Miközben BASF vezető tisztségviselője a körforgásos gazdaságról, mint a társadalmi és politikai élet egyik sorsdöntő témájáról beszélt a sajtó képviselői előtt, még azt is közölte: mindennek alapján a BASF elindított egy új 'Körforgásos gazdaság' programot. A vállalat ugyanis 2030-ra – a 17 milliárd eurót elérve – meg szeretné duplázni a körforgásos gazdaságot szolgáló megoldásokkal elért árbevételét.
Ennek eléréséhez a vállalat három kiemelt területre fókuszál: a körforgásos alapanyagokra, az új anyagciklusokra és új üzleti modellekre. Ennek figyelembevételével a BASF azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-ben már évi 250 ezer tonna újrahasznosított, hulladékból származó nyersanyagot dolgozzon fel, amivel le tudja majd váltani a fosszilis nyersanyagokat. „A körforgásos gazdaság felé vezető út roppant nagy erőfeszítéseket fog megkövetelni a részünkről. De elkötelezetten és élén, képzelettel nézünk szembe ezzel a kihívással, és mindenképp támaszkodhatunk innovatív erőnkre is” – emelte ki Martin Brudermüller.
Az első alkalommal megrendezett digitális kutatási sajtókonferencián az igazgatótanács elnöke és a szakértő kutatók néhány példán keresztül mutatták be a BASF jelenlegi kutatási tevékenységének sokféleségét.
Így beszéltek többek között az akkumulátorok újrahasznosításáról, azaz a hurok bezárásáról az e-mobilitásban. A szakértők szerint 1,5 millió tonnánál is több, elektromos járművekből származó akkumulátor cellát kell majd ártalmatlanítani 2030-ban. De emellett a cellák, a katód aktív anyagai és ezek prekurzor anyagainak gyártása közben is keletkeznek már hulladék. Ám ezek szintén értékes forrásokat tartalmaznak, így például: lítiumot, kobaltot és nikkelt.
Az akkumulátorok újrahasznosításával pedig lehetőség nyílik az ilyen nyersanyagok regenerálására és újrafeldolgozására. A lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításához az akkumulátorokat először szét kell szerelni és meg kell őrölni. Ennek eredményeként egy 'fekete masszának' nevezett anyag jön létre. Napjainkban a fekete masszából – különböző vegyi folyamatok során – már nyersanyagokat is ki lehet nyerni. Ez a természetes lelőhelyeken folytatott bányászattal összehasonlítva legalább 25 százalékkal csökkenti az akkumulátorban levő fémek szén-dioxid lábnyomát.
Ez a folyamat azonban mostanáig rendkívül energia-intenzív eljárásnak számított, illetve nagy mennyiségben keletkeztek sók is, amiket pedig ártalmatlanítani kell. Nem beszélve arról, hogy túlságosan kis mennyiségben lehetett így nyersanyagokat kinyerni. A BASF egy új, rendkívül hatékony és számos előnnyel járó vegyi folyamat kifejlesztésén dolgozik mostanában: ezzel komoly mennyiségben tud nagytisztaságú lítiumot kinyerni az akkumulátorokból, elejét véve a hulladék keletkezésének és a manapság alkalmazott folyamatokhoz képest tovább tudja csökkenteni a szén-dioxid lábnyomot.
Így tehát a BASF támogatja az Európai Bizottság fenntartható európai akkumulátor-értéklánc megteremtésére irányuló céljait. A BASF újrahasznosítási eljárása fontos szerepet játszhat az akkumulátorokat érintő körforgásos gazdaság európai mértékű kialakításában – jegyzi meg az ismertetés.
Emellett még kiemelten esett szó a műanyagok jobb újrahasznosításának lehetőségeiről is ezen a szakmai területen. A BASF kutatói a műanyagok világában is azon dolgoznak, hogy eredményesebben lehessen bezárni az anyag-hurkokat.
A Conversio tanácsadó cég tanulmánya szerint évente mintegy 250 millió tonna műanyag hulladék keletkezik világszerte. Ennek a műanyag mennyiségnek csupán mintegy 20 százaléka kerül újrahasznosításra, amivel továbbra is használatban marad az anyag. A mechanikai újrafeldolgozás során a hulladékká vált műanyagot őrlik, majd megolvasztják. Ezzel egy olyan újra feldolgozott anyag keletkezik, amiből aztán új termékek állíthatók elő. Ez az anyag azonban – további feldolgozás nélkül – számos alkalmazáshoz még így sem felel meg. Ennek egyik oka az, hogy újbóli felhasználással és feldolgozással a polimer láncok gyakorta olyannyira megsérülnek, hogy a műanyag már törékennyé vagy sárgássá válik. Másik oka az, hogy a műanyag hulladék gyakran különböző típusú, egymástól el nem különíthető műanyagok keverékéből áll. Például az italos üvegek polietilén-tereftalátból (PET) készülnek, míg a kupakok általában polipropilénből (PP). Az összeférhetetlen műanyagokat tartalmazó ilyen jellegű keverékek pedig negatív hatással vannak a minőségre.
A BASF kutatói az újra feldolgozott anyagok minőségét kifejezetten stabilizálni és javítani képes különféle műanyag adalékanyag-csomagok kifejlesztésével tudnák javítani, és így a meglévő problémát orvosolni. A kompatibilizáló adalékokhoz hasonló megoldásokkal javítani lehet a polimer keverékek mechanikai tulajdonságain. Így pedig feljavíthatók a mechanikailag újra feldolgozott műanyagok és a műanyag-ciklusban abból előállított termékek.
A szóban forgó hasznosítási folyamatoknak köszönhetően a műanyag hulladék a vegyipar újfajta alapanyagává léphet elő sok területen. Minden évben ugyanis mintegy 200 millió tonna olyan műanyag hulladék keletkezik, amit már globálisan se dolgoznak fel.
A műanyagokat érintő körforgásos gazdaság megvalósítását másféleképpen megközelítő vegyi újrahasznosítás a mechanikai újrahasznosítás fontos kiegészítője. A vegyi újrahasznosítás másodlagos nyersanyagokká alakítja át a műanyag hulladékot – például egy pirolízisnek hívott termokémiai folyamat során. E folyamat végterméke a pirolízis-olaj, amiből a vegyipar újabb termékeket tud előállítani. E folyamat előnyei abban rejlenek, hogy vegyes és tisztítatlan műanyag hulladék-áramokat is fel lehet így dolgozni. Ráadásul a pirolízis-olajból készült termékek meg se különböztethetők a hagyományos termékektől, így még a legkomolyabb igényeket támasztó alkalmazásokban is használhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy a történelem során először lehet ilyen jellegű műanyag hulladékból gépjármű-alkatrészeket, orvosi eszközöket és akár élelmiszer-csomagolást is gyártani - jegyzik meg a BASF kutatási szakemberei.
Ennek az ígéretes technológia elterjesztését szem előtt tartva a BASF 2018-ban elindította a ChemCycling™ projektjét. A BASF kutatói a kooperációs partnereikkel közösen dolgoznak a vegyes műanyag hulladékból pirolízis-olaj előállítását célzó folyamat továbbfejlesztésén és tökéletesítésén. Ennek fontos része a megfelelő katalizátorok kifejlesztése az új folyamat technológiájához. Ezeknek a katalizátoroknak kell biztosítaniuk azt, hogy mindig, még eltérő összetételű műanyag hulladékból is nagytisztaságú pirolízis-olajat lehessen előállítani.
A BASF norvég partnere, a Quantafuel pirolízis üzemében már meg is történt egy elsőgenerációs katalizátor beépítése. A fejlesztési munka során pedig a két vállalat tudósai a szakértelmük mellett a BASF Heidelberg-ben (Németország) működő leányvállalata, a hte nagyteljesítményű teszt-laboratóriumait és a BASF szuperszámítógépének számítástechnikai kapacitását veszik igénybe.
A konferencián ismertettek a Rambután programot, aminek lényege, hogy a fenntartható forrásokból származó ökológiai nyersanyagokat hasznosítsák újra. A megújuló ugyanis nyersanyagok a BASF 'Körforgásos gazdaság' programjának másik alappillérét alkotják.
A BASF tervei között szerepel a fenntartható forrásokból származó megújuló nyersanyagok mennyiségének további növelése a gyártásban. Ennek egyik példája a Rambután program, amivel kiváló minőségű kozmetikai hatóanyagot lehet előállítani egy növény eddig nem használt részeiből.
A BASF kutatói mindig is a természetben (például a fakéregben, levelekben, gyökerekben, magokban és gyümölcsökben) keresték a kozmetikai iparágat képviselő vevői számára érdekes hatóanyagokat. Minden évben többezer mintát vizsgálnak meg. Így ébredtek tudatosult bennük, milyen anyagok is rejlenek a licsi-fával közeli rokonságban álló rambután fában (Nephelium lappaceum). A BASF kutatói felfedezték ugyanis, hogy a fa leveleiből nyert vizes extraktum aktiváló hatással van az emberi bőr különböző génjeire és elősegíti a kollagén termelődését. Ráadásul a gyümölcs héjából és magjaiból származó hatóanyagok is kedvező hatást fejtenek ki, mivel hozzájárulnak a bőr nedvességtartalmának növeléséhez és a hajgyökereket is vitalizálják. Így a BASF megtalálta a módját annak, hogy ne csupán a gyümölcs lédús húsát, hanem a héját, a leveleit és a magjait is hasznosítsuk, ami azt jelenti, hogy a növény egyetlen része sem megy veszendőbe.
A Rambután program égisze alatt a vállalat a kozmetikai összetevők fenntartható biztosításához egy, a társadalom és a környezetvédelem szempontjából is felelős ellátási láncot épített ki a vietnámi helyi partnerekkel közösen, valamint kezdeményezte az első két, ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező rambután kert művelését Vietnámban. A program segítségével a dolgozók az átlagosnál jobb jövedelemre tesznek szert, egészségbiztosításban részesülnek és biztonságosabb munkakörülményeket is élvezhetnek. Más szóval a szuper-gyümölcs nemcsak a fogyasztóknak, hanem a dolgozóknak és a helyi környezetnek is előnyére válik.
További tájékoztatás a kutatási sajtótájékonferencián elhangzott előadásokról, valamint egyéb, a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó BASF példák megtalálhatók: www.basf.com/research-press-conference weboldalon.
