A Takarékbank legfrissebb összesítése szerint a piaci szereplők helyzetértékelése elsősorban a baromfi-, a sertés- és az olajosmagvak-termékpályán javult, a többi ágazatban alapvetően stagnálás figyelhető meg. Az elemzők várakozásai szerint, amennyiben nem lesz jelentős aszály, az év második felében az ágazat elérheti az ideális, évi 5-7 százalékos kibocsátás-növekedési szintet.

A Takarék AgrárTrend Index értéke az idei első negyedévében 32 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 0,2 ponttal magasabb az előzőnél – közölte Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Jelezte: a várakozások jellemzően stagnálnak a tavalyi utolsó negyedévhez képest, a Takarékbank elemzői az állattenyésztőknél tapasztaltak kisebb javulást. Mind a sertés, mind a baromfi átvételi árak emelkedést mutatnak, mely egyrészt a tavalyi mélyponti utáni korrekciót, másrészt pedig a megnövekedett takarmányárak érvényesítését jelenti. Bár – mint utalt rá - a szóban forgó két állattenyésztési terüket indexértékei még mindig alatta vannak a mostani átlagos – 32 pontos – indexértéknek. De az agráriumban, így az állattenyészésben is vannak felülteljesítő ágazatok is, mint például a húsmarha vagy a tej illetve a hajtatott zöldség vagy az olajos magvak ilyenek.

A Takarékbank bizalmi indexe tavaly óta folyamatos emelkedést mutat – hívta fel a figyelmet az agrár üzletág ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve: de ez még némileg elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, ami egy évi 5-7 százalékos kibocsátás-növekedési pályát feltételez az élelmiszergazdaság egészére nézve.

A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint, amennyiben az állati termékeket előállítók több lépcsőben érvényesíteni tudják a jelentős mértékben megnőtt inputköltségeiket az eladási árakban, és az időjárás a növénytermesztők gazdálkodását sem fogja negatív irányban befolyásolni, az indexérték az idei harmadik negyedévben a pénzintézet agrárbizalmi indexe elérheti ezt – a 35 pontos –, a hosszú távon fenntartható, biztos jövedelmezőséget jelentő növekedési szintet.

Az agrártermelés sajátosságainak köszönhetően, a Takarékbank előzetes várakozásainak megfelelően, a téli hónapokban a bizalmi index értéke nem mutatott jelentős mértékű mozgást, az ugyanakkor ismét láthatóvá vált, hogy eltérőek a folyamatok a vizsgált termékpályákon.

Hollósi Dávid kitért rá: a szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajosmagvak-termékpályákon átlag feletti az alindex értéke, ami a márciusig tovább emelkedő terményáraknak tudható be.

A tojás termékpályán az import visszaszorulása, illetve a húsvéti szezon okozott az átlagosnál jobb helyzetértékelést. A baromfi- és a sertés-termékpálya mutatja továbbra is a leginkább pesszimista hangulatot. A baromfi-termékpályán ugyanakkor egyéves időtávban több mint 13 pontos emelkedést tapasztaltak az elemzők.

A gyümölcstermesztők és feldolgozók esetében azonban megismétlődött a tavalyi tendencia: a tavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt a tavalyihoz hasonló nehéz év elé néz az alágazat, amit az átlagosnál alacsonyabb indexérték is jelez.

A Takarékbank előrejelzésének megfelelően a múlt év utolsó negyedéve óta rekordmagasságokba emelkedő terményárak a takarmányköltségben az idei első negyedévében jelentek meg. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően azonban a feldolgozók által integrált termelők számára „védőhálót” nyújt az integráció, továbbá a szarvasmarha-termékpályákon (húsmarha, tej) a nagyobb mértékben a saját termőterületre alapozott takarmányalapanyag-előállítás nyújt biztonságot. A szántóföldi növénytermesztőknél pedig ugyanakkor a takarmányárak növekedése extra pénzbőséget eredményezett – ismertette a helyzetet az ügyvezető igazgató.

Az agrárgazdasági várakozások alakulásának fontos indikátora: a lezárások utáni nyitás. A Takarékbank Agrárcentrum felmérése szerint a piac helyzetértékelésében látható stagnálásában fontos szerepet játszott, hogy az első negyedév végén még bizonytalan volt a pandémiás lezárások utáni nyitás várható időpontja. Az élelmiszer-kiskereskedelemben idén elmaradt a tavalyihoz hasonló „pánikvásárlási” roham, így az élelmiszer-feldolgozók némi többletkészlettel rendelkeznek.

A tapasztalatok szerint azonban a magyar élelmiszertermelés alkalmazkodni tudott a járvány miatt megváltozott helyzethez, sikerült az értékesítési csatornákat – ha nem is teljesen –, de oly módon megváltoztatni, hogy az éttermek bezárásával járó keresletcsökkenés ne okozzon nagy problémát. A megnövekedett önköltség ugyanakkor nem hárítható át teljes egészében a kiskereskedelmi láncokon keresztül a fogyasztókra, vásárlókra – húzta alá Hollósi Dávid.

Ismertette: a nyitás leginkább a szőlő-bor termékpálya szereplőinek gazdálkodására lehet rendkívül jótékony hatással. Az első tapasztalatok, illetve felmérések szerint a borfogyasztási szokások érzékelhetően megváltoztak a pandémia idején, a napi fogyasztásra szánt borok piaca nőtt, és ehhez jól tudott alkalmazkodni a borászatok zöme. A prémium szegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára a kormányzat támogatása átmenetileg segítséget jelentett, viszont számukra kulcskérdés a mihamarabbi nyitás.

Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője külön is bemutatta a szőlő-bor termékpálya helyzetét, kiemelve, hogy a szereplők általában nehéz helyzetben vannak. Tavaly ugyanis csökkenttek a jövedelmek nemcsak Magyarországot, hanem a világban is, mivel jelentősen csökkent a borfogyasztás. A múlt év a szóban forgó alágazatban közepesnek minősíthető. Az „újvilági termelőknél – például: Új Zéland, USA, Dél-Afrika – markánsabb volt a csökkenés, elsősorban a kínai fogyasztás visszaesése miatt. A világ borfogyasztása 2020-ban mintegy 3 százalékkal csökkent összességében.

Magyarországon ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is a kivitel mennyisége 18 százalékkal nőtt, főként a lédig, azaz a folyóbor értékesítésnek köszönhetően, miközben a magyar borok exportára 5 százalékkal csökkent, főként a tokaji aszú eladások mérséklődése miatt. Az olcsóbb kategóriájú – 1000-1500 forintos – borok értékesítése pedig még így is 10 százalékkal emelkedett. Magyarországon a  borfogyasztás mennyisége szintén csökkent, főként azért, mert a fogyasztási alkalmak 25 százalékkal mérséklődtek, és átrendeződtek az értékesítési csatornák: felfutottak a bolti eladások, valamint az internetes kereskedelem. De, felhívta a figyelmet Héjja Csaba, hogy a bor bizalmi termék – ezt a termelőknek és a kereskedőknek is figyelembe kell venni, ezen múlik ugyanis az alágazat jövője.

A közzétett háttérinformációk szerint  a Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.

A válaszadók a Takarékbank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

A Takarék Csoport Magyarország egyik legnagyobb bankcsoportja és a magyar pénzügyi rendszer meghatározó szereplője. A Magyar Bankholding részeként működő Csoport tagjai az MTB Zrt. mint integrációs üzleti irányító szervezet, a Takarékbank Zrt. mint univerzális kereskedelmi bank, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. mint szakosított hitelintézet, valamint egyéb, faktorálással, lízinggel, alapkezeléssel, ingatlankezeléssel, informatikai szolgáltatással és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó társaságok, leányvállalatok. A Takarék Csoport szabályszerű és prudens működését a külön jogosítványokkal rendelkező Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete ellenőrzi és felügyeli.

A Takarék Csoport országos lefedettégű, univerzális kereskedelmi bankja a korábbi takarékokat tömörítő Takarékbank Zrt., az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, amely az ország legnagyobb fiókhálózatát működteti, 1,1 millió ügyfelet szolgál ki. Helyi családoknak, közösségeknek és vállalkozásoknak, idősebb és fiatalabb generációknak, falusi és nagyvárosi lakosoknak kínál személyre szabott, korszerű és megbízható pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat.

Az MTB Zrt., a Budapest Bank Zrt. és az MKB Nyrt. a Magyar Bankholding csoport tagjai, amelyről bővebb tájékoztatást a www.magyarbankholding.hu weboldalon olvashat az érdeklődő – tartalmazza az ismertetés.