Bemutattuk a mennyiségi szemléletű – elsődlegesen, vagy kizárólagosan a nagy adagú műtrágyázásra és szintetikus növényvédő szerek tartós használatára építő –, úgynevezett „nagyüzemi” mezőgazdaság talajainkra gyakorolt hatásait, káros következményeit. Röviden érintettük, hogy már léteznek megvalósítható eljárások, technológiák, sőt kész termékek is, amelyek szak- és rendszerszerű használatával a káros folyamatok megállíthatók, megfordíthatók: gazdagítható és egészséges irányba terelhető az elszegényedett és leromlott talaj-mikrobiális élet, amelyről egyre több tudományos értekezés, tapasztalati tény és mérhető gazdasági előny is folyamatosan napvilágot lát.

Beszéltünk arról, hogy az IKR Agrár Kft., mint mezőgazdasági integrátor, reagálni kíván az egyelőre főként Európára nézve kihívást jelentő paradigma váltásra, és olyan – jelenleg még „alternatív” jelzővel illetett – megoldásokkal is partnerei rendelkezésére kíván állni, amelyek alkalmazásával aktivizálható, jó irányba fordítható a talajok mikrobiális állapota, növelhető szerves anyag tartalma, ezáltal jobb minőségű, nagyobb tápértékű, egészségesebb élelmiszerek előállítása válik lehetségessé.

Az elmúlt évben – együttműködve a termékfejlesztő és gyártó BIOVÉD 2005. Kft.-vel – bevezettük első ilyen jellegű, saját márkás termékünket Hi Spore néven, amely egy, a Trichoderma asperellum gomba hazai talajokból izolált T1 törzsét 10 m/m %-ban tartalmazó mikrobiológiai készítményt. Részletesen bemutattuk azokat a pozitív tulajdonságait, mint szimbiózisképző, tápanyagfeltáró, patogén mikroszervezeteket visszaszorító, indukált szisztemikus rezisztenciát (ISR) kiváltó, szerves anyagot bontó stb., amelyek e biológiai megközelítésű gazdálkodási mód egyik vezető hatóanyagává, termékévé teszik az eljárást, vagyis a Trichoderma gomba mesterséges talajba juttatását.

A bevezetés első évében, 2021 tavaszán és őszén 133 termelő több, mint 7000 ha-on alkalmazta a készítményt. Jelentős részük tisztában volt a Trichoderma jótékony hatásával, és korábban is használt hasonló készítményt, de szép számmal akadtak az „idők szavát” felismerő, az újdonságok iránt fogékony termelők is, akik első ízben fordultak ilyen alkalmazáshoz.

Az eltelt rövid idő alatt viszonylag kevés konkrét, mért eredményről kaptunk visszajelzést, ezért úgy döntöttünk, hogy némileg elébe megyünk az eseményeknek, és egy akár nagyszabásúnak is nevezhető tervbe fogtunk, amihez hasonló méretű vizsgálatra nem találtunk példát sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban. Elsődleges célunk persze az volt, hogy ezt az újfajta gondolkodás beindítását, mikrobiológiai termék használatát ne csak a biológiai megoldásokba vetett hitre, a verbális meggyőzésre, hanem konkrétan mért mennyiségi adatokra alapozzuk. A programban az ország teljes területéről összesen 728 talajmintát gyűjtöttünk be 2021 ősze folyamán és vizsgáltattunk meg Trichoderma-tartalomra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a kapott eredmény birtokában partnereink megalapozottabb döntést hozhassanak a termék alkalmazását illetően.

A szakirodalom alapján a Trichodermákról tudni lehet, hogy fontos szerepet játszanak a vetésváltás gyakorlatában. Ők azok a hiperparazita (a parazita parazitája) szervezetek, amelyek féken tartják a talajban elszaporodó gombakórokozókat, mint a Fusarium, Sclerotinia, Rizoctonia, Pythium stb. A Trichodermák szaporodása a talajban képes követni a kórokozók mennyiségi felfutását, és a vetésváltásban tapasztalati úton megfigyelt néhány éves visszatérési időn belül a kórokozók darabszámát a gazdasági kárt okozó szint alá tudják szorítani.

A BIOVÉD Kft. az előző évtizedekben több tucat – de végül is viszonylag kis számú – talajmintát vizsgált Trichoderma-előfordulás vonatkozásában, és az általános tapasztalat az volt, hogy a nagyüzemi szántók talajai kevés Trichodermát tartalmaztak. Ezek az eredmények részben ellentmondottak a Trichodermák vetésváltásban betöltött elméleti jelentőségének. A Trichoderma-alkalmazás két évtizedes tapasztalatai viszont megmutatták, hogy a Trichoderma-kezelés az esetek jelentős részében pozitív eredményt nyújt a termelőnek, azonban voltak esetek, amikor az alkalmazástechnológia maximális betartása mellett is elmaradtak a várt pozitív eredmények.

Az IKR Agrár Kft. már említett széles körű talajmintavételének és bevizsgáltatásának végső célja egy tanácsadási rendszer kidolgozása, ahol konkrét, számszerű eredményt adó laboratóriumi vizsgálattal segíthető elő a Trichoderma-kezelés alkalmazására vonatkozó döntéshozatal. A szaktanácsadás továbbfejlesztése érdekében, a mintavételi programban részt vett termelőktől, az eredményt tartalmazó Vizsgálati jegyzőkönyv átadásával egy időben, egy rövid, statisztikailag könnyen értékelhető kiegészítő adatlap kitöltését is kérjük, amelyben a korábbi évek esetleges Trichoderma használatára, a mintázott talaj minőségére, 3 év előveteményére, a művelési formára és a talajművelés módjára kérdezünk rá.

A laboratóriumi vizsgálatra a BIOVÉD Kft. laboratóriumában került sor. A vizsgálathoz néhány marék talajminta szükséges, amit a kiválasztott táblákon, a talajmintavétel szabályai szerint több helyről, 0–10 cm mélységből vett minták összekeverésével kell kialakítani. A mintákat a feldolgozásig hűtőkamrában 4-5 °C-on tárolják. A talajmintákból 10 g talajt 100 ml steril, ioncserélt vízben szuszpendálnak 400 ml-es zárható fedelű edényben, 30 másodpercig tartó kézi rázással. A további hígításhoz 1 ml talajszuszpenziót adnak 9 ml steril, ioncserélt vízhez kémcsőben, amit kémcsőrázó készüléken homogenizálnak. Mind a lombikból, mind a kémcsőből 100 mikroliter szuszpenziót szélesztenek 9 cm átmérőjű Petri-csészében speciális adalékokkal kiegészített burgonya dextróz agar (PDA) táptalajra, 3 szoros ismétlésben (1. ábra).

A vizsgálatokat így 100-szoros és ezerszeres hígításokban végzik. A Petri-csészéket 26–28 °C-on inkubálják folyamatos megvilágítás mellett. A megjelenő Trichoderma telepeket a 3., 5. és 7. napon megjelölik és megszámlálják. A Trichoderma telepek megkülönböztetése jellemzően zöld színük és alakjuk alapján történik. A Trichoderma-nemzetségbe tartozó telepek azonosítása szemrevételezéssel nagy biztonsággal végrehajtható (2. ábra).

A kapott eredmények alapján a talajokból mért Trichoderma telepszám nullától a több tízezres darabszámig változott talajgrammonként (3. ábra). A Trichoderma-előfordulások gyakorisága logaritmikus függvény szerint csökkenő tendenciát mutatott, ami azt jelenti, hogy alapvetően az alacsonyabb értékek gyakoribbak. Az eredmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy a Trichoderma-nemzetségbe tartozó fajok komoly szerepet játszanak a talajok biológiájában, nem utolsósorban a vetésváltás lehetővé tételében. Az eredmények értelmezésénél fontos figyelembe vennünk, hogy amit látunk, az egy pillanatfelvétel, ami az évek alatt változó képet mutathat.

Korábbi mérésekből és megfigyelésekből tudjuk, hogy az ezres nagyságrendű Trichoderma CFU/g (ford.: telepképző egység 1 g talajban) előfordulás már komoly hatással van a talaj biológiai tulajdonságaira. Ennél a nagyságrendű Trichoderma-jelenlétnél már kialakul az angolszász szakirodalomban „szupresszív (elnyomó) talajként” emlegetett jelenség, amikor látszatra maga a talaj nem kedvező a kórokozóknak, elnyomja azokat. A Hi Spore készítmény 1 kg/ha dózisú kijuttatásával, a bemosódás mélységétől függően, 200–600 CFU/g Trichoderma-többletet lehet elérni. Az ezres nagyságrendű CFU/g Trichoderma már pozitívan tudja befolyásolni a növény életfolyamatait. A mesterséges Trichoderma-kijuttatás előnye, hogy a Hi Spore készítmény a növénytermesztés szempontjai szerint tudatosan szelektált Trichoderma törzset tartalmaz, továbbá a posztemergens kijuttatással a gombaspórák jókor kerülnek jó helyre, a növények levelei jórészt a gyökerekhez vezetik a permetlében lévő spórákat.

A fentieket is figyelembe véve kíséreltünk meg, illetve javaslunk kategóriákat kialakítani a talajokban mért természetes Trichoderma-jelenlétre vonatkozóan (4. ábra).

Az egyes mintákban mért nagyon magas Trichoderma szám megmagyarázza azokat az időnként előforduló kísérleti eredményeket, amikor a Trichoderma kezelés – általában nagyon jó agronómiai körülmények között – nem ad terméstöbbletet.

A kialakított Trichoderma-előfordulási kategóriák a jövőben lehetőséget adnak arra, hogy egy mikrobiológiai talajvizsgálattal eldönthetővé váljon, vajon a táblában szükséges-e Trichoderma-kezelést végrehajtani.

A cikk szerzője: Dr. Bohár Gyula