A döntési folyamat hátterével kapcsolatban szükséges rögzíteni, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács állapodik meg a többéves uniós költségvetésről, így meghatározza a Közös Agrárpolitika (KAP) forrását és néhány fő szabályát.

A KAP részletes szabályozásáról az egész Európai Unió érdekeit képviselő Európai Bizottság (Bizottság) által előkészített javaslat alapján a tagállami kormányok álláspontját megjelenítő Európai Unió Tanácsa (Tanács), valamint az uniós választópolgárokat képviselő Európai Parlament (Parlament, EP) közös döntés keretében tud megállapodni. A két döntéshozó intézmény külön alakítja ki álláspontját, de végül közösen kialakított szöveget kell elfogadniuk arról, hogy a tagállamok miként költhetik el az uniós forrásokat.

Többéves pénzügyi keret

Az uniós szakpolitikák működési alapját az uniós költségvetés teremti meg. A KAP feltételeinek újratárgyalására is azért van szükség, mert az Európai Unió (EU) működési alapját biztosító, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, új többéves pénzügyi keret (MFF) pénzügyi és szabályozási tekintetben is új feltételeket teremtene. A többéves pénzügyi keret csökkentése miatt a 2020. július 21-i MFF-megállapodás alapján a Magyarországra allokált KAP-források nagysága, a tervezett költségvetésen kívüli gazdaságélénkítő csomag (Next Generation EU – NGEU) beszámítása nélkül (2018-as bázis­áron számolva) 17%-kal, azt beszámítva pedig 15%-kal csökkent a jelenlegi (2014–2020-as) időszakhoz képest.
A teljes magyar KAP-allokáció mértéke 2018-as árakon így az NGEU-forrásokat is beleszámítva 10,9 milliárd euró lehet.

Az új MFF-ről szóló következtetések több agrárvonatkozású elvárást is megfogalmaztak. Többek között például a KAP-költségvetés klímavédelmi célokra fordítandó minimális mértékének el kellene érnie a 40%-ot. A pillérek (közvetlen támogatás és piaci intézkedések illetve vidékfejlesztési intézkedések) közötti átcsoportosítás mértéke 25%-ra emelkedne. Továbbá az állam- és kormányfők nyári döntése alapján a közvetlen támogatások bizonyos értékhatár feletti elvonása (capping) opcionális lenne a 100 ezer euró alaptámogatási (BISS) összeg felett, továbbá a tagállamok döntése alapján akár a munkabér-beszámítás is alkalmazható lenne.

Az új többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás véglegesítéséhez az Európai Parlament egyetértése szükséges. Ez egyelőre várat magára, mivel számos nézetkülönbséget nem sikerült feloldani. Várhatóan az EP idei plenáris üléseinek egyikén szavazhat a csomagról.

KAP-reform

Az Európai Bizottság 2018 júniusában tett jogszabályi javaslatainak nyilvánosságra hozatalától számítva, közel két és fél év elteltével a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) 2020. október 19-20-i ülésén a tagállamok miniszterei megállapodásra jutottak. Ezzel a társ jogalkotók közül elsőként a Tanács alakította ki hivatalos álláspontját a KAP-reformról.
A kétnapos tárgyalássorozatot követően a miniszterek általános megközelítést fogadtak el a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reform­csomagról. A megállapodás kifejezi a tagállamok határozott törekvését a határozottabb és elkötelezettebb környezetvédelmi célkitűzések iránt. A politikai egyezség révén a Tanács megfelelő tárgyalási alappal rendelkezik ahhoz, hogy megkezdje a tárgyalásokat az EP-vel az átfogó megállapodás elérése érdekében.

Mint ahogy Dr. Nagy István az esemény utáni közleményében kifejtette, a megállapodás alapvetően képes meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét. Meglátása szerint a következő közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák illetve a kisgazdaságok támogatása együttesen képes lesz biztosítani a hazai mezőgazdaság versenyképes fejlődését.

A maratoni tárgyalássorozat eredményei között számos elemet kell kiemelni, amelyek a Miniszter Úr megállapításainak megvalósítását teszik lehetővé.

A közvetlen támogatások esetében a termeléshez kötött támogatások jelenlegi, 13 + 2%-os szinten történő továbbvitele lehetséges lenne.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2027-ig fennmaradnának. Ennek értelmében 2023-ban 50%-ról folytatódna a fokozatos csökkentés évi 5 százalékponttal, így a ciklus utolsó évében is még a 2013. évi kezdő szint 30%-a lenne kifizethető.

A capping a tagállamok számára önkéntes alapon kerülne bevezetésre. Magyar javaslatra került be a degresszivitás szabályainak rugalmasabbá tétele, amely lehetővé tenné, hogy 90 ezer euró fölött a tagállam dönthetné el, hogy mely összeghatártól vonja el a támogatások legfeljebb 85%-át.

A kistermelői egyszerűsített támogatás differenciált végrehajtása válna lehetségessé. Az új rendszerben a kisgazda támogatási jogcímet igénybe vevők nem mentesülnének a termelési minimum feltételeknek (kondícionalitás) teljesítése alól, de egyszerűsített ellenőrzési rendszer kerülne bevezetésre.

Az ökorendszerek bevezetése a tagállamok számára kötelező, a termelők számára viszont önkéntes lenne és legalább a tagállami közvetlen támogatási keret 20%-át kellene erre az intézkedésre fordítani.

Az új időszakban valamennyi, a jelenlegi időszakban alkalmazott vidékfejlesztési intézkedés támogatható maradna.

Az öntözési beruházások esetében – magyar kezdeményezésre – biztosított lenne a projekt szintű mentesség a víztest állapotának vizsgálata alól.

Megmaradnának a vissza nem térítendő beruházási támogatások lehetősége és azok túlsúlya a hazai jogcímek rendszerében.

Az Európai Parlament az október 19. és 23. között zajló plenáris üléssorozatán összesen nyolc szavazási fordulóban szavazott a több mint 1100 módosító javaslatról. Az EP hivatalos álláspontját tartalmazó kompromisszumos változat egyes lényegi eleme a következő:

A vidékfejlesztési források legalább 35%-át környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás elleni intézkedésekre, míg a közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30%-át az ökorendszerek támogatására kellene kiosztani.

A közvetlen kifizetések 60 ezer euró feletti részét fokozatosan csökkentenék és a kifizetések felső határát 100 ezer euróban szabnák meg, 50%-os munkabér-kompenzáció mellett.

A tagállami közvetlen kifizetések keretösszegének legalább 6%-át a kis- és középméretű gazdálkodások, míg 4%-át fiatal gazdálkodók támogatására kellene fordítani.

Az uniós honatyák szerint az uniós támogatásban csak azok részesülhetnének, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

Az EP által elfogadott álláspont után indulhat meg a KAP-ra vonatkozó alaprendeletek intézmények közötti (Tanács, Parlament, Bizottság) egyeztetése és a kompromisszumos szövegek elfogadása.

Átmeneti időszak

A tárgyalások elhúzódása miatt biztossá vált, hogy az új KAP-szabályok nem lépnek életbe 2021. január 1-jén. Az európai uniós forrású agrártámogatások esetében a Bizottság átmeneti szabályokra tett javaslatot. Az átmeneti szabályozás alapelve, hogy a jelenlegi (2014–2020-as) szabályok élnek tovább és a jelenleg igénybe vehető intézkedések érhetőek el, de a kifizetések már az új uniós költségvetés terhére történnek. A 2021-ben kezdődő átmeneti időszak szabályainak tárgyalása szakmai kérdések tekintetében gyakorlatilag lezárult, a felek minden olyan kérdésben elvi megállapodásra jutottak, amely nem érinti az új pénzügyi keretet. Noha a Bizottság egy év átmenetre tett javaslatot, várhatóan a Tanács és az EP javaslata értelmében a 2021-es és a 2022-es évet is az átmeneti szabályok szerint lehet majd lebonyolítani. Így elegendő idő jutna az alap jogi aktus és az uniós végrehajtási szabályok, majd a nemzeti tervek, szabályok elfogadására és az informatikai rendszer előkészítésére.

A cikk szerzője: Vásáry Miklós