A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. használatában lévő 5171 hektáros területen összesen 81 új öntözőberendezés került kiépítésre 16 hónap alatt.  A projektet a Magyar Kormány mintegy 8,500 milliárd Ft állami forrásból finanszírozta tőkeemelés formájában, míg a Nemzeti Ménesbirtok 2,018 milliárd Ft önrésszel járul hozzá.

Az eseményen Csányi Attila, a KITE Zrt. Igazgatóságának alelnöke és Dr. Nagy István agrárminiszter beszélt az öntözés fontosságáról, és az új technológiáról.

Csányi Attila kifejtette, hogy az átadásra ennél aktuálisabb időpontban nem is kerülhetett volna sor, mivel az idei aszályos nyár is bizonyította, hogy mekkora szükség van az öntözésre. Továbbá hangsúlyozta, hogy a beruházás katalizátora lehet az országos öntözésfejlesztési programnak.

Dr. Nagy István miniszter a fejlesztést mérföldkőnek nevezte hazánk élelmiszer szuverenitásában, hiszen a biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében minden hektár földre és minden csepp vízre szükség van.

Az öntözési kapacitás emelése, korszerűbbé és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés, amelyben a magyar agrárium az európai uniós átlaghoz képest le van maradva. Jelenleg Magyarországon 80-90 ezer hektáron – a szántóterületek alig 1-2 százalékán – folyik öntözéses gazdálkodás, az uniós átlag ennek legalább háromszorosa. A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is kiemelkedő lépésnek számít.

Nemzeti Öntözési Mintaprogram

A Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. használatában lévő területen összesen 10,5 milliárd forintból 81 új öntözőberendezés került kiépítésre 5 171 hektáron. A projektet a Magyar Kormány mintegy 8,500 milliárd Ft állami forrásból finanszírozta tőkeemelés formájában, míg a Nemzeti Ménesbirtok 2,018 milliárd Ft önrésszel járul hozzá Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházásához.

Az öntözési kapacitás emelése, korszerűbbé és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés, amelyben a magyar agrárium az európai uniós átlaghoz képest le van maradva. Jelenleg Magyarországon 80-90 ezer hektáron – a szántóterületek alig 1-2 százalékán – folyik öntözéses gazdálkodás, az uniós átlag ennek legalább háromszorosa. A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít.

Az öntözőrendszer fejlesztése Mezőhegyesen

Mezőhegyesen kezdetben az 1889 tavaszán létesülő cukorgyár miatt volt szükség a víz biztosítására, így ekkor rendelték el a Maros folyótól a gyárig vezető csatorna megépítését. 1985 óta az Élővíz-Szárazér-csatornából való öntözővíz vásárlás megteremtésével megtörtént az első 500 hektár öntözése. 1988 és 1994 között az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer volt használatban, mely 30 km távolságra helyezkedik el a Maros folyótól, és hat átemelési ponton keresztül juttatta el a vizet Mezőhegyesig.

A Ménesbirtok korábbi öntözőrendszere 1993 és 2008 között épült ki. A berendezett területen belül 2 445 hektáron volt lehetséges öntözni csatornás és tömlős csatlakozású lineár, körforgó (center pivot), illetve csévélődobos öntözőberendezésekkel. Az öntözőberendezések kapacitása a '90-es évek gyakorlatának megfelelően (4-5 mm/nap) volt kiépítve.

Az öntözőrendszer fejlesztését az indokolta, hogy a gépek műszakilag elhasználódtak, és csak 100 mm/ha/év öntözővíz pótlására tervezték, mely a jelenlegi igényeknek és időjárási körülményeknek már nem felelt meg.

Az új öntözőrendszer előnye a jól automatizálhatóság, ezáltal víz- és energiatakarékosabbá válhat az öntözés, illetve optimalizálhatóvá a szivattyútelep üzemeltetése.

A fejlesztés célja megteremteni az intenzív növénytermesztés feltételeit, a termésbiztonságot, a minőséget, 5 171 hektáron. A beruházással a hibridkukorica mellett egyéb növénykultúrák öntözése fog megvalósulni a legkedvezőbb üzemeltetési feltételeket biztosító center pivot és csatornás lineár öntözőberendezésekkel. Az egyidejűleg öntözhető terület növelésével a növénytermesztés képes kiszolgálni a robotizált tehenészet kiváló minőségű és biztonságosan megtermelhető tömegtakarmány igényét.

A fejlesztésnek köszönhetően csökkennek az öntözés költségei és javul a kiöntözött vízmennyiség aránya.

A beruházás főbb számai

Az új beruházás során a régi rendszer lebontásra került és helyette egy teljesen új épült. Így az eddigi 2 445 hektárról 5 171 hektárra nőtt az egyidejűleg
öntözhető terület, ehhez összesen 81 új gép beszerzése valósult meg.

Az öntözőgépek teljes hossza 37 659 méter, mely saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel működik.

Az építési munkálatok 13 hónap alatt készültek el, melynek főbb számai a következők:

• 65 268 méter földalatti nyomóvezeték
• 4 977 méter betonmedrű nyílárok
• 4 db nyomásközpont
  
• 500 m3 űrtartalmú hígtrágya keverő és tároló betongyűrű
  

A gépbeszerzés és építés 19 hónap alatt valósult meg, mely során az alábbi rendszerek kerültek kiépítésre:

• 9 lineár típusú öntözőberendezés
• 31 db Center Pivot
• 39 db Center Pivot Corner karral
• 2 db Center Pivot VRI-val