Magyarországon a lenipari tröszt (BUDAFLAX) megszűntével (rostlen igény) gyakorlatilag a lentermesztés is szinte megszűnt (1. kép).
1. kép: A BUDAFLAX által lenvászonból készített falinaptár. (Az alján lévő felirat: „100% magyar len”; képen jobbra a BUDAFLAX logó, balra a BALATONFÜRED – CSOPAK TÁJA MGTSZ NEMESVÁMOS logó)A csökkenéshez járult hozzá a festékiparban megjelenő szintetikus anyagok térhódítása is a lenolaj alapú készítményekkel szemben (lenolaj kence). Hiába egyszerűen és olcsón termeszthető ez a növény, 2019. évben Európa-szerte az elhanyagolható kultúrák közé tartozik (1. ábra):
A kimutatások alapján a nagyon csekély magyar len termőterület mellé sajnos elég alacsony termésátlagok tartoznak, nem vagyunk a legjobbak között. (2. ábra)
2. ábra: Lenmag termésátlagok néhány európai országban 2019. (Forrás: FAOSTAT)Az olajlen párját ritkítóan értékes magot terem, mely az Európában honosnak, vagy termeszthetőnek mondható növények között szinte egyedülállóan gazdag az ún. omega-3 zsírsavakban. (Ezt a kifejezést általában a dietetikus szakemberek használják, kémiailag szabatosabb kifejezése len esetében az alfalinolénsav elnevezés.) Ezek a zsírsavak 3 db egyszeresen telítetlen kötést tartalmaznak, megfelelő sorrendben. Ezeket a telítetlen zsírsavakat esszenciális zsírsavaknak mondják (F-vitaminként is szokták említeni). Az emlősök szervezete nem képes felépíteni őket. Jelentőségüket többek között az indokolja, hogy a szervezet ezekből alakítja ki a rendkívül sokrétű fiziológiai hatással rendelkező prosztaglandinokat. A lenolaj (és a lenmag) kedvező étrendi és egészségre gyakorolt hatásaira a humán élelmezés és gyógyászat már régen felfigyelt, viszont mára már egyre komolyabb szerepe van az állati takarmányozásban is. A lenből készült termékek beépülnek a szarvasmarhák, sertések, baromfifélék takarmányaiba, lehetővé téve például a szaporodásbiológiai mutatókban történő javítás mellett az
állati termékek egészségesebb minőségét. A lenmag, értékes olajtartalma mellett, jelentős fehérjeforrás is. Mindez a lenmaggal szemben keresleti piacot generál, új távlatokat nyit. Helyes agrotechnikával, megfelelő fajtaválasztással az olajlen jövedelmezőségén jelentős mértékben javítani tudunk, jelen cikkünkben ezirányú tapasztalatainkat osztjuk meg.
A Gabonakutató olajlen nemesítése nagy múltra tekint vissza. Kiváló fajtákat adott hazánknak és a nagyvilágnak. Számomra is megdöbbentő, egyben megható, hogy egy 2001-ben elismert fajtánk több, mint 15 évvel később is ott van a TOP-on, egy olyan len termesztésében élenjáró országban, mint az Egyesült Királyság (2. kép):
2. kép: Részlet a CPM len-katalógusából. UK. (Forrás: https://www.cpm-magazine.co.uk/wpcontent/uploads/2019/06/CPM-Linseed-Guide-Final-2017LR.pdf)A 2. képen szereplő GK nemesítésű fajta ugyan Magyarországon nem kapható, de helyette, két komoly genetikai potenciállal rendelkező lenfajtánk, a GK Helga és a Zoltán vetőmagja, elérhető a hazai piacon.
A lenmagra vonatkozó növekvő igény ösztönzött bennünket arra, hogy az ország két különböző pontján, kombinált lentermesztési (fajta-, tápanyagellátási- és vetésnorma-) tesztet állítsunk be, az így elvetett állományokat a vegetációs időszak alatt felügyeljük (mindkét helyen bemutatót is tartottunk), a termés betakarításakor a hozamokat regisztráljuk, a termény minőségi paramétereit feltérképezzük és ökonómiai számvetést készítsünk.
A tesztben használt fajták: GK Helga (középkorai), Zoltán (szuperkorai) és egy középérésű külföldi fajta. Az egyik tesztet Orosházán a Béke Agrár Kft. területén (elővetemény kukorica – 12 t/ha), a másikat Taliándörögdön a Dörögdi Mező Kft. területén (elővetemény őszi káposztarepce – 2,75 t/ha) állítottuk be.
Az előkészületeket már 2020. év végén megkezdtük. A területekről 2020. őszén talajmintákat vettünk. A mintákat homogenizálást követően 2-2 részre osztottuk, az egyik rész magyar, a másik rész német laboratóriumba került. (Az 1. táblázatban a magyar laboratórium vizsgálati eredményei láthatók.)
1. táblázat: A magyar laboratórium talajvizsgálati eredményei.A magyar eredmények alapján a tápanyagtervet mi készítettük el (2. táblázat (A)). Eredeti elképzelésünk alapján a német eredménnyel egy időben az ottani algoritmus által kiszámolt tápanyagtervet is kaptunk volna, így a kétféle tápanyagterv összehasonlítására lett volna lehetőség. A német labor kora tavasszal megvett talajmintákat is igényelt, kérésüknek eleget tettünk. A német laboratóriumból a terv csak késve érkezett meg, félreértésből, csupán az általuk javasolt N-mennyiség kijuttatását tudtuk megoldani (2. táblázat (B)). A teljes tápanyagtervüket sajnos már a vetés után hozták tudomásunkra. (Ez Taliándörögd esetében N89-P94-K125, Orosháza esetében N80-P71-K77 lett volna. 2,5 t/ha termésátlag esetében.) A műtrágyák felületre történő kiszórással lettek kijuttatva.
2. táblázat. Műtrágyázási adatok.A vetés mindkét helyen gabona vetőgéppel történt. Taliándörögdön 2021.03.11-én, Orosházán 2021.03.24-én. Mindkét helyszínen a GK Helga és a Zoltán fajták esetében 80 és 110 kg/ha, a külföldi fajtánál 50 és 70 kg/ha vetésnormát alkalmaztunk. (A vetőmagok ezermag tömeg adatai: GK Helga-8 g, Zoltán-8,5 g, külföldi fajta-6,1 g.) Taliándörögdön szembetűnő volt, hogy a vetéskor alaposan megtömörített szegélynél sokkal több mag kelt ki és erősebb volt a növények kezdeti fejlődése. Mindez a vetés utáni hengerezés fontosságát tanúsítja! (3. kép) Az állományokon a műtrágyázáson és a gyomirtószeres kezelésen /állományszárításon kívül más műveletet nem végeztek.
Az állományokból a virágzás kezdeti időszakában történt a levélmintavétel. Taliándörögdön 2021.05.31-én, Orosházán 2021.06.02-án. Az analízis adatai a 3. táblázatban szerepelnek. Világos szürkével jelölve az optimum szint alatti, sötétszürkével az optimum szint feletti koncentrációt. Az optimum szintek intervallumaiként a Bergmann-féle értékek szolgáltak. Ezek között a határértékek között kénre, vasra vonatkozó adatok nem szerepelnek. (A nemzetközi irodalomban nem találtunk frissebb értékelési rendszert sem a német, sem az angol nyelvterületen.)
3. táblázat: Levélvizsgálati eredménye.Az állományokból a virágzás kezdeti időszakában történt a levélmintavétel. Taliándörögdön 2021.05.31-én, Orosházán 2021.06.02-án. Az analízis adatai a 3. táblázatban szerepelnek. Világos szürkével jelölve az optimum szint alatti, sötétszürkével az optimum szint feletti koncentrációt. Az optimum szintek intervallumaiként a Bergmann-féle értékek szolgáltak. Ezek között a határértékek között kénre, vasra vonatkozó adatok nem szerepelnek. (A nemzetközi irodalomban nem találtunk frissebb értékelési rendszert sem a német, sem az angol nyelvterületen.)
A Bergmann szerinti értékelés az esetek többségében túlzottnak minősíti a Nitrogén és a Mangán szintet, alacsonynak ítéli meg a Kálium, Bór és a Réz szintet. A termésátlagok ismeretében sejthető, hogy az olajlen termesztés esetében a Bergmann-féle határértékek felülvizsgálandók és kiegészítésre szorulnak.
A betakarítás Taliándörögdön 2021.07.26-án, Orosházán 2021.07.15-én történt. A betakarítás zökkenőmentesen folyt. Mindkét helyszínen szépen és tisztán dolgoztak a kombájnok. Orosházán a betakarítást nagyon óvatosan végezték az eltömődéstől való félelem miatt (a kombájn többször tolatott vissza), a szalmát nem merték dugulás miatt aprítani. Taliándörögdön a kombájnos lendületesen aratott, mondván, hogy ha a lendület kifogy, akkor lesz a dugulás, ebben az esetben szerinte a szalma zúzásából eredő dugulástól sem kell tartani. A 4. táblázat tartalmazza a részletes termésátlag adatokat helyszínenként nagyság szerinti sorrendben:
A 3. ábrán láthatók az átlagos hozamadatok fajtánként, helyszínenként. A fajtasorrend mindkét helyszínen ugyanaz: a GK Helga adta a legmagasabb értéket, ezt követte a Zoltán. A legkisebb termésátlagokat a külföldi fajtánál mértünk. A GK Helga és a Zoltán közötti eltérés nem haladta meg a 200 kg/ha értéket, a GK Helga és a külföldi fajta közötti eltérés közel 500 kg/ha volt.
3. ábra: Termésátlagok helyszínenként, fajtánkéntA betakarításkor vett terménymintákból a nyersfehérje, nyerszsír értékeket hagyományos kémiai eljárással, a zsírsavösszetételt gázkromatográfiás módszerrel állapították meg a MATE keszthelyi laboratóriumában. Az 5. táblázatban közöljük a vizsgálati eredményeket helyszínenként a linolénsav tartalom szerint sorba rendezve:
5. táblázat. A lenmag minták kémiai vizsgálatának eredményei.Az adatokat elemzi részletesen a 4., 5., 6. ábra. A nyerszsír tartalom és a linolénsav arány tekintetében a külföldi fajta értékei jelentősen magasabbak, helyszíntől függetlenül. A nyerszsír tartalom mértéke viszont jelentősen függ a helyszíntől is. (Ne felejtsük, a linolénsav tartalom a nyerszsír tartalom százalékában megadott mérőszámmal van jellemezve!) A nyersfehérje tartalom viszonylatában egyértelmű fajtasorrendet felállítani nem tudtunk. Jól észrevehető, hogy ezt a paramétert a termesztés helyszíne jelentősen befolyásolja.
4. ábra: Nyerszsírtartalom alakulása helyszínenként, fajtánként.5. ábra: Linolénsav tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként. 6. ábra: Nyersfehérje tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként.
A vetésnorma hatását a termésátlagra a 6. táblázatban összegeztük. A külföldi fajta vetésnormája jelentősen kisebb, mint a GK-s anyagoké. Ezen a vetőmag (és a termény) ezermag tömegének ismeretében nem csodálkozhatunk. Tekintettel arra, hogy jelen kísérlet különféle több tényezős interakciók (pl. műtrágyázás-vetésnorma-hozam) vizsgálatára alkalmatlan, érdemes csupán két tényező vizsgálatára szorítkozni. Ebben az esetben megállapítható, hogy a Zoltán esetében a
vetésnorma növelése enyhe növekedést (+42 kg/ha), a GK Helgánál ugyanez enyhe csökkenést (-51 kg/ha) idézett elő a termésátlagban. Az külföldi fajtánál a norma növelésének jóval nagyobb hatása volt a hozamra (+121 kg/ha). Ez azt bizonyítja, hogy a GK-s fajtáknál az alkalmazott vetésnorma az optimális zónába esett, a külföldi fajtánál viszont az 50 kg/ha-os vetésnorma kevésnek bizonyult.
Az eltérő műtrágyázás termésátlagra gyakorolt hatásáról tájékozódhatunk a 7. táblázatban. A különböző tápanyag utánpótlási módok 35-276 kg/ha közötti sávban ingadozó eltéréseket eredményeztek az átlagos hozamokban. Az eltérés mértékének kialakításában a helyszín (talaj, időjárás) szerepe vitathatatlan. A műtrágyázási technológia kialakításában a len termesztésére vállalkozók feltétlenül kérjék ki szakember tanácsát!
7. táblázat: Eltérő műtrágya adagok hatása a termésátlagra, helyszínenként, fajtánként.A linolénsav arányát Taliándörögdön a műtrágyázás nem befolyásolta, Orosházán viszont igen. Érdekes, hogy a nyerszsírnál épp az ellenkezője volt tapasztalható: Orosházán szinte változatlan volt, Taliándörögdön viszont számottevő az eltérés. Szintén érdekes, hogy nyersfehérje esetében Orosházán a műtrágyázási módok között gyakorlatilag nincs eltérés, Taliándörögdön viszont igen (8. táblázat).
8. táblázat: Műtrágya adagok hatása a fontosabb beltartalmi értékekre.Ez a termesztési kísérlet lehetőséget adott egyéb összefüggések keresésére is. Ezekből adunk közre néhányat, hangsúlyozva, hogy azok inkább sejtés-jellegűnek tekinthetők, mint határozott ténynek, hiszen a kísérleti beállítások, üzemi méreteik miatt, nem tettek lehetővé pedáns, több ismétléses, véletlenszerűen, teljesen homogén talajviszonyok mellett elhelyezett kísérleti terepet. Az első ilyen összefüggés az ezermag tömeg (EMT) és a termésátlag kapcsolata. Ez az összes fajtánál fordított arányosság, amit pl. a GK Helga esetében a 7. ábra mutat.
7. ábra: Ezermag tömeg (EMT) és az átlagos hozam közötti összefüggés. (GK Helga)A levélanalízis eredmények és a hozam adatok összehasonlításban a fajták, műtrágyázási módozatok, helyszínek nincsenek külön értékelve. Az így keletkezett adatpárok csupán sejtés-szintű következtetések levonását teszik lehetővé. (8-12. ábra) A nitrogén, a kálium, a kén vonatkozásában a termésátlag fordított, a foszfor és a cink esetében egyenes arányosságot sejtet. (Megjegyzendő, hogy a szakirodalom a len növényt cink igényes növényként említi.) A többi vizsgált elem esetében még ilyen szintű összefüggések sem voltak felismerhetőek.
8. ábra9. ábra 10. ábra 11. ábra 12. ábra
A levélanalízis adatainak a termény beltartalmi paramétereivel történő összehasonlítása csupán két említésre méltó összefüggést rajzolt ki. A levél kálium- és kéntartalma mutatott egyenes arányosságot a linolénsav nyerszsírbeli koncentrációjával. 13-14. ábra)
A kísérleti adatai alapján ökonómiai számításokat is végeztünk. A költségek meghatározásánál a két helyszínen termelő gazdaság valós adataiból dolgoztunk. Az olajlen (termény) árát 200 Ft/kg értékre állítottuk be. A költségek, bevételek helyszínenként, fajtánként, műtrágyázási módonként, vetésnormánként vannak részletezve. A különbség rovat tulajdonképpen eredmény/nyereség. A határárként jelöltük azt a terményárat, amellyel a teljes költség lefedésre kerül, de különbséget (nyereséget) nem biztosít. Az eredmények alapján mindkét helyszínen a Helga fajta adta a legnagyobb nyereséget és a legkisebb határárat, ezt követi a Zoltán. E két fajta, az összes többi paramétertől függetlenül is képes arra, hogy egy megváltozott gazdasági környezetben (jóval magasabb műtrágya árak) nyereségesen termelhető legyen (9. táblázat).
9. táblázat: A bevétel, költség, eredmény, határár alakulása az eredmény (különbség) szerint helyszínenként sorba rendezve.Az olajlen nem egy drága kultúra. Termesztésénél nincs szükség sok beavatkozásra. Rendkívül kis termőterületének is köszönhetően, komoly növényvédelmi problémákkal egyelőre nem kell megküzdeni, gyomirtása olcsó készítményekkel hatékonyan megoldható. Vetésszerkezetbe könnyen illeszthető: vetése a tavaszi nagyobb területen vetett kultúrák vetése előtt megtörténik. Aratása szinte semmilyen egyéb kampánymunkálattal nem esik egybe. A növény (bár nem tartozik a pillangósok közé) a legtöbb növénynek kiváló előveteménye. A termésére pedig jelenleg kereslet a jellemző. Érdemes tehát lentermesztésbe kezdeni, ehhez ajánljuk kiváló fajtáinkat és mellé tanácsadási szolgáltatásainkat is!
A kísérletekben való közreműködést köszönjük a Béke Agrár Kft.-nek, a Dörögdi Mező Kft.-nek, Makra Máténak, a Noack Magyarország Kft.-nek, az RWA Magyarország Kft.-nek és a Vitafort Zrt.-nek.
Garamszegi TiborGabonakutató Nonprofit Kft., Szeged
