A TMR működése elsősorban nagy mennyiségű, műholdról felvett kép adatainak elemzésén alapul. A Sentinel műholdcsalád olyan európai műholdakból áll, amelyek Európa területéről 5-6 naponta teljes egészében új felvételt készítenek. Olyan hagyományos optikai szenzorral, illetve radaralapú képalkotási eszközökkel vannak felszerelve, amelyek kifejezetten alkalmasak a mezőgazdasági területek állapotának felmérésére, és a rajtuk végzett mezőgazdasági műveletek megfigyelésére. Ráadásul a felvett képi adatok teljesen ingyenesen és szabadon felhasználhatók minden érdeklődő számára.

Ezeket a képi adatokat az Államkincstár informatikai rendszere automatikusan letölti, majd azokat összeveti a KAP területalapú támogatások igénylésére szolgáló Egységes Kérelemben megadott adatokkal. Az eljárás a kérelemből elsősorban a tábla alakját és elhelyezkedését megjelölő parcellarajzot, illetve a termesztett növény megjelölését használja fel. Ezután automatikusan fut egy felügyelt gépi tanuláson alapuló algoritmus, amely elemzi és kiértékeli ezt a hatalmas mennyiségű adatot, és becslést ad a területen jelen lévő felszínborítás jellegére.

Az automatizált eljárás nyomán előálló eredményt az 1. ábra szemlélteti, amelyen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér látható. Jól kirajzolódik, hogy a rendszer helyesen azonosítja a kifutópályák, épületek és egyéb infrastruktúra területét (szürke színnel), a körülötte lévő gyepeket (halványzöld), erdőket (sötétzöld), szántóföldi kultúrákat stb.

Milyen jogosultsági feltételek ellenőrzésére szolgál a 2023-ban induló TMR?

Elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmezett mezőgazdasági parcellák területén van-e nyoma nem támogatható felszínborításnak.

A 2. ábra bal oldalán egy – a kérelmezés időpontja előtt két évvel készített – légifelvétel (ortofotó) látható, amelyen fekete körvonallal látható a parcellarajz, amit az Egységes Kérelmen szerepeltetett a gazdálkodó. A felvétel alapján úgy tűnik, hogy bár a terület déli részén már elkezdődött valamilyen földmunka, de az nem éri el a parcellarajzot, így az igénylés rendben van, a kérelem jóváhagyható. De az ábra jobb oldalán láthatjuk a Sentinel műholdképek alapján készített aktuális képet, ami arról árulkodik, hogy mostanra a földmunka előre haladt, érinti a kérelmezett területet is, így a parcella rajzát módosítani szükséges.

Másodsorban arra szolgál a TMR, hogy megvizsgálja: a bejelentett parcellákon valóban csak egyetlen növénykultúra ter­mesztése zajlik, egységesen.

A 3. ábrán csíkozással kiemelt mezőgazdasági parcella vonatkozásában azt állította a gazdálkodó a kérelmében, hogy annak egész területén, egységesen napraforgó termelése zajlik. A felszínborítást osztályozó algoritmus eredménye azonban megmutatja, hogy a területen nem egy, hanem két szántóföldi kultúrát termesztenek, egymástól eléggé markánsan elkülönülő módon. Így a parcellát a kérelemben ketté kellett volna bontani.

Harmadsorban a mezőgazdasági parcellán jelen lévő növénykultúra beazonosítására szolgál a TMR, annak érdekében, hogy kiszűrje a kérelmezés során helytelenül megadott hasznosításokat.

A 4. ábra közepén jól látható, hogy a területet teljesen egységesen őszi búzával vetették be az érintett mezőgazdasági termelők. Ezt a legtöbben helyesen is szerepeltették az Egységes Kérelemben, de az egyik termelő – a többiektől eltérően – a saját parcelláján kukoricahasznosítást jelölt. Ez nyilvánvalóan téves, hisz ha valóban kukorica lenne a területen, azt az elemzés kimutatta volna (a tábla eltérő színnel szerepelne az ábrán).

A fenti ellenőrzésekhez még egyéb ellenőrzéstípusok is társulnak a TMR-ben, amelyek elsősorban a nem kívánt vegetáció megjelenésének kiszűrésére, illetve a gyepterületek túllegeltetésére fókuszálnak.

A TMR segítségével felfedett igénylési hibákra az Államkincstár hivatalos végzésben hívja fel a gazdálkodók figyelmét. Ha a gazdálkodó – a végzés áttanulmányozása alapján – egyetért a TMR megállapításaival, akkor pontosíthatja a kérelmét, például kijavíthatja a tévesen szerepeltetett növényi hasznosítást a valóban termesztett növényre, vagy elhagyhatja a parcellarajzból a nem támogatható felszínborítású elemeket.

A TMR jelzése alapján megjelenített hibákat – mindenféle negatív jogkövetkezménytől mentesen – lehet majd javítani, főszabály szerint minden kérelmezési év szeptember 30-ig (egyes esetekben ettől eltérő határidőt határoznak meg a vonatkozó jogszabályok). A TMR működtetésének célja ugyanis nem a gazdálkodók szankcionálása, hanem a kérelmezési bizonytalanságok kiszűrése és korrigálása, ezáltal a kérelemállomány minőségének folyamatos javítása.

Ha a gazdálkodó nem ért egyet a végzés tartalmával, akkor lehetősége van a parcellájáról készült fényképet beküldenie a Kincstár által üzemeltetett mobilGAZDA alkalmazáson keresztül. A mobilGAZDA mobiltelefonokon és táblagépeken működik, ingyenesen letölthető a Google Play és App Store internetes áruházakból, és segítségével számos funkcionalitást érhetnek el a KAP-támogatást kérelmezők. (Bővebb információ itt érhető el: www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mobilgazda) Az egyik legfontosabb ilyen funkció a georeferált, térbeli koordináták megjelenítésére alkalmas kép  készítése, amely segítségével a felhasználok a mezőgazdasági parcellán készült képeket egyszerűen elküldhetik a központi szerverre, ahol az Államkincstár kollégái kiértékelik őket, és ennek alapján döntenek az egyes támogatási ügyekben.

A TMR rendszer a jövőben folyamatosan bővülni fog. 2024-től kiszélesedik az ellenőrzendő jogosultsági feltételek köre; ekkor már az összes, Sentinel műholdképek alapján ellenőrizhető támogatási előírásra ki fog terjedni. 2025-ben pedig elkezdődik a georeferált fotó alapú monitoring, aminek értelmében a termelőknek már nemcsak opcionálisan, a TMR műholdképek alapján megállapított tényállás vitatására lesz lehetőség képet beküldeniük, hanem bizonyos jogosultsági feltételek teljesülését magának a gazdálkodónak kell – kötelező jelleggel – alátámasztania, georeferált kép beküldésének formájában.

A cikk szerzője: Dr. Szerletics Ákos