A kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külgazdasági és külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a helyi megélhetés biztosításával lehet hatékonyan kezelni. Ezért egyetért azzal, hogy új alapokra szükséges helyezni Magyarország külpolitikai és külgazdasági jelenlétét az afrikai kontinensen, különös tekintettel a szubszaharai térségre. Ennek érdekében felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy június végéig az érintett társtárcák bevonásával tekintse át Magyarország és a térség országai közötti kapcsolatokat, azok élénkítése és bővítése érdekében - írta a Népszava.

A külgazdasági és külügyminiszternek a pénzügyminiszter bevonásával ugyanekkorra vizsgálatot kell folytatnia a szubszaharai térségbe szállító vagy ott beruházó, illetve ezt tervező hazai vállalkozások – különösen a Kiemelt Exportőr Partnerség Program résztvevői (KEPP) – körében arról, hogy milyen ügyviteli és technikai akadályokkal szembesülnek kiviteli vagy beruházási tevékenységük során. Az így azonosított akadályok lebontásáról a külgazdasági és külügyminiszternek szeptember végéig egyeztetnie kell az érintett kormányzatokkal.

A külgazdasági és külügyminiszternek évente március 31-ig koncepciót kell kidolgoznia és kormány elé terjesztenie Magyarország szubszaharai Afrikában megvalósítandó nemzetközi fejlesztési terveire, különös tekintettel a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazataira.

A külgazdasági és külügyminiszternek - az előkészítés alatt álló kötött segélyhitel-koncepcióval összhangban – májusig meg kell vizsgálnia szubszaharai segélyhitelprogramok indításának a lehetőségét. Előterjesztést kell készítenie a kapcsolódó feladatok, valamint a várható költségek forrásigényének bemutatásával, különös tekintettel az Eximbankra gyakorolt hatására.

A külgazdasági és külügyminiszternek meg kell vizsgálnia a magyar vállalkozások szubszaharai befektetését támogató program elindításának szükségességét és annak forrásigényét, illetve minden év júniusáig előterjesztést kell készítsen a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigénye bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel, illetve az emberi erőforrások miniszterével együtt szeptember végéig fel kell mérnie azokat a szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási képességeket, amik vállalati együttműködésben a szubszaharai térség számára felajánlhatók. Előterjesztést kell készítenie a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigénye bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek az emberi erőforrások miniszterével, az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel, az agrárminiszterrel, továbbá a pénzügyminiszterrel együtt szeptember végéig olyan programot kell kidolgoznia a Stipendium Hungaricum programban részt vevő hallgatók és a hazai nagyvállalatok – különösen a KEPP-ben részt vevő és együttműködésre nyitott cégek – között, ami biztosítja, hogy az érintett hallgatók megismerjék a tanulmányaik szempontjából érintett hazai vállalatokat. Előterjesztést kell készítenie a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigénye bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek az agrárminiszterrel, az emberi erőforrások miniszterével, valamint az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel együtt június végéig meg kell vizsgálnia az Afrikába irányuló kivitelhez kapcsolódó forgalomba hozatali engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárások jogszabályi környezetét, valamint hatósági gyakorlatot, és ha szükséges, javaslatot kell tennie azok egyszerűsítésére.

Az agrárminiszternek a külgazdasági és külügyminiszter és a pénzügyminiszter bevonásával június végéig előterjesztést kell készítenie a termékminták kijuttatásának támogatása, magyar mintafarmok kialakítása, akcelerátorközpont létrehozása két helyszínen, legalább 3-3 vállalkozás piacra jutásának elősegítése ellátásáról, valamint ezek ütemezésének és forrásigényének bemutatásáról.

A külgazdasági és külügyminiszternek az agrárminiszter, a honvédelmi miniszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával június végéig meg kell vizsgánia a térségbeli szakdiplomata- és diplomatahálózat bővítésének, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét, felmérve ennek költségigényét. Előterjesztést kell készítenie a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek elő kell készítenie egy átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottság létrehozását célzó megállapodás aláírását a Dél-afrikai Köztársasággal.

A külgazdasági és külügyminiszternek az emberi erőforrások minisztere, az agrárminiszter és a pénzügyminiszter bevonásával június végéig meg kell vizsgálnia a szubszaharai Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyek, felsőoktatási képzések helyzetét, javaslatot téve az ezt támogató intézkedések megtételére, előterjesztést készítve a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a szubszaharai Afrikában hazánknál intenzívebb gazdasági jelenléttel és nagyobb helyismerettel bíró országokkal (így különösen Portugália, Németország, Marokkó, Egyiptom, Izrael, Törökország, Amerikai Egyesült Államok) és a szubszaharai országokkal milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki, továbbá mely nemzetközi szervezetekkel tud Magyarország közösen, támogatóan fellépni a szubszaharai Afrikában. A vizsgálat eredményéről augusztus végéig jelentést kell letennie a kormány asztalára.

A külgazdasági és külügyminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a fent említett országokban működő multinacionális vállalatokkal milyen beszállítói együttműködés alakítható ki, ami tovább növelné a közvetett kivitelt Afrikába. Augusztus végéig e vizsgálat eredményéről is jelentést kell készítenie.

A külgazdasági és külügyminiszternek és a honvédelmi miniszternek meg kell vizsgálnia az afrikai szubszaharai béketámogató és képzési műveletekben, missziókban való magyar katonai részvétel lehetőségeit, javaslatot téve – Magyarország biztonságpolitikai és migrációval kapcsolatos álláspontjára figyelemmel – a magyar jelenlét erősítésének lehetőségeire. A vizsgálat eredményének függvényében ez év végéig előterjesztést kell készíteniük a kapcsolódó feladatokról, ezek ütemezéséről és a jelentkező forrásigényekről.

A külgazdasági és külügyminiszternek, a honvédelmi miniszternek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi ismeretek átadását szolgáló képzések valósíthatók meg Magyarországon a szubszaharai afrikai országok számára, mely kapcsolatokban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, valamint a tisztképzési programok indítása. Augusztus végéig előterjesztést kell készíteniük a kapcsolódó feladatok, ezek ütemezése és a költségek forrásigényének bemutatásával.

A külgazdasági és külügyminiszternek a belügyminiszter bevonásával meg kell vizsgálnia, mely irányokban indokolt a hatékony vízgazdálkodási rendszerek kialakítása kapcsán a kétoldalú együttműködés erősítése. Erre ez év végéig kell koncepciót kidolgoznia.

A kormány egyetért azzal, hogy a stratégia és Magyarország afrikai tevékenységének népszerűsítése érdekében kétévente kerüljön megrendezésre a Budapest Afrika Fórum. A külgazdasági és külügyminiszternek az ezzel kapcsolatos kiadásokat a jövő évtől a 2020. évi központi költségvetés Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében kell megterveznie. A külgazdasági és külügyminiszternek augusztus végéig az üzleti, a tudományos, a civil és a közszféra illetékes képviselőinek meghívásával meg kell alakítania a magyar–szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó csoportot.