Támogatók:

 

Költséget és időt kímél az agráradatok felhasználása

Dr. habil. Milics Gábor, PhD,
a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke

Érdemes megfontolni, hogy míg az általános értelemben vett adatgyűjtés minden gazdaság alapvető érdeke, a komplex vállalatirányítási rendszerek bevezetése inkább csak a közepes és nagyobb gazdaságok számára értelmezhető. A bemenő adatok értéke mindkét esetben azok megbízhatóságán alapszik, hiszen a hibás adatok mindkét megoldás esetén helytelen következtetéseket eredményeznek. A döntéshozatali folyamat során más szemléletet kíván az agronómus munkáját elősegítő adathalmaz felépítése és kezelése, és más megközelítést vár el a vállalatirányítást végző döntéshozóé – bár a két adatbázis elkerülhetetlenül támaszkodik egymásra. Most mindkét megoldásból egy-egy hazai gyakorlatban is széles körben használt eszközrendszert ismertetünk, hangsúlyozva, hogy számos egyéb agronómiai és vállalatirányítási rendszer is létezik.

Azonban a bemutatott rendszerek alapján is egyértelművé válik, hogy a validált adatgyűjtés nélkül egyik rendszer se állja meg a helyét: azaz az igazi kincs az agráradat! 

Fejér megyében, közel 1500 hektáron termeszt szántóföldi növényeket a Szabadegyházi Agrár Zrt. A cég növénytermesztési ágazatvezetője, Harangozó László mesélt róla, hogyan működik náluk az adatalapú gazdálkodás.

Ahol a jövő jelen van: adatgyűjtés, -elemzés és döntéstámogatás

A betakarítási adatokon kívül a vetéstérkép és a megvalósulási térkép a rendszerük alapja, amit mindig visszaellenőriznek. Ez a műholdas módszerekkel, különböző hullámhosszúságon (NDVI, NDRE) távérzékeléssel felvett adatok feldolgozásával történik, ahogy minden egyéb tervezés is.

Hogyan tisztítjátok, elemzitek és használjátok fel az adatokat a döntéstámogatáshoz?

A kombájnokból beérkező adatok rendelkeznek a legtöbb hibával, ezért ezeket tisztítani kell. Egyrészt a GPS, másrészt a kombájn működéséből adódó hiba is előfordul, például a vágóasztal kiemelése a forgókban és a végekben okozhat ilyet, de ezeket le tudjuk szűrni az informatikai adatfeldolgozó rendszerekkel. Az is kihívást okoz, ha 3 kombájnunk megy egyazon táblában. Ha csak egy megy, a GPS-adatból a rendszer pontosan tudja, hány sort zárjon és nyisson automatikusan. A 3 gép automatizált sorelzárása az adatfeldolgozásnál és a hozamtérképezésnél viszont sok hibával terhelt lehet, ha a kezelő nem koncentrál eléggé a sorelzárásra.

Ezek javítására léteznek matematikai modellek, amelyekkel simíthatóak, egységesíthetőek az eredmények annak következtében, hogy az egymással szomszédos területrészek hasonulnak egymáshoz. Szerencsére kevés az olyan eset, amely negatív irányban befolyásolja a hozammérő eredményeit. Ezeket is meg lehet oldani, de nehezebb. Mi Nagy Bence támogatásával az Ag Leader és az SMS Basic rendszereket használjuk, amelyek azonos platformon dolgoznak. Az eszközök kommunikálni tudnak egymással, az egymáshoz viszonyított helyzetük a táblán belül megvan. Ezzel az automata sorelzárás és a hozammérő felvételezési pontok kijelölése, valamint az adatfeldolgozás megoldott. A vetőgépek, a permetező és a traktor szintén mind kommunikálnak egymással. A vadkár, a taposás, a növényvédelem és a pontatlan vetés okozta hibákat elég nagy pontossággal megtaláljuk a megvalósulási térkép felhasználásával.

Harangozó László

A felvételezéseket drónnal végezzük, a területek zömén állományfotó készül. A képek feldolgozásánál már vannak sejtéseink a problémákra, ezekkel tovább szűkítjük a hozammérő hibáinak számát. Igyekszünk minél több helyszínen elvégezni a felvételezést, de ez is időbe telik. Fontos, hogy táblánként külön mérjük a beérkező termény mennyiségét, így egyes fajták esetén pontosan ismerjük a nedvességtartalmakat, azonos fajták esetén pedig az eltérő nedvességtartalmú részeket. A különböző érési folyamatokat is nyomon tudjuk követni, ezáltal a fajtaválasztásra is nagyon jó ajánlásokat tudunk adni. Fontos tudni, hogy melyiket melyik táblára szabad, vagy nem érdemes használni. Kukoricánál ez nagyon lényeges, és a gabonaféléknél is alkalmazható, de azoknál kisebb a jelentősége, mert a szakember előzetesen eldönti, hogy milyen érési kategóriát választ a korai, közép, kései lehetőségek közül.

Mennyire támaszkodtok szaktanácsadókra?

Az idő szűkösségét figyelembe kell venni. Meg lehet csinálni házon belül is a kapcsolódó feladatokat, de egy ember teljes munkaidejét felemészti. Tehát vagy egy főállású munkatársat vagy egy szolgáltató céget veszünk igénybe. Mi az utóbbit választottuk.

Hogyan használjátok az adatintegrációt?

Mi az Agro Aim és az AgriDron szakértő csapatát bíztuk meg a szolgáltatással, ők dolgozzák fel az adatok többségét, amelyek alapján kialakítják a különböző zónákat és tőszámmodell-javaslatokat készítenek. Összedolgozunk velük a folyamatokban, a saját drónos képeink is az ő rendszerükbe kerülnek bele. A legelején az a legfontosabb, és mindennek az alapja, hogy a gyakorlati szempontok alapján, jól alakítsuk ki az adatintegráció ökoszisztémáját. Ha ez megvan, egyszerűen be lehet dolgozni a különböző adatokat és a feldolgozás is zökkenőmentes lesz. A szolgáltatók a begyűjtött adatokból megcsinálják a talajvizsgálati térképek szerint lehatárolt zónákat, majd talajvizsgálatot végeznek és elkészítik a műtrágyázási tervet. Természetesen ez utóbbinál a kultúra és elővetemény terméshozama határozza meg a következő évet. Ez hatóanyagra és műtrágyatípusokra meghatározott.

Az adatfeldolgozás után a térképek alapján tesznek egy változó tőszám- vagy csíraszám javaslatot, ami nekünk eddig főleg kukoricában volt érdekes, de jövőre a kalászosban is elkezdjük a differenciált vetést. Azért érdemes, mert a réti talajoktól a homokos vályogig mindenféle talajtípus előfordul egy táblán belül, a heterogén terület adottságai miatt. Így aztán lehetne változtatni a technológián, mert a vetőgépünket úgy választottuk ki, hogy alkalmas legyen az aprómag-differenciálásra is.

Honnan tudod, ha rossz az adat?

Azért vannak a műholdas felvételek és a drónos vizsgálatok, hogy kiszűrhessük ezeket. A traktor monitorja által készített vetéstérképet össze lehet vetni a repülés felvételével, így kiderül, hogy hiba történt-e a vetésben, vagy a számítógép hibahatárán belül van-e még az eltérés. A későbbiekben pedig a taposási és a vadkárt is fel lehet becsülni drónnal, aminek az eredményét a kombájn hozammérőjének adatai is visszaigazolják. A növényvédelmi technológia hibáját sajnos nem igazolja vissza megbízhatóan. Ha például a nem megfelelő növényvédelmi kezelés okán gyomosodás alakul ki az állományban, drónnal nem biztos, hogy látható, mert állomány alatt van. Aratáskor pedig a kezelő nyilván nem jegyzetel, de a hozammérő megmutatja, a termés mennyisége akár feleződhet is. Ezeket a felületeket érdemes műholdas elemzésnek is alávetni, ugyanis az NDVI-, NDRE-felvételek vizsgálatával fény derülhet a problémára. A sok gyakorlat, a térképek gyakori vizsgálata és a területismeret hozzásegít a megelőzéshez.

Milyen előnyöket hoz nektek az adatgyűjtés és az elemzés beépítése a gazdálkodásba és a tervezésbe?

Az első évben egy tonnát tudtunk hozni a kukoricán úgy, hogy nem volt zóna alapú térképezés a talajmintavételek alapján, és differenciált tápanyag-kijuttatás sem. A domborzat adottságai alapján két nagy részre lehetett osztani a területet, ahhoz igazodva változtattuk meg a tőszámot az NDVI- és NDRE-felvételek felhasználásával.

Visszamenőleg megnéztük a műholdfelvételeket és hozamtérkép adatokat, a hozameredményeket beépítettük a tőszámmodellbe és meghatározott fajtakukoricát választottunk. A tőszám beállítása úgy történt, hogy az üzemben általánosan vetett tőszámot ne lépjük túl, de alá se menjünk. Úgy differenciáltunk, hogy optimális legyen az eloszlás a táblán belül. Az eredmény, hogy a dombtető homokos területein, ahol előtte nem volt termés, 10–12 centiméteres csöveket neveltek a növények, ami táblaszinten 1 tonnás hozamnövekedést jelentett az ideális vetési körülmények között. Abban az aszályos évben pedig, amikor 100 milliméter csapadék hiányzott a tenyészidőszak alatt, a domb tetején szinte semmit sem termett az állomány, az aljában viszont a 92–95 ezer között vetett magas tőszám hozta a hektáronkénti 1 tonnás termésnövekedést. Tehát a differenciálásnak köszönhetően az eltérő körülmények között is tudtuk ugyanazt a pluszeredményt hozni.

A gazdálkodásunk fő célja a profit maximalizálása, ahogy elsődleges az emisszió csökkentése is. Ha 1 egység termés előállításához szükséges input anyag mennyisége kevesebb, mint a változtatások előtt, akkor jól dolgoztunk. Az adat­integrációval, a vállalatirányítással és a döntéstámogatással minden folyamatot lefedünk. Legyen szó növényvédő szer foltkezelésről, mű­trágyaeloszlás-változtatásról, gázolajfelhasználás-csökkentésről vagy kevesebb munkaóráról, mindenben jelentkezik a kedvező hatás. A fejlesztés és a rendszerek használata természetesen egyúttal több feladatot is jelent, ám a befektetett munka meghozza az eredményt.

Ha a technológia terjedésével a megszokásból való gazdálkodást elhagyva, csak a talajvizsgálat alapján megvalósított tápanyag-gazdálkodásra térnek át a termelők, már nagyon nagyot nyernének ők és a világ is az óriási kibocsátáscsökkentés elérésével. Szerencsére már sok gazdatársat sikerült rábeszélni arra, hogy számoljon, gondolkodjon és cselekedjen észszerűen a tápanyag-gazdálkodás tervezésénél. Azzal, hogy figyelembe veszik az antagonizmusok és a szinergiák hatásait, és nem adagolják sem túl, sem alul a tápelemeket, máris jóval erősebb, egészségesebb állományt nevelhetnek, mint az azt megelőző években. Az a véleményem, hogy a lehető legtöbb termelőnek kellene profi szaktanácsadást igénybe vennie, hogy a szakértők rávilágítsanak azokra a tényekre és összefüggésekre, amitől hatékonyabban lehet gazdálkodni az adott területen. A precíziós támogatás 7 százalékos szolgáltatási kötelezettségével talán már jó lesz az irány. Mi a KFKI mellett a digitális átállást támogató kiírásra is pályáztunk, amiben többek között egy térkép alapon, változó dózisú kijuttatásra alkalmas kormányzott, szakaszolásra képes permetező beszerzése a cél.

Milyen adatokat gyűjtötök, és milyeneket terveztek gyűjteni?

A hozamadatokon kívül a talajhőmérséklet, a levegőhőmérséklet és a csapadék értékeit is mérjük, és tervezzük egy saját meteorológiai állomás rendszerbe integrálását is, amivel bejönnének a szél és a páratartalom adatai a rendszerünkbe. Így még több növényvédelmi előrejelzéshez kaphatunk majd támogatást.

Milyen hibákat követtetek el és hogyan javítottátok azokat?

Még mindig benne vagyunk a tanulási folyamatban. Sarkalatos pont a megfelelő ökoszisztéma meghatározása és létrehozása, valamint a vállalatirányítási rendszer használata. A különböző monitorok, szolgáltatók, feldolgozási egységek, eszközök kiválasztásakor figyelembe vettük, hogy azok egy közös platformon működjenek. Ez eleinte nehézkes, de ha ez megvan, már csak szorgalom és türelem kérdése, és összeáll a rendszer. Mivel minden gépbe nem tudunk beleülni, ezért kiemelten fontos, hogy a munkatársaknak is sajátja legyen a gondolat, hogy nagyfokú pontosság kell a jó adatgyűjtéshez.

Mik a legnagyobb kihívások az adatalapú gazdálkodási rendszer gyakorlatában?

Az egyik a megfelelően képzett munkaerő hiánya, a másik, hogy az adatfeldolgozás időben történjen meg.

Milyen szerepe van nálatok a vállalatirányításnak?

Mivel minden beruházásról a tulajdonosi kör határoz, rendkívül fontos, hogy néhány gombnyomásra kapjanak információt a gazdálkodásról, a haszonról, a megtérülésről és a költségekről. Ezt pedig csak profi, naprakész vállalatirányítási rendszerrel lehet megvalósítani.

Mivel dolgoztok?

Csak tiszta adatok kerülnek be az SMS Basic programba, ami a mezőgazdasági tervezésnek és megvalósulásnak a rendszere. Fontos, hogy az összes táblaszintű bemenő adat mind pontos, kizárólag hibátlan információk mehetnek be. A nyomkövetési rendszerünk az ITineris, és az AgroOrg szoftvert is alkalmazzuk a munkánkhoz. Ezt személyre szabtuk magunknak, így megtaláltuk benne a szükséges és elégséges feltételeket. Itt is tervezünk előrelépést: a cégcsoporton belül egy nagyon komoly vállalatirányítási rendszeren dolgozunk, aminek része a mezőgazdaság is.

Mit nyertek ezzel?

A vállalatirányítási rendszerbe bekerülő adat így is, úgy is megképződik és digitalizálva lesz, tehát adott. A jó rendszer pedig végletekig leegyszerűsíti és jelentősen lerövidíti a folyamatokat. Egy kattintásra minden megvan. Könnyebbé és pontossá teszi a tervezést, ráadásul mérhetetlen sok energiát takarít meg nekünk.

Mi lesz a jövőben, hova juthat el véleményed szerint a technológia?

A legnagyobb változás a drónok, a legnagyobb előrelépés pedig a növényvédelem terén várható, mert az van a legjobban lemaradva a precíziós gazdálkodás terén. Ehhez a jogi háttér és a növényvédő szerek fejlesztése még hiányzik, nagyon várjuk ezeket. Amennyiben a következő 5 évben a nagyobb és a kisebb gazdálkodók is meg tudják oldani a drónos permetezést, hatalmas előnyt jelentene a teljes magyar mezőgazdaságnak.

A repce és a napraforgó drónos deszikkálásával egy 10 milliós beruházás adott területmérettel 1 év alatt megtérülne. Ez jóval rövidebb, mint a vontatott vagy önjáró permetezőgépek esetén. Továbbá a jövőben érkeznek a részben autonóm rendszerek és robbanásszerű lesz az elektromos meghajtású gépek előretörése is.

Mit ajánlasz azoknak a gazdatársaidnak, akik érdeklődnek az adatalapú gazdálkodás és a vállalatirányítási rendszerek iránt?

Vágjanak bele! Ne sokat hezitáljanak, mert megéri. Nem szabad feladni az első nehézségeknél, mert a befektetett munka hamar meghozza az eredményt.

Hol képzed magad, hol tanulod meg a modern gazdálkodáshoz szükséges tudást?

Mivel az ilyen tapasztalatokat nehéz összeszedni Európából, hiszen még csak most kezd gyakorlattá válni, többek között amerikai szakfolyóiratokat és szakcikkeket szoktam keresni. Természetesen ezeket az itteni körülményekhez kell adaptálni a feldolgozás során. Könyveket és internetes forrásokat olvasok, valamint igyekszem minél többet beszélgetni gyakorló szakemberekkel. Itthon pedig Székesfehérváron elvégeztem a Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata által vezetett Precíziós gazdálkodási szakmérnök/szakember képzést az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetében. A legtöbb információ viszont mindig kint van a földön. Azokat be kell gyűjteni, időt kell szánni az elemzésükre és így valósítható meg a leghatékonyabb adatalapú gazdálkodás.

Székesfehérvár után Sárvár következik: az újdonságokra nyitott Pusztavámi Márton mutatta be, hogyan javítják és támogatják a cégcsoportjuk hatékonyságát az adatintegrációval.

Pénzügyi és agrárszempontból is rengeteget segít a vállalatirányítás

Arról, hogy miért érdemes az agráradatokat rendszerezni és hogyan lehet beépíteni a gyakorlati termelés hatékonyságának növelésére, a Karyon Group tulajdonos-ügyvezetője, Pusztavámi Márton beszélt.

Hol és hogyan gyűjtitek az adatokat?

A sárvári központú Karyon cégcsoport Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, összesen 388 táblán végez szántóföldi növénytermesztést, a három fő kultúránk a búza, a repce és a szója. A talajaink nagyon változatosak, a Vas megyei, Rába mellett elterülő részeken egy táblán belül az öntés-, a homokos, a kavicsos és a barna erdőtalaj is előfordul. A Rábacsorna közeli területeink is hasonlóan mozaikosak, a talajok itt is a folyóvölgy kialakulásának szeszélyeit követik. Ezt a változatosságot nagyon nehéz Excel-táblázatokban kezelni, mégis van, akinek sikerül: ő az édesapám, akinek csodával határos módon a fejében van az összes információ. Ezzel együtt a digitális nyilvántartásra is szükség van.

Pusztavámi Márton

Az adatgyűjtést és -értelmezést két szempontból közelítettük meg: az egyik a mezőgazdasági, a másik a gazdasági oldal. 7 évvel ezelőtt kezdtünk el olyan szoftvert vagy vállalatirányítási rendszert keresni, ami az elvárásaink szerint programozható. Sajnos falakba ütköztünk, nem találtunk olyan céget, amely mindkét területhez jól ért. Több próbálkozás után jutottunk el az AgroVIR csapatához, velük 2020 nyara óta dolgozunk együtt. A közös munka kezdetén egy blokkal, a mérleg programmal és a tárolás koordinálással indultunk el, majd folyamatosan bővítettünk, és elkezdtük használni az egész rendszert. A modulok nagyon nagy részét alkalmazzuk a cégeinknél. Nagyjából 1,5 éves tapasztalattal kijelenthetem, hogy ami azelőtt 6 éven át nem jött össze, az most egy év alatt sikerült. A mérlegeléshez, a tároláshoz, a földnyilvántartáshoz, a számlázáshoz és még számos feladathoz rendelt funkciót használnak a munkatársaink. Minden gépkezelőnknek fent van a telefonján az alkalmazás, amin rögzítik a munkameneteket, ez az elsődleges gyűjtési pont. A folyamat az irodában halad tovább, ahol az egyik kolléganőnk kontrollálja, szűri és jóváhagyja az információkat a könyvelés számára.

Hogyan tisztítjátok, elemzitek és használjátok fel az adatokat a döntéstámogatáshoz?

A területeinket körzetekre osztottuk. A tervünk, hogy azokon belül nézzük az adatokat a terméshozam és a pénzügyi eredmények szempontjából is. Egy teljes év adatai most már megvannak, azok elemzése a mostani, év végi időszak feladata. Azt szeretnénk látni, hogy melyik körzetben, melyik növény és hogyan teljesít, valamint táblaszintű bontásokra is kíváncsiak vagyunk, hogy szelektálni tudjuk azokat a területeket, amelyeken veszteségesen gazdálkodunk. Fontos, hogy a táblán belüli adatokat a betakarítási térképekből nyerjük, és ismerjük a területeket és azok sajátosságait. Ezekre ráerősítünk az adatokkal, így jobban tudunk szűrni, vagy kimutatni a hibásnak gondolt részeket. Amiben a vállalatirányítás nagyon előrevitt minket, az az irodán belüli adatkezelés, a szűrések és a táblázatok elkészítésének gyorsasága. Azt, ami eddig hetekbe tellett, most két gombnyomásra megkapjuk, például a körzetenkénti bontást az idei búzabetakarításról, amihez mellérendeltük a csapadékviszonyokat, így kimutatható volt az is, hogy mekkora termés volt ugyanazon technológiát alkalmazva. Ebből tudtuk meg pontosan, hogy a 30 milliméterrel több eső hatására 2–2,5 tonna pluszbúza termett egy táblarészen belül. Az adatintegráció nagyon felgyorsítja a rendszerünket és rengeteg időt spórol meg a munkatársainkak. Ez a feladat tavaly még 3 napig tartott volna, most 30 perc alatt készen voltak az adatsorok.

Honnan tudod, ha rossz az adat?

A rendszerben vannak ellenőrzési pontok, amiket beállítottunk, ezek segítenek a szűrésben. Például előfordult, hogy a kollégák aratáskor az egyik kisebb tábláról átmennek a nagyobba, a traktoros pedig ezt nem vette figyelembe, és azt az információt adta le, hogy az egész pótkocsit a kisebben kapta meg. Így keletkezett egy 7 tonnás repceátlag, aminek nagyon örültünk volna, de tudtuk, hogy valótlan. Az ellenőrző adatsorokat megnézve a kollégák az irodában észlelik az eltérést, rákérdeznek, megbeszélik és javítják az adatokat, rendeződnek a sorok. A mostani vállalatirányítási rendszerünk bevezetése előtt 2-3 hónapig tartott az adatok összesítése és ellenőrzése, most 2 hét alatt megvagyunk vele. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb a munkavégzés a programmal.

Mennyire támaszkodtok a szaktanácsadókra?

Szaktanácsadás nélkül a gyakorlatban egyik rendszer sem működőképes, ezért mi több szinten tartjuk a kapcsolatot az AgroVIR kollégáival. A bevezetéskor közösen határoztuk meg, hogy a rendszer melyik elemét ki használja. A pénzügyesek, a könyvelők, a föld­ügyesek feladatainak megfelelő elosztása kulcsfontosságú a tökéletes működéshez.

Milyen előnyöket hoz nektek az adatgyűjtés és az -elemzés beépítése a gazdálkodásba és a tervezésbe?

Erről két történetet szeretnék elmesélni. Az egész fejlesztést az alapozta meg, hogy a feleségem, aki a cég könyveléséért felelős, az egyik este 5 dossziéval érkezett haza, letette maga elé azokat, majd megkért, hogy nyissam ki az Excel programot, és diktálja, hogy mit írjak a rubrikákba. 3 óra múlva készen volt egy 400 soros adatbázis, amiből 2 képlet alapján leszűrtük a keresett adatokat. Ennyit dolgoztunk ketten egy kattintásért. Megkérdeztem tőle, hogy ez milyen gyakori, amire azt válaszolta, hogy a könyvelés oldaláról, a hatóságok felé történő jelentésekhez olyan számokra van szükség, amiket csak ilyen gyűjtésekkel lehet beszerezni. Ezután elkezdtük kutatni, mennyi időt vesz el a tevékenység az emberek munkájából, és kiderült, hogy rengeteget. Egyértelművé vált az igény a fejlesztésre, aminek megvalósításával a könyvelés és a számlázás adatainak egy jelentős része rögzül a rendszerbe, így gyorsabbá válik az adathoz jutás, ami a hatóságok felé történő adatszolgáltatást is megkönnyítette.

A másik fontos terület a vezetői döntéstámogató rész, ami főleg a termelés oldaláról segít nekünk. Olyan pontos és fontos adatokat kapunk, amiket csak ilyen módon tudunk kinyerni. A megfelelő szűrésekkel eljuthatunk oda, hogy ezek a termelésben táblaszinten, vezetésben pedig körzet- és cégszinten tudnak iránymutatást adni. A növénytermesztés, a gépköltség, a géphasználat és az inputanyagfelhasználás adatai elemzés oldalról rendkívül nagy támogatást jelentenek. Az idei felvásárlási láz idején számba vettük és leszűrtük, hogy mennyi és milyen alkatrész, abroncs, AdBlue, műtrágya, növényvédő szer lesz elegendő a 2022-es évben és előrendeltük azok 70 százalékát még idei áron. A vállalatirányítási rendszernek köszönhetően ez az egész folyamat összesen 30 percet vett igénybe.

Milyen adatokat gyűjtötök, és milyeneket terveztek gyűjteni?

A vállalatirányítási rendszeren kívül az összes erőgépünk a MyJohnDeere rendszerét alkalmazza, több éve használjuk a programot. A gépteljesítmények mérésére az éves fogyasztás és az üzemóra mellé a költségoldalt is társítani tudtuk. Eszerint 3 gépcsoportra osztottuk a gépeinket: az elsőbe 200, a másodikba 200–350, a harmadikba pedig a 350 lóerő teljesítmény feletti traktorok kerültek. A programunkkal összehasonlításokat tudtunk végezni, ami a gépstruktúra változásához is vezetett. Ki tudtuk mutatni, hogy milyen feladatokra melyik gép használata volt a legolcsóbb, ennek eredményeképpen pedig a nagyobb gépek használata felé mentünk el, mert hatékonyabban tudunk velük dolgozni. A MyJohnDeere rendszer a gépek cseréjének meghatározásában is segít: a reggeli feladatok elosztásakor általában 70 e-mail vár rám azzal kapcsolatban, hogy melyiknek mi az aktuális hibája. Ez alapján sokszor előbb tudom, mi történt az adott traktorral, mint hogy a traktoros felhívna vele.

Az adatgyűjtés napi feladataihoz 6 mérlegünket alakítottuk át digitális mérlegfejegységekre, amik képesek kommunikálni a vállalatirányítás interfészeivel. A talajmintavételeket saját magunk végezzük el RTK-jel és GPS-meghatározás alapján. Ám a rendszer, amiben gyűjtöttük az adatokat, nem volt kompatibilis az AgroVIR és a MyJohnDeere rendszerekkel. Így a több mint 10 év mintavételezésének, a kombájnok hozammérési térképeinek feldolgozása külön szakember, vagy külsős cég bevonását igényelné, hogy azok folyamatosan karban legyenek tartva. Technológiailag már kész vagyunk erre, de emberi erőforrással egyelőre még nem állunk úgy, hogy ezekből visszafelé dolgozva kijuttatási térképeket készítsünk. A csapadékadatokat analóg rendszerrel mérjük, ezt egészítjük ki sikeres pályázat esetén önműködő meteorológiai állomásokkal, amelyek már hőmérsékletet, talajnedvességet, páratartalmat és besugárzást is mérnek.

Melyek a legnagyobb kihívások az adatalapú gazdálkodási rendszer gyakorlatában?

A sok adat értelmezése és annak hasznos gyakorlatba illesztése. De szerencsére mindig van, ami és aki segít ebben, így kis lépésekkel, fokozatosan előre tudunk jutni.

Milyen szerepe van nálatok a vállalatirányításnak?

Hatalmas. Az viszont fontos, hogy egészen más a vízió és a napi szintű működés kihívása. Ha a napi feladatoktól eltávolodunk, és messzebbről nézzük, rendkívül jó perspektívát jelent. Nagy előnyt jelent, hogy pontos piaci információkat kapunk, amelyekkel minden pénzügyi, gazdasági döntés több adat ismeretében születhet meg. Ráadásul a pályázatoknál, a támogatásoknál és a hitelezéseknél villámgyorsan tudunk adatokat szolgáltatni a hatóságok és a bankok részére. A gyorsulás mértékét jól mutatja, hogy van egy olyan munkatársunk, aki korábban a banki szektorban dolgozott, és a negyedéves monitoring adatokat küldte a hitelező pénzintézet felé. Ő ősszel 2 hónapot töltött ezzel, amit a vállalatirányítási rendszer használatával 2-3 napra tudtunk csökkenteni.

Milyen adatintegrációs vagy vállalatirányítási fejlesztéseket terveztek?

Jelenleg a meglévő rendszerünk 90 százalékos kihasználása és a rutinszerű alkalmazás a cél, ehhez fontos, hogy a megfelelő kérdésekre a megfelelő válaszokat kapjuk az adatok átböngészésével. Informatikai oldalról pedig a továbblépést a gépek integrációja jelentené, amiben a traktorok is a vállalatirányítási rendszerbe küldenék az adatokat. Ehhez az interfészek és az adatok harmonizálására, azok egységes kezelésére van szükség, ami egyelőre nem egyszerű. Két szolgáltatás vagy két cég között sokszor nem átjárhatóak az adatok, a gyártók egy része nem akarja kiadni azokat.

Milyen konkrét fejlesztésen dolgoztok most?

A KITE szakértőivel jelenleg egy olyan program tesztelésén dolgozunk együtt, amivel előre meg lehet majd mondani, hogy mikor, milyen beavatkozásra lesz szükség a traktorok karbantartásához. Ehhez a John Deere Big data adatgyűjtési és elemzési rendszerét használjuk. Az elképzelés alapja, hogy a hibakód jelentkezésekor a program jelzi, mi fog történni, majd automatikusan megrendeli a javításhoz szükséges alkatrészt.

Hol képzed magad, hol tanulod meg a modern gazdálkodáshoz szükséges tudást?

A magyar online mezőgazdasági platformokon kívül a német Topagrar és az angol Farmers Weekly portáljait olvasom, ezeken folyamatosan hasznos és jó anyagok jelennek meg. Rendszeresen járunk hazai és nemzetközi szakkiállításokra, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is elég sok információt ad nekünk.

Mit ajánlasz azoknak a gazdatársaidnak, akik érdeklődnek az adatalapú gazdálkodás és a vállalatirányítási rendszerek iránt?

Mindenképpen vágjanak bele, és legyenek türelmesek, mert ez a jövő. A gazdáknak rendkívül sok feladatuk és kihívásuk van, ami mellé az ISO, a GNP, az ISCC és az egyéb certifikációknak való megfelelési kényszer mind nagyon sok adatszolgáltatást kíván. A megfelelően vezetett vállalatirányítási rendszer sok feladat elvégzését és a döntéshozatalt is jelentősen megkönnyíti. 1,5 év tapasztalat után azt gondolom, hogy ez a megfelelő út.

Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet
• Ezért kincs az agráradat – 7. rész: A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése
• Ezért kincs az agráradat – 8. rész: Forgatással és forgatás nélkül is cél a vízmegőrzés
• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést
• Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra