A tanácskozáson az 1865-ben alapított német vegyipari óriáscég, azaz a Badeni Anilin- és Szóda Gyár, vagyis a BASF az eszmecserén jelenlévő vezető tisztségviselői jelezték: bár még sok részlet vár tisztázásra, a BASF elkötelezetten támogatja az EU által megszabott  irányt, ami a fenntarthatósági elvek széles körű alkalmazásának ösztönzést jelenti. Ezért is rendezték meg idén újra hazánkban az „Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért” konferenciát, ahol nemcsak a kihívásokról esett szó, de bemutatták azt is, milyen megoldásokkal készülhetünk fel a fenntartható jövőre.

A megnyitó során dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a fenntartható jövő megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy a vegyipar innovációk sorát kínálja az átalakuló társadalomnak minden szinten. Ennek már ma is számos példája van Magyarországon, mint például az ecovio™ lebomló műanyag fólia, a nagyteljesítményű szigetelőanyagok piacra kerülése vagy a körforgásos gazdálkodás egyik jó példája, a pirolízis olaj előállítása egy magyar cég közreműködésével.

Roberto Salmito, a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziójának vezetője elmondta, a konferencia célja nem csak az előttünk álló kihívások megismerése, hanem annak bemutatása is, hogy manapság a fenntartható megoldásokkal a gazdaság jövedelmének növelése is elérhető.

Óvári Csilla, az Agrárminisztérium (AM) Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának Agrárkutatási és környezetgazdálkodási Főosztályvezetője az Európai Unió „Termőföldtől az asztalig” stratégiáját ismertette és annak lehetséges hatásairól is beszélt.

Leszögezte, hogy a stratégia kivitelezése körül még sok a kérdőjel. Egyrészt az intézkedések nincsenek jogszabályba foglalva, így az sem tisztázott még, mi történik, ha bizonyos célokat nem sikerül egy-egy tagállamnak elérnie a kitűzött határidőig. Az Európai Bizottság azonban elvárja a célok teljesítését, annak ellenére is, hogy egyelőre kevés a viszonyító mérőszám és még kevés a részletes hatástanulmány a stratégia kivitelezésének lehetséges következményeiről.

A célkitűzések három fontos, 2030-ig elérendő pillére a növényvédő szerek felhasználásának 50 százalékos, a műtrágya felhasználásának pedig 20 százalékos csökkentése, valamint az EU mezőgazdasági területei 25 százalékának ökológiai termelésre való átállása. A már elérhető hatástanulmányok egyértelműen jelzik, hogy ezen célok megvalósításának következménye lesz az európai élelmiszertermelés visszaesése, a gazdálkodás jövedelmezőségének csökkenése, az árak jelentős növekedése, és a tagországok jóval nagyobb import kitettsége. 

A stratégia céljainak eléréséhez természetesen az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformját is a kitűzött céloknak megfelelően kell alakítani. Erre már vannak javaslatok, többek között, hogy a tagországok mezőgazdasági költségvetésének 20 százalékát a biodiverzitás növelésére kell fordítani. Magyarország is dolgozik a saját KAP stratégiai javaslatán, melynek véglegesítése idén decemberben várható.

Dr. Anja Klatt, a BASF kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője bemutatta a BASF álláspontját a „Termőföldtől az asztalig” stratégiával kapcsolatban és azt is, hogy milyen lépéseket tesz a vállalat, a lehető legjobb célt szolgáló végső terv megszavazása érdekében. Fontos szem előtt tartani - mondta -, hogy az előrehaladást csak objektív kritériumok mentén kell majd mérni, amelyek alapján a különböző növényvédelmi megoldások értékelhetővé és mérhetővé válnak. Az Európai Bizottságot ezért arra kérik, hogy az objektív értékelések elkészítéséhez kiegészítő indikátorokat dolgozzon ki és vezessen be. Mindennek előfeltétele, hogy a különféle csökkentési célokat az EU összes kapcsolódó stratégiájára kiterjedő holisztikus hatásvizsgálat előzze meg.

Mindemellett a BASF innovációival felkészült rá, hogy támogassa a gazdálkodókat az új feltételek megteremtésében. Az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére nitrifikáció inhibitorokat kínálunk, melyek használatával nem csak a levegőbe bocsájtott, de a vízbe szivárgó káros anyagok is nagy mértékben csökkenthetőek. Továbbá hamarosan érkeznek az új hibrid búzafajták, amelyek termesztésével jelentős terméstöbblet érhető el ugyanazon az egységnyi területen.

A fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, hogy innovatív, a legújabb követelményeknek megfelelő termékeket biztosítson, ilyen a BASF legújabb fejlesztésű azol hatóanyaga, a Revysol®. A később bemutatott okos permetezés megemlítése mellett dr. Anja Klatt kitért arra is, hogy az egyik legfontosabb iparági célkitűzés továbbra is az, hogy a minimálisra csökkentsük az emberek kitettségét a vegyszereknek. Ezért született meg egy teljes körű iparági összefogás keretében az easyconnect zárt áttöltési rendszer, melynek köszönhetően a növényvédő-szerek teljesen érintkezés- és cseppmentesen juttathatók a permetező tartályába.

Szabadhegy Kristóf, a Keve Zrt. tulajdonosa és ügyvezetője bemutatta a közönségnek, hogyan is néz ki a gyakorlatban egy nagyüzemi gazdaság átállása a fenntartható gazdálkodási módokra. A 4624 hektáron gazdálkodó cég évek óta szoros együttműködésben dolgozik a BASF-fel a digitális gazdálkodás, erőforrás menedzsment és a növényvédelmi innovációk alkalmazásának területén egyaránt.

A Keve Zrt. az elsők között csatlakozott a xarvio™ Field Manager-t a mindennapi gazdálkodásban alkalmazók körébe és azóta értékes tapasztalatokat gyűjtöttek. Az alkalmazás segíti őket a historikus adatok, valamint a biomassza térképek gyűjtésében és rendszerezésében, azonban a mindennapokban a fejlődési stádium modellek és a fertőzési kockázat előrejelzésével tudják a munkáikat precíziós módon kivitelezni. Mindezek lehetővé teszik a permetezés pontos időzítését és a zónapermetezés beállítását a gépeiken.

A társaság mindig élen járt az innovációk kipróbálásában, így a BASF jövőbe mutató termékei is mind a napi gazdálkodás részeivé váltak. A nitrifikáció csökkentéséért a teljes területükön alkalmazzák a Limus® Clear ureáz gátlót és az árpatermesztésben alapkészítmény náluk a Systiva® csávázószer. A Systiva®-nak köszönhetően tavasszal egy permetezési kört kihagyhatnak, ami jelentős munkaerőt, üzemanyagot és növényvédő szer kijuttatást takarít meg a cég számára.

Az ügyvezető kitért arra is, hogy a hatóanyag kivonások okozta egyre nagyobb problémára is megoldást kapott a Revycare® kalászos-gombaölőszerrel, amelyre innovatív összetétele miatt hosszú távon számíthat majd a gazdálkodásban. A jövőbeli terveikről pedig annyit árult el, hogy a digitalizáció mentén képzelik el gazdaságuk jövőjét, aminek része a változó vetési mélységű talajművelés és az új technológiáknak köszönhető zonális permetezés.

Fenyvesi Rita, a CSEBER Nonprofit Kft. ügyvezetője többek között arról beszélt, hogyan támogatja az általa képviselt cég a növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtésének folyamatát. A múlt évben az összes hulladék visszagyűjtési aránya 64 százalék volt. A Crop Life Europe európai növényvédelmi szövetséggel összhangban a 2025-ig vállalt visszagyűjtési aránynak el kell érnie a 75 százalékot. A cél elérése érdekében a CSEBER szemléletformáló programjának keretén belül képzésekkel és akciókkal hívja fel a gazdálkodók figyelmét a használt göngyölegek visszagyűjtésének fontosságára.

A közelmúltban megalakult BASF Bosch Smart Farming GmbH termékmenedzsere, Janis Faltmann előadásában bemutatta, amiről Dr. Anja Klatt már említést tett, azaz a legújabb innovációkat az okos permetezés területén. A UX 5201 Smart Sprayer egy olyan okos permetező keret, amely ötvözi az együttműködésben résztvevő cégek tudását. A Bosch által kifejlesztett kamera szenzorok és a képfelismerő technológia megbízhatóan és valós időben azonosítja be a gyomokat. A xarvio™ agronómiai döntéshozatali motorja a leghatékonyabb herbicid keveréket javasolja az ideális kezelési időszakra, és meghatározza a táblánkénti zóna-specifikus határértékeket.

Az Amazone a Smart Spraying részeit sorozatgyártásra készen állítja össze egy innovatív, rendkívül pontos és foltkezelésre optimalizált táblapermetező formájában. A rendszer az egész gyomkezelési folyamat mentén támogatja a termelőt, aki a mesterséges intelligenciának köszönhetően évről évre egyre hatékonyabbá válhat. Az agronómiai intelligenciával egyesített fejlett képfelismerési folyamatok már elsőre is pontos foltkezelést tesznek lehetővé alap- és utókezelésben egyaránt. Alapkezelésben a gyomok felismerése és kezelése még a kultúrnövény kelése előtt megtörténik, viszont utókezelésben is ugyanúgy számíthatunk a technológiára, hiszen a képfelismerő rendszer azonosítja és eliminálja a nem odaillő gyomokat.

Stefan Kiefer, az Amazonen Werke H. Dreyer SE & Co. KG növénytermesztési innováció vezetője bemutatta, hogy a UX5201 Smart Sprayer egy sorozatgyártásra kész, együttesen megvásárolható rendszerként kerül bevezetésre a következő években. A kísérletek alapján akár 70 százalékkal kevesebb növényvédőszer-felhasználást érhetünk el az alkalmazásával, mindemellett kisebb üzemanyag-fogyasztást tesz lehetővé és rugalmasabbá teszi a mindennapi gazdálkodást is.

Csillik Zoltán, a BASF kutatási menedzsere számolt be a cég takarmányozásban kínált fenntartható megoldásairól. A fenntartható takarmány- és élelmiszer-előállítás célja a hulladékképződés megelőzése, valamint az erőforrásokkal való takarékos bánásmód és az állattenyésztés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése takarmány-adalékanyagokkal. Az egyik jó példa erre a Luprosil®, amely megakadályozza a takarmány minőségének romlását akár 12 hónapon keresztül, így nincs szükség a szárításra, melynek környezetkárosító mellékhatásai ismertek.

A Natuphos® E fitáz-enzim a sertés és a baromfi táplálása során eddig szükséges foszfortöbbletet csökkenti jelentősen, így a kisebb környezeti kibocsátással eleget tehet a gazdálkodó a szigorodó állattartási előírásoknak is. A Natugrain TS®  pedig egy olyan adalékanyag, mely javítja a baromfi- és sertéstakarmány összetevőinek hasznosítását, és segíti az állatokat a fokozottabb energia-metabolizmusban. Ezáltal jelentős takarmányköltség megtakarítására is van lehetőség – tájékoztatott a BASF kutatási menedzsere.

A szakmai főrumon ott volt az Agro Napló munkatársa is, aki interjút készített Roberto Salmitoval és Csillik Zoltánnal. valamint rögzítette Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökének a hozzászólását is, amit közreadunk.

Roberto Salmito többek között elmondta: a nehéz hónapok elmúltával öröm újra személyesen találkozni Budapesten a cég magyar partnereivel, akik a kormányt, a hatóságokat, a kereskedőket és a felhasználó gazdákat képviselték.

A mostani eszmecserén is nyilvánvalóvá vált, hogy az unióban kidolgozott, és elvárásként megfogalmazott zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása csak összehangolt munka eredménye lehet. Közös nevezőre kell ugyanis hozni a gazdálkodók lehetőségeit, elvárásait, valamint a közgazdasági módszereket, hogy a Green Deal követelményeinek az agrárgazdaság minden szereplője megfelelhessen. Egyensúlynak kell lennie a környezeti elvárások és a közgazdasági lehetőségek között. A budapesti konferencia célkitűzése is ennek az összhangnak a megteremtése volt.

Az élelmiszerlánc szereplői is felismerték, és megállapodtak abban, hogy hozzá kell járulniuk a zöld megállapodás sikeres alkalmazhatóságához. A mostani eszmecsere pedig arról szólt, hogy a Green Deal-t hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani, mi szükséges az átalakítás végigviteléhez az évek során.

Ezért a BASF különbönző megoldásokat kínál e tekintetben az érintetteknek, hogy a termelők kedvező helyzetbe kerülhessenek - mondta a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziójának vezetője, hozzáfűzve: mindehhez úgynevezett okos megoldások használatára lesz szükség. A mezőgazdaságban így először csak mezőgazdasági input anyagokat alkalmaztak, majd elkezdtek gépeket is használni, most pedig már okos, digitális gazdálkodásra kell a gazdáknak áttérniük.

A BASF mindezt már az elmúlt években is felismerte, ezért számos célzott befektetést valósított meg a szóban forgó területen. Hiszen az egyedi termékek értékesítésétől elindult a társaság a célzott tanácsadás irányába, és most már komplex megoldásokat kínál egy-egy probléma orvoslására. Így most mindennek alapján az egyik legfontosabb annak tudatosítása a felhasználókban, hogy egy-egy gond megoldására több lehetőség is adott, melyek közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztani az adott helyzet megoldására.

A fenntarthatóságot hosszú távon csak akkor lehet megvalósítani és azt megkövetelni a gazdálkodóktól ebben a térségben – ahol hasonló struktúrális gondokkal küszködnek a gazdák -, ha integrált állattenyésztést és növenytermesztést lehet működtetni egy gazdaságon belül – vélekedett Csillik Zoltán, a BASF kutatási menedzsere, hozzáfűzve, hogy ez ma még nincs így. Általában a két ágazatot külön választották már évtizedekkel ezelőtt Magyarországon is, de az uniós fenntarthatósági célokat viszont csak úgy lehet sikeresen véghez vinni, ha a termelő a mezőgazdasági folyamatokat komplex módon szemléli és kezeli.

Példaként említette, hogy egyes állattenyésztő cégek vezetői ma megfogalmazzák azt a véleményüket, hogy az állattenyésztés legnagyobb ellensége a növénytermesztő, mert ők a lehető legmagasabb árat kériktermékeikért. Ez a vélemény pedig tragikus az egész agráriumra nézve, mert az egész termelési folyamatot kérdőjelezi meg. A takarmányárak mostani drasztikus növekedése annak tudható be, hogy Kína intenzív felvásárlásba kezdett az utóbbi hónapokban. Ez alátámasztja, hogy egy-egy gazdaságon belül célszerű komplex módon kezelni a termelési folyamatokat, azaz integrálva végezni az állattenyésztést és a növénytermesztést. Továbbá megjegyezte azt is: igen nagy gond a generációváltás, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai fiatalok általában azt sem tudják, hogy miként kerül az élelmiszer az asztalra, az agráriumban lévő munkaterhelést pedig egyszerűen nem bírják, ezért nem mennek ebbe a szektorba dolgozni. Mindehhez pedig még jön a zöld mozgalmak gyakran irreális elvárása és nyomásgyakorlása, ami miatt az agrárvállalkozók most sokan el vannak keseredve. Ha ez a helyzetet, az uniós döntéshozók még esetleg azzal is tetézik, hogy az EU nettó exportőrből – túlzott környezeti elvárások miatt – nettó importőrré válik, az igen fájdalmas lesz a kontinensen élők számára. Mindezeknek a folyamatoknak pedig Magyarország nagyon kitett helyzeténél fogva – mutatott rá a szakember.

Az első nagy mezőgazdasági reform az unióban 1992-ben volt – idézte fel Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke, hozzátéve: azóta is egy kaptafára gyártják ezeket (a cukorreformot kivéve), nevezetesen, hogy az Európai Bizottság (EB) egy adott problémáról készít egy nagyon szókimondó feltáró anyagot, és javasolja annak megoldását ugyancsak kemény eszközökkel. Ez egy tárgyalási alap, amit azután felpuhítanak.

„Mi növénytermelők úgy gondoljuk – összegezte a GOSZ elnöke –, hogy meg kell várni a reformfolyamat végét, és akkor kell az esetleg nem megfelelő elképzeléseket felpuhítani, »fogyaszthatóvá« tenni, és megoldódnak a problémák. A mostani rendezvény azért jó, mert mindenki beszél a Green Deal okozta várható gondokról, és ez napirenden tartja a problémákat, és azokat kell majd megoldani, amik végül is megmaradnak, de addig is gondolkodni kell a megoldásokon, mert »nem eszik a kását olyan forrón, ahogyan főzik« – fejtette ki Petőházi Tamás.