Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) az egyik legrégebben működő közös szakpolitika, amely költségvetési ciklusokhoz igazodva, 7 éves időszakokra határozza meg céljait és szabályozási kereteit. Ennek aktuális reformja éppen most tart a célegyenesben, így bár még most is vannak bizonytalan részletek, de a legfontosabb kereteket szinte már biztosnak tekinthetjük.

Ha a keretrendszer fenntarthatósági okokból kialakított sarokpontjait vizsgáljuk, várhatóan a tagországi KAP-kiadások 40 százalékát klímavédelmi célokra kell felhasználni. Emellett a korábbi agrárpolitikához képest fontos változás az új zöld felépítmény is. Ennek értelmében a közvetlen kifizetések jelenleg 30 százalékát jelentő zöldítési támogatás mögötti feltételrendszer a jövőben némileg módosult formában, minden közvetlen támogatás előfeltétele lesz.

Új elemként, szintén a KAP keretein belül vezetik be – de önkéntesen választható támogatásként – az éves kötelezettségvállalást és kifizetést jelentő Agro-ökológiai Alapprogramot („Eco-schemes”). Ennek konkrét „jogcímeit” a nemzeti stratégiai tervbe építik be, de az eddigi szakértői anyagok alapján igen széles a lehetséges gyakorlatok listája. Fordíthatók a támogatások például agrár-erdészeti rendszerek kialakítására – tehát magas biodiverzitású fásított legelők létrehozására –, széndioxid-megkötő gazdálkodásra vagy akár precíziós gazdálkodásra, illetve hatékony vízgazdálkodásra.

Több kérdés azonban még tisztázatlan a támogatások pontos kereteivel kapcsolatban, de igen valószínű, hogy rugalmasan vezetik be az új rendszert, amely az első években lehetővé teszi a fajlagos támogatási összeg módosítását, valamint az esetleg itt fel nem használt támogatások más jogcímekre történő átcsoportosítását.

A hazai szakpolitika idén hozott döntése alapján a vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló uniós forrást 2021-től 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás egészíti ki. Ennek eredményeként az elkövetkező 7 évben összesen 4 265 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ez egy történelmi lehetőség lesz a gazdálkodók, élelmiszerfeldolgozó vállalkozások számára, hogy megvalósíthassák mindazon fejlesztéseket, amelyek egyszerre szolgálhatják a versenyképességet és járulhatnak hozzá a pozitív környezeti teljesítményhez. Ugyanakkor ez a lehetőség egyben felelősség is, ezért megalapozott és célirányos fejlesztésekre van szükség és a látszólagos forrásbőség nem mehet a minőség rovására. Ehhez elengedhetetlen a tudás, a magas szintű szakmai ismeretek szükségességének felismerése és igénybevétele, amelyet messzemenőkig támogatnak az OTP Agrár széles körű szolgáltatásai.

Az OTP Agrár legutóbbi szakcikke teljes terjedelmében itt olvasható.