.

Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra ez évben is április 6. és május 15. között pályázhattak a gazdálkodók. Az Egységes Kérelem (EK) felületen beadott támogatási kérelem egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül. A 2020. május 15-ét követően 2020. június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatás-kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékos csökkentéssel járt.

A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – ez évben is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak a díjtámogatott növénybiztosításokat értékesítő biztosítótársaságok és biztosító egyesületek kínálatából.

Fontos változás a 2020-ban megkötött biztosításokra vonatkozóan, hogy a Pályázati Felhívás szerint a támogatás maximális mértéke a megfizetett éves nettó biztosítási díj 65%-a helyett már 70% lehet. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik. A támogatás forrásösszege a 2018-as évtől 5 milliárd forintra nőtt. 2016-tól a díjtámogatásnak garantált minimális szintje került meghatározásra, amely szerint a „B” és „C” típusú biztosítások esetében ez az alsó limit 30%, az „A” típusú biztosításoknál pedig 41,25%.

Szintén kedvező fejlemény, hogy míg korábban a díjtámogatott biztosítások kártérítési küszöb értéke 30% volt, addig ez évtől már a 20%-ot meghaladó hozamcsökkenést térítő biztosítási szerződések is támogathatók.

Szükséges kiemelni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők közül csak azok a termelők jogosultak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amelyet díjtámogatott és nem díjtámogatott növénybiztosítással egyaránt teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában a termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2019-ban közel 5 milliárd forintra rúgott a Magyar Államkincstár adatai alapján.

Jégkármérséklő rendszer

Magyarországon 2018 tavaszától működik a rendszer (986 talajgenerátorral) és már az első évben jól vizsgázott. 2019-ben április 15-én kezdte meg működését a rendszer riasztási időszaka és szeptember 30-ig tartott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett rendszer pénzügyi hátterét az agrárkár-enyhítési rendszer Kárenyhítési Alap biztosítja, éves szinten maximum 1,5 milliárd forint erejéig. 

A működés óta eltelt évek adatai alapján megállapítható, hogy a jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015–2017-es átlag 32% felett volt, így a statisztikák szerint a jégkármérséklő rendszer működése előtti időszak átlagához viszonyítva, ez az arány több mint 60%-kal csökkent.

Szükséges kiemelni, hogy a jégkármérséklő rendszer működésével a jégesőt nem lehet teljesen megszüntetni, azonban a rendszer működése miatt a lehulló jégszemek apróbb méretűek lesznek, illetve a kialakult kisebb jégszemek eső formájában jutnak a talajba.

A NAK a működési tapasztalatok alapján a 2020-as védekezési időszakot már április 15-én megkezdte, amely időszak szeptember 30-ig tart. A május 1. helyetti kezdést az indokolja, hogy az elmúlt években már áprilisban is előfordultak jelentős kárt okozó jégesők, és a korábban meginduló működtetéssel a termelők nagyobb védelmet élvezhetnek a jégesők ellen.

A Magyarországon folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (agrárkár-enyhítés, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklő rendszer és a tervezett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer) az uniós országok között példaértékű, hiszen más tagállamban nem működik ehhez hasonlóan komplex, egymást erősítő kockázatkezelés.

Kevés tagállam alkalmaz nemzeti forrásból működtetett olyan kockázatkezelési programot, mint Magyarország (ld. agrárkár-enyhítési rendszer), és inkább adott időjárási eseményre való ad hoc reagálással kezelik a károkat. Ez alól a főbb kivételt a spanyol, francia vagy osztrák biztosítási díjtámogatási programok jelentik, amelyek több évtizedes múltra tekintenek vissza.

A kockázatkezelésen túlmenően azonban Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül a mezőgazdasági kockázatok megelőzése, amely jövőbe mutató intézkedés.

A cikk szerzője: Gazdag Gyula