A LivestockSense projektben1 ezért 7 európai és 1 közel-keleti partner, köztük az AKI Agrárközgazdasági Intézet munkatársai, a hangsúlyt nem az új megoldások teljesítményének értékelésére, hanem az eszközök és az abból származó információk gyakorlati hasznosíthatóságának felmérésére, valamint az okostechnológiák terjedését akadályozó tényezők megismerésére helyezték a 2021–2023 közötti időszakban. A kutatás során alkalmazott, többféle tudományos módszerekkel végzett vizsgálatok közül a cikk a 2022 januárjában végzett kérdőíves felmérés magyarországi eredményeiből szemezget.

A kérdőív Magyarországon az intenzív sertés- és baromfitartó gazdaságokat célozta meg, azaz sertéstartók esetében a 2000 hízóférőhelyet és/vagy 750 kocaférőhelyet, baromfitartók (csirkehizlalás és étkezésitojás-előállítás) esetében a 40 000 férőhelyet2  meghaladó méretű gazdaságokat. A 81 db kitöltött kérdőív (36 sertéstartó, 45 baromfitartó) az intenzív kocatartó gazdaságok 38%-át, a sertéshizlaló gazdaságok 21%-át, míg az intenzív csirkehizlaló gazdaságok 25%-át és étkezésitojás-előállítók 36%-át reprezentálta. A kérdőív felmérte egyrészt a válaszadó állattartó gazdaságok infrastrukturális adottságait, a válaszadók precíziós technológiákkal kapcsolatos attitűdjeit, valamint az okoseszközök alkalmazására irányuló információkat (használat célja, elégedettség).

Infrastrukturális háttér

Az okostechnológiák rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlen a befogadásra alkalmas telepi infrastruktúra biztosítása. Ennek egyik legfontosabb eleme a kommunikációs infrastruktúra. Tekintettel, hogy ezek az új technológiák folyamatos (real-time) méréseket végeznek, adatot gyűjtenek és továbbítanak, kommunikációjukhoz nem elegendő a telephely stabil internethozzáférésének biztosítása, hanem az eszközöknek helyet adó állattartó épületekben is szükség van az internethez kapcsolódni képes, vezetékes vagy vezeték nélküli hálózat kiépítésére.

A megkérdezett sertéstartó gazdaságok 94%-ának volt valamilyen internet-hozzáférési lehetősége 2022-ben (40%-nak csak vezeték nélküli – mobil, mikrohullámú vagy szatellit kapcsolat –, 11%-nak csak vezetékes, 49%-nak mindkettő), a baromfitartó gazdaságok esetén 98% volt ez az arány (42%-nak csak vezeték nélküli, 10%-nak csak vezetékes, 48%-nak mindkettő). Az állattartó istállókban internethez csatlakozni képes hálózat már csak a sertéstartó gazdaságok 50%-ánál volt jelen (48%-nak csak wifi hotspot, 31%-nak csak kábeles és 21%-nak mindkettő), miközben a baromfitartó gazdaságok 70%-ánál (44%-nak csak wifi hotspot, 25%-nak csak kábeles és 31%-nak mindkettő) (1. ábra).

Hasznosságuk vitathatatlan, de…

A sertés- és baromfitartók okostechnológiákról alkotott véleményének megismeréséhez a megkérdezetteknek előre megfogalmazott állításokat kellett pontozniuk 0–5-ig tartó skálán (ahol 1: egyáltalán nem ért egyet…. 5: teljes mértékben egyetért, 0: nem tudja). Az állítások 3 fő témakörhöz kapcsolódtak: az okostechnológiák (1) hasznossága; (2) beszerzése; (3) működtetése.

A megkérdezett sertés- és baromfitartó gazdaságok képviselői – függetlenül attól, hogy okoseszköz-használók vagy sem – 70%-nál is nagyobb arányban értettek egyet az okostechnológiák hasznosságára vonatkozó kijelentésekkel, különösen, amelyek a termelési hatékonyság növelésére, a szolgáltatott információk megbízhatóságára és valósidejűségére, valamint a termelés transzparenciájának biztosítására vonatkoztak (2. ábra). Kivételt képez az új technológiák munkaerőpótlására való alkalmassága, amivel a válaszadók 36%-a nem értett egyet (3. ábra).

A precíziós technológiák beszerzésére és működtetésére vonatkozó kijelentések jóval nagyobb szórást eredményeztek a válaszokban, mint amit a hasznosságra vonatkozó állításoknál lehetett megfigyelni. A más eszközökkel való összekapcsolhatóság, a fenntartási költségek megfizethetősége és szervizszolgáltatások rendelkezésre állása kapcsán viszonylag hasonlóan alakult a kijelentéssel egyetértők (28–35%) és egyet nem értők (21–32%) aránya, ám inkább a semleges vagy semmilyen véleményt sem képviselők voltak többen (39–46%). Az okostechnológiák alkalmazását segítő képzések rendelkezésre állását illetően viszont már a megkérdezettek 38%-a fejezte ki egyet nem értését, miközben az eszközök beszerzési árát a válaszadók 50%-a nem tartotta megfizethetőnek (3. ábra).

Használók tapasztalatai

A válaszadók 68%-a (sertéstartók 58%-a, baromfitartók 76%-a) használt egyébként valamilyen okostechnológiát a megkérdezés idején. A leggyakrabban alkalmazott eszközök a sertéstartók esetén a levegőminőség- és mikroklíma-szenzorok (40%), az elektronikus füljelzők (33%) és az istálló- és állományfigyelő szenzorok, kamerák (30%), míg a baromfitartóknál a levegőminőség- és mikroklíma-szenzorok (60%), az istálló- és állományfigyelő szenzorok, kamerák (58%) és a tojástermelésben használatos szenzoros fényszabályozás (58%) voltak.

Ami az eszközökkel kapcsolatos tapasztalatokat illeti, elégedetlenséget az okostechnológia-használó sertéstartó válaszadók 76%-a, a baromfitartó válaszadók 91%-a fejezett ki. Az okok között első helyen szerepelt, hogy az eszközök működtetéséhez jobb minőségű internet szükséges (a válaszadók 45%-a jelölte). A sorban következő ok, hogy a technológiában bízva csökken az állatgondozók figyelme, így bizonyos problémák az állományon belül rejtve maradhatnak (40%). Harmadik legnagyobb gyakorisággal a magas fenntartási költséget (36%) jelölték a válaszadók, amelyet szorosan követett a különböző gyártóktól származó eszközök összekapcsolhatatlansága (35%) és a gazdaságban dolgozó munkatársak adatértelmezési tudásának hiánya (35%).

Konklúzió

A magyarországi sertés- és baromfitartó gazdaságok okostechnológiákkal kapcsolatos elvárásainak és tapasztalatainak megismerésére végzett kérdőíves felmérés rámutatott azokra a főbb tényezőkre, amelyek akadályozzák ezeknek az új technológiai megoldásoknak a gyors terjedését. Bár a megkérdezésben résztvevő gazdaságok szinte kivétel nélkül rendelkeznek internet-hozzáféréssel, az állattartó épületek hálózathoz kapcsolódása már kevésbé megoldott, a kapcsolat minősége pedig sok esetben nem megfelelő. Ez adatvesztésekhez, végül az információk megbízhatóságának és ezáltal a működtetett technológia megítélésének romlásához vezet. Tehát amellett, hogy ezeknek a precíziós megoldásoknak a beruházási költsége sok gazdaság számára túl magas, a megbízható üzemeltetésükhöz többnyire további beruházás szükséges, például a megfelelő kommunikációs infrastruktúra biztosítása érdekében. Ezen kívül, a precíziós technológiák alkalmazása nem feltétlenül tudja kiváltani az ágazatban egyébként is problémát okozó emberi munkaerőhiányt, ugyanakkor használatukhoz olyan szaktudás is szükséges, amely egyrészt hiányzik az ágazatban, másrészt magasabb bérköltséget jelent. Az eszközök és a szoftverek gyakran szorulnak karbantartásra, ám a szervizszolgáltatást sokan nehezen hozzáférhetőnek és költségesnek tartották. Az új technológiák fenntartási költségeit pedig általában magasnak ítélték meg a megkérdezettek. Mindezzel szemben, hiányolták az alkalmazásukkal nyerhető többlethaszon megállapítását. Ezekből az következik, hogy túlnyomórészt a nagyobb, tőkeerős és hitelképes vállalkozások engedhetik meg maguknak egyelőre e rendszerekbe való beruházást. A technológia terjedéséhez szükség van megfelelő pénzügyi ösztönzők megteremtésére, a témához kapcsolódó képzések, tanácsadás és széles körű tájékoztatás biztosítására, és nem utolsósorban a technológiák ökonómiai hatékonyságának számszerűsítésére.

A cikk szerzője: Dr. Tikász Ildikó Edit