Az Agro Napló is részt vett azon a budapesti sajtóbeszélgetésen, amelyen elhangzott: a Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 harmadik negyedévében 31,4 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 0,7 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A júliustól szeptemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica terméseredményeiben a piac visszaesést vár. Ezért az előzetes értékelésnek megfelelően csökkent a kukorica-termékpálya alindexe. A visszaesést a megfelelő értékesítési ár enyhíti, ami a nemzetközi piacok hozamvárakozásának eredménye. Bizonytalansági tényezőként jelent meg a dráguló energia, valamint a koronavírus újabb hulláma.
A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.
Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
A gabonaágazat szárnyal, a gyümölcstermelők borúlátók
A szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajos magvak termékpályákon derűlátóak a szereplők, átlag feletti az alindex értéke. A búzaaratás jól sikerült, a világpiaci árak továbbra is magasak. Így, ha az előző évi jövedelmezőség nem is, de az inputárak növekedése ellenére a sokéves átlag jövedelemszint elérhetőnek tűnik.
Az állttenyésztők között a baromfihús-termékpálya helyzetértékelése a legjobb. Mivel ott a legmagasabb az integráltság foka, az értékesítési árak már majdnem teljesen lekövették az inputok drágulását. A takarmányárak – a pulyka kivételével – érvényesíthetőek a termelői árakban, lassan pedig a feldolgozói átadási árakban is. A feldolgozói oldalon viszont az energiaárak emelkedése állítja komoly kihívás elé a piac szereplőit, mert a költségek egyik meghatározó részét az energia adja.
A hazai húsmarha-tenyésztés főként élőállat exportra alapozott, a beszámolók szerint ezek piaca stabil. Az állattenyésztők esetében a leginkább pesszimista termékpálya a sertésé. A globális folyamatok továbbra is kedvezőtlenek, Kínában az afrikai sertéspestis-járvány után az állomány folyamatosan növekszik, így nem szorulnak már olyan mértékű behozatalra, mint a megelőző években. Ráadásul a német kivitel a németországi sertéspestis-fertőzések miatt korlátozott a harmadik országok irányába. Ezért Európában túlkínálat van, ami jelentősen lenyomja az árakat. Az alapanyag és az energia viszont drágul, így a termelők közül kevesen vannak, akik önköltségi ár felett tudnak értékesíteni. Ezért az ágazat alindexe 3 hónap alatt 1,2 pontot esett, ami a legnagyobb csökkenést jelenti a különböző ágazatok közül.
A szőlő-bor termékpályán kiemelkedő javulás látható. Az idei szüret országos átlagban jól sikerült, az értékesítési csatornák pedig nagyrészt helyreálltak, hiszen a korlátozások nagy részét, amelyek főként a vendéglátóhelyeket érintették, a nyári szezonra feloldották.
A leginkább pesszimista termékpálya a gyümölcságazat, amely a tavaszi fagyok miatt súlyos károkat szenvedett. Szintén az átlag alatti kilátásokat mutat a tojástermékpálya. Idén a hazai kereslet csökkent, miközben a takarmányár-emelkedés a tojás termelői árában még nem jelent meg, várhatóan csak az utolsó negyedévben fog, amikor tisztességes jövedelemre tehetnek szert a termelők.
A kukorica árszintje mindenre hatással van
A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar 2021-es évének vízválasztója az lesz, hogy világszerte hogyan alakul a kukorica árszintje az októberi-novemberi aratás után. Ez alapjaiban befolyásolja az állattenyésztők és az ipar helyzetét. A Takarékbank harmadik negyedévi megkérdezése alapján a termelők az ideihez hasonló árakra számítanak. Többen számoltak be arról, hogy az idei termés jó részét betárolják, várva a mostaninál még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. Ez viszont az állattenyésztési pályákon jelenthet további alapanyag-drágulást.
Az agrárium az energiaárak alakulását is figyelemmel követi, mert a drágulás mind a termelésben, mind a feldolgozásban komoly kihívás elé állítja a szereplőket. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére továbbá jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is, így az élelmiszer-kereskedők oldaláról a beszerzési árakban ezeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság fenntartható maradjon.
A program végén Hollósi Dáviddal, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk:
Hogyan zártátok az évet és mire számítotok a következő hónapokban?
Többek között a támogatott termékeknek is köszönhető, hogy üzletileg jó évet zártunk. Az első félévben megvolt a beruházási igény, de a tervek az ügyfelek egy jelentős részénél nehézségbe ütköztek. Úgy gondolom, hogy a beruházási igényekváltozni fognak az energia- és az építőanyagárak növekedése, valamint a bizonytalan piac miatt. A Növekedési Hitelprogram kedvezményes konstrukciója már nem áll rendelkezésre, minden egyéb hitel pedig kamattámogatott. Mivel össze kell hangolni a beruházási támogatást a hitelkamat-támogatással, és ezek együtt nem haladhatják meg az 50 százalékot a projektekben, az ügyfeleknek dönteniük kell arról, hogy olcsó hitelt szeretnének vagy vissza nem térítendő támogatást. A kettő együtt nem fog menni, a jelenlegi piaci viszonyok között pedig sokan nem tudják kitermelni a hitelkamatokat és a projekt költségeit. Az elszállt kivitelezési költségek miatt az 50 százalékos támogatásból jó, ha 30 megmarad a befejezéskor. Ez a legjobban az állattenyésztőket sújtja.
A Vidékfejlesztési Program forrásainak elköltése jelen helyzetben más módon fog történni, mint a korábbi években. Ugyan a támogatások elosztásának szerkezete is megfelelő, a kisebbek mellett a nagyüzemek is forrásokhoz juthatnak, jutna pénz mindenre, a probléma az alapanyagok áremelkedése, az olcsó hitel aránya, továbbá az igen hektikussá vált piacokon való tervezés.
A következő 7-8 évre 4500 milliárd forint lesz lehívható a magyar mezőgazdaság szereplőinek, ez háromszor annyi, mint a megelőző Közös Agrárpolitika hétéves ciklusában. Pénz tehát van, és lesz is. A kihívás az, hogy a támogatás és esetlegesen hitel felvételével olyan felelősséget kell vállalni, ami kiemelten körültekintő gazdálkodást igényel. A békeéveknek vége. Remélem, hogy ez a helyzet 2-3 év alatt megoldódik, és újra beköszönt egy nyugodtabb időszak.
A Közös Agrárpolitika támogatásainak környezetvédelmi célok teljesítéséhez kötésével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdaság elszenvedője is a klímaváltozásnak. A fagykár, a jégverés, az árvíz, az aszály, az elsőként a termelőket és a termést sújtja. A klímavédelmi törekvésekkel, a károsanyag-kibocsátást csökkentését kitűző célokkal egyetértve azt javasoljuk, hogy nézzünk szembe azzal, mit okoznak a mezőgazdaságra kényszerített szabályok a gyakorlatban. Meg kell vizsgálni, hogy ezek megvalósítható, alkalmazható és megtérülő folyamatokat eredményeznek-e, mert az eddigi tanulmányok és kutatások alapján rövid és hosszú távon is jelentős élelmiszerár-dráguláshoz vezethet. Ezért több számolásra, elemzésre és hatástanulmány elkészítésére van szükség. Ez pedig csak a magyar kormányzat, az érdekképviseletek és a bankok összefogásával jöhet létre, csak így lehet megőrizni az európai és a magyar mezőgazdaság versenyképességét.