Az állandó őrzés, vagy csak a villanypásztorok és kerítések rendszeres felügyelete is egyre kevésbé megoldható a munkaerőhiány miatt. A kémiai vadriasztó szerek – bár időlegesen hatékonyak tudnak lenni –, nem tudtak elterjedni, valószínűleg a kijuttatás körülményessége és a hatékonyság az időjárás függősége miatt.
A hagyományos hangriasztókat gyorsan megszokja a vad, de a pihenni vágyó lakosságot akár sok kilométerről is zavarják. Az ultrahangos riasztók eddig kis teljesítményűek voltak, és még a felhasználók sem ismerik a hatásmechanizmusukat. A legfontosabb azt tudni róla, hogy nem hirtelen ijedelmet okoz, mint például egy lövés, vagy robbanásszerű hang, hanem kellemetlen érzetet kelt akkor, ha hosszabb ideig a hatósugarában tartózkodik valaki. Ezt fejfájással, émelygéssel lehetne leírni. A másik fontos tulajdonsága, hogy annyiban hasonlatos a fényhez, hogyha valami az útjába kerül, akkor mögötte árnyék jön létre.
Ezeknek az információknak a birtokában már hatékonyan lehet alkalmazni az emberi fül számára nem hallható ultrahangot a vadászható vadfajok kártételének megakadályozására és a hallható hangokat a madarak ellen. (A madarak fülének anatómiai felépítése miatt a 10-12 kHz-es, még hallható hangok alkalmasak madárriasztásra).
Az ultrahang használatával nem elijeszteni lehet a vadon élő állatokat, hanem le lehet szoktatni őket egyes területek látogatásáról. A hatékonyság kulcsa a megfelelő elhelyezés, hogy ne zavarja semmi a hanghullámok terjedését (még a hangszóró elé helyezett védőrács (optikai tuning)) sem, és megfelelően nagy legyen a hangnyomás. A hangnyomást a megfelelő hangszórók alkalmazásával érhető el. Ultrahang esetén a piezo hangszórók a legjobb teljesítményűek, 120 dB érhető el velük. A hangforrástól távolodva természetesen csökken a hangnyomás, ezt a kis teljesítményű készülékeknél azzal ellensúlyozták, hogy a hangszóró elé egy csövet helyeztek, ami nem engedte „szétszóródni” a hanghullámokat. Ez által ténylegesen többszörösére növelhető a hatótávolság, de a hatóterület is lényegesen lecsökken. Így nagyon nehezen alakulhatnak ki azok a kellemetlen élettani hatások, amelyek miatt a területet később inkább elkerülik. (Vannak olyan „kutyakiképző” eszközök, amelyeknél úgymond meg kell célozni az állatot az ultrahanggal).
A hangszórók teljesítményéről feltétlenül tudni kell, hogy a hangnyomás mérésére alkalmazott dB skála logaritmus alapú. Tehát, ha egy vadriasztóba csak 80 dB-es hangszórót építenek be, akkor az nem 33%-al kisebb teljesítményű, mint a 120dB-es, hanem 900%-kal! (A 80 dB hangintenzitása 10 a mínusz 4-en W/m2 a 120 dB-é pedig 1 W/m2).
A mezőgazdasági termények megvédésének és a vadállomány fenntartásának ellentmondásosnak tűnő feladatával szembesülve mi, a Hexonic Systemnél sok évvel ezelőtt kezdtük a professzionális felhasználásra alkalmas készülék kifejlesztését. Fő szempontok a lehetséges legnagyobb teljesítmény, a könnyű kezelhetőség és a robosztus kialakítás voltak. A nagy teljesítmény érdekében 6 darab 120 dB-es piezo hangszóró került beépítésre, minden szükségtelen sallang nélkül. A könnyű telepítést az átmenő hüvelyes kialakítás hivatott biztosítani, így a készülékeket tetszőleges magasságban lehet rögzíteni egy-egy karón. A robosztusságot a felhasznált anyagok biztosítják. A nagy teljesítmény nagy áramfelvétellel jár, a mi készülékünk nem üzemeltethető „szokol” elemmel! A megfelelő méretű akkumulátor heteken keresztül képes biztosítani az áramot, de szükségesnek éreztük az élettartamának biztosítására egy akkumulátor őrt is beépíteni, amely a kritikus szintet elérve kikapcsolja a riasztót.
A hatótávolság számos tényező eredménye, nem lehet csak elméleti módon megközelíteni, hanem figyelembe kell venni a vadállomány viselkedését is. Táplálékínséges időszakban, vagy nagy vadsűrűség esetén akár hatástalannak is tűnhet a készülék, míg, ha a vadnak van lehetősége kitérni, akkor akár 200 méterről is beszélhetünk. Ennek megfelelően 100 m hatótávolságot feltételezve 3,14 ha egy-egy készülék hatótere, 150 méter esetén 7 ha, 200 méternél pedig 12,5 ha! A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az első időszakban, a tanulási fázisban kisebb a hatékonyság, mint a későbbiekben. Így először nem érdemes túl nagy távolságban elhelyezni a készülékeket, míg később ez már nem befolyásolja nagyságrendileg a hatásosságot. A fejlesztés során nagy hangsúlyt fektettünk a leghatékonyabb frekvencia-tartományok kikísérletezésére, amely értékek alapján a felhasználók már az adott feladat szerint tudják beállítani készülékeiket.
A további részletekért kattintson:
www.facebook.com/HexonicSystem
