Addig is táplálni kell a lakosságot, és ez a feladat egyelőre még a mezőgazdasági termelőkre hárul, ugyanis az alapanyagot elő kell állítani! 

Az előző évszázad ellején elkezdődött ipari mezőgazdaság egyre jobban kihasználta a földet, relatív kevés energiával nagyon sokat tudtunk termeli – valószínű, hogy ennek is az eredménye a népesség ily módú növekedése. Azonban az ipari mezőgazdaság hatására drasztikusan csökkentek a beltartalmi értékek.

A nagyon rövid vetésforgók egyoldalúan kizsigerelték a földet! Ennek eredményét abban is látjuk, hogy habár az orvoslás óriásit fejlődött, az átlagéletkor nem nőtt 100 év fölé!

A brutális intenzív talajművelés, az egyre nagyobb termést hozó növénynemesítés, és a majdnem korlátlan mennyiségben hozzáférhető ill. adagolható műtrágya tönkretette a termőföldek zömét!
A klíma valószínű e nélkül is változott volna, de lehet, hogy a talajok tönkretétele rátett erre még egy lapáttal. Az esővíz a hegyvidéktől, az Alföldön keresztül mindenütt leszalad, nem tudjuk helyben tartani, és hát a szenet is kiégetjük a talajból.

Azonban néhány „fecske” elkezdett a saját költségein és az árral szembe úszva a talajmegújítás szemszögéből termeszteni! Természetesen valamiből meg kell élni a gazdának is, de ha így megy tovább, akkor a következő generációk álla fog felkopni! Így érdemes a jövőre, az utánunk jövőkre is gondolni! Kezdjük el vissza-, felépíteni a Földet. Ezen a Földön csak a mezőgazdász tud „földet csinálni”!

Valószínű, hogy az idei aszály hatására, és még inkább azokon a területeken, ahol nagyon érintette a termelőket, nem nagyon akarnak hallani a takarónövények termesztéséről.

Azonban, ha a földet takarjuk, hol szalmával, hol zöld növénnyel, meg fogja hálálni! Csak abba gondoljunk bele, hogy amikor nyáron kimegyünk a napra, akkor mi is teszünk valamit azért, hogy a testünket védjük a napsugarakkal szemben.

A takarónövényeket használjuk intelligensen és akkor eredményesek leszünk. A pillangósok nitrogént kötnek meg, a karós gyökerűek lazítják vagy nem engedik letömörödni a földet, …lehetne sorolni. Talajélet lesz és ez megköti a légköri szént. Folyékony szén lesz! Lesz humusz, ami majd vizet is tárol.

A takarónövény-keverék összeállítását mindenki magának tudja a legjobban egy kis szaktanácsadói segítséggel összerakni.

Mikor vessük?

Az aratás után azonnal? – ekkor inkább végezzük el az ultrasekély talajművelést, hogy védjük a talaj felszínét a szalmával, és a kapillaritást megszüntetve csökkentsük a talajból a nedvesség kipárolgását.

Majd augusztus–szeptember folyamán jöhet a takarónövény vetése. Ezt érdemes az alapművelséssel egy menetben végezni.
A talajtakaróként használt szalmát bekeverjük, a kapák mögött kijuttatjuk az alapműtrágyát, és a henger elé kikerül a takarónövény vetőmag, amelyet a kultivátor hengere földdel takar és beágyaz. Ez lenne a legköltséghatékonyabb, ugyanis a talajminta eredménye szerint a műtrágyát helymeghatározva tudjuk kijuttatni. A Partner osztott tartály segítségével kétféle műtrágyát tudunk a kijuttatással egy időben olyan arányban összekeverni, ahogy a talajminta szerinti kijuttatás igényli.

Az őszi alapművelést általában augusztus, szeptember folyamán jobb minőségben lehet végezni, mint novemberben. Azt is érdemes átgondolni, és a hozzáértő szaktanácsadók is úgy ajánlják, hogy a takarónövényeket ne dolgozzuk be ősszel a talajba.

A takarónövény az őszi ködöt, párát megcsapolja, nagy a felület, így relatív sok vizet hoz a talajra. A terminálást növénytől függően végezhetjük késő ősszel vagy kora tavasszal.

A kapásnövények esetében több kérdés is felmerül a takarónövények utáni vetés esetén.

Az első, hogy a vetőgép meg tud-e birkózni a vetésnél a talajfelszínen levő szármaradvánnyal? Lesz-e, tervben van-e sorközművelés?

A vetést megkönnyítően, a terminálást kicsit korábban is végezhetjük. Ez lehet késő őszön vagy télen a fagyon nagyon jó minőségben egy késhengerrel, majd vetés előtt egy igen sekély mag­ágynyitás ugyancsak egy késhengerrel.

A kukorica termésére nagyon nagy befolyással van a kelés. A pontos mélységtartás, a magvak tökéletes beágyazása, és a nedves talaj mind ráhatással van az egyenletes kelésre.

Minél egyenleteseb a talajfelszín annál pontosabban tudunk vetni. A Maestro pontos mélységtartásához az AutoForce nagyban hozzájárul, ugyanis mindig a talajellenállásnak megfelelően adagolja a csoroszlyanyomást. A nagyon nagy csoroszlyanyomás a vetőbarázdát feleslegesen túltömöríti, ekkor a kis növények gyökerei nehezen fúrják át magukat ezen a rétegen és kelés után megállnak a fejlődésben.

Azért, hogy minél jobban elkerüljük az esetleges, akár véletlenszerűen bekövetkező vetőbarázda falának a túltömörítését, a mélységtartó kerekek úgynevezett RID is lehetnek.

A kötött talajokon találkozni többször azzal a jelenséggel, hogy a vetőbarázda fala nem ragad össze, vagy a száradás bekövetkeztével szétnyílik. Ez megint nem jó az egyöntetű keléshez. A tüskés vagy ujjas nyomókerekekkel a vetőbarázdát jobban be tudjuk zárni, a magokat tökéletesen beágyazni. A vetés felett a talajfelszín sem lesz úgy lehengerelve, hogy egy kisebb esőt követően betonfelületet kapjunk.

Annak hatására, hogy kora ősszel elvégeztük az alapművelést és a takarónövényt úgy termináltuk, hogy nem hagytunk a föld felszínén csapásokat, a talajfelszínen egyenletes a nedvesség, így a vetési mélységben is, és ezért a magok egyöntetűen csíráznak és kelnek.

A Maestro nagy műtrágya- és mikrogranulátum tartályainak köszönhetően a logisztikai kérdés könnyít a helyzeten, ugyanis a ritkább tankolásoknak köszönhetően a nap végére nagyobb a területteljesítményünk.

Az állományban a folyékony vagy szilárd állapotú műtrágyát akár a Transformer sorközművelővel is ki tudjuk juttatni.
A szármaradvány-mennyiség függvényében a sorközművelőt kisebb-nagyobb, több-kevesebb kapával szerelhetjük. A lényeg, hogy a kapa a sorközben mindent kivágjon, és a műtrágyát a földbe bedolgozza.

A takarónövények egyre több használata által egészségesebb talajt kapunk, amin a termések is egészségesebb és jobb beltartalmúak lesznek. Úgy tudunk stabilabb és egészségesebb terméseket elérni, hogy a nyereségünk nem csökken! A forgatás nélküli talajmegújító technológia a fejben dől el.

Ezenfelül az a véleményem, hogy a mezőgazdászok ültessenek fákat a parcelláik körül!

A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.

A cikk szerzője: Szász Zoltán