Popovics Tamás, Galldorf Zrt.

Az elmúlt évek komoly kihívásai (Covid19 világjárvány, az ukrán-orosz háború, a 2022. évi aszály, majd az ezt követő 2023. évi áresés) szükségszerűen fájdalmas gondolkodásra készteti a hazai termelőket, akik oly sok év halogatása után talán végre felfedezik a szóját, amely könnyen eladható, stabilan termeszthető és mindezt kisebb inputanyag ráfordítással.

Elérkezett az idő a kalászos, kukorica, esetleg repce, napraforgó vetésforgóból kilépni, és tudásalapú profi gazdálkodásra áttérni, mert a gabonatermesztés aranykora lejárt. Kukoricára továbbra is szüksége van a hazai takarmány- és szesziparnak, de kapjon végre lehetőséget a szója is.

Vessünk egy rövid pillantást a közvetlen szomszédjaink szójabab termelésére (2023. októberi adat):

Egyes adatokon érdemes elgondolkodni, hiszen pl. Ausztria lényegesen kisebb vetésterülettel rendelkezik, mint mi, mégis évek óta folyamatosan nő a szója vetésterülete, nő az elért hektáronkénti hozam, és az összes termést el tudják adni, mert az EU-s piac igényt tart rá.

Miért lenne érdemes a magyar termelőknek is legalább területük egy részén szóját termelni?

Röviden: mert megéri, de mivel ez egy szójatermelést támogató cikk akar lenni, ezért az alábbiakat emelnénk ki:

• A 2023-as aratás után a szójatermesztők átlagosan 150-200.000 Ft/ha haszonra tehettek szert, de még az aszályos 2022-es évben is eredményesen termesztették a szóját.
• A szója értékesítése a legkönnyebb feladat, hiszen az egész EU területén a tényleges szükséglethez képest lényegesen kevesebb szójabab mennyiség áll rendelkezésre. Az őszi betakarítást követő intenzív felvásárlási szakasz után tavaszra alig marad a gazdáknál elérhető, megvehető szójabab készlet. Ez más növények esetén nem mondható el, lásd a hazai kalászos, kukorica, napraforgó készleteket.
• A szójabab eladását érdemes úgy alakítani, hogy a vetést követően a termés egy-, második harmadát (ha jónak tűnik az év) betakarítás előtt lehetőség szerint lekötjük, harmadik részét pedig piaci áron értékesítjük. Így nagyobb biztonsággal lehet megfelelő árat elérni. Cégünk ehhez napi árjegyzéssel nyújt segítséget, így az értékesítésben rejlő kockázat is elosztható.
• Minőségi, oltott vetőmag használata, és a fajtához javasolt termesztéstechnológia mellett olcsóbban, akár N-műtrágya-mentesen is termeszthető a szója.
• 2022-ben, amely a meteorológusok szerint az utóbbi 100 év legszárazabb éve volt, a szója az országos átlagtermés mellett is nyereséges volt. A kukorica esetén egyetlen megyénk sem tudott számottevő eredményt felmutatni.
• A szója terméscsökkenése 5 év átlagához hasonlítva a 2022-es, aszályos évben 24% volt, a napraforgó esetén ez 35%, míg a kukorica esetében több mint 50 százalék volt
• A szója hőmérsékleti küszöbértéke 5°C fokkal magasabb, így ahol a kukorica és a napraforgó feladja, ott a szója még hozhat valamit. Hosszú évek tapasztalata alapján az aszályos időszak extrém magas hőmérsékletét lényegesen kisebb termésveszteséggel vészeli át a szója, mint a kukorica.
• A szója termesztése jóval olcsóbb, mint a kukoricáé. Ez kisebb tőkeigényt, alacsonyabb kockázatot és a halasztott fizetésű input költségek mellett kedvezőbb kamatköltséget is biztosíthat.
• Igen korai (000), korai (00), de még a (0) éréscsoportú fajták vetése esetén is elkerülhetjük a szárítási költséget. Az igaz, hogy a földgáz határidős jegyzése már jóval az ellátási problémákat is kilátásba helyező 2022-es időszak alatt van, de feleslegesen ne költsünk szárításra, válasszunk rövidebb tenyészidejű szójafajtát.
• A szóját esetleg megelőző napraforgó és azt követő kukorica munkacsúcsai egymástól elkülönülnek, biztosítva a biztonságos betakarítást.
• A gépi munka használata is kevesebb egy kukoricához viszonyítva és ez igaz a logisztikai költségekre is. Jelentős az anyagmozgatás, tisztítás és a tárolási költségtöbblet is a kukoricához képest, egy területegységre vonatkoztatva. Nem mindegy, hogy egy hektárról 2,5-4 tonna, vagy 8-12 tonna termést kell logisztikailag kezelni.
• A szemes fehérjenövények termelése után járó támogatás mértéke a 2023-as termés után számításaink szerint több mint 93.000 Ft/ha extra bevételt biztosított minden gazdának.
• A szója nehezen számszerűsíthető utóvetemény hatása egy olyan feltétel, amellyel érdemes és kell is számolnunk. A szóját követő kalászos kultúra minimum egy tonna többlettermést adhat egy közepes termésű szójabab után.
• A zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen. Mivel nitrogénmegkötő növény, ökológiai másodvetésként is vethető. A zöldítés célja a környezeti fenntarthatóság elősegítése és a biodiverzitás megőrzése.

Alapvető követelmények, mielőtt belefogunk a szója termesztésébe:

• Megfelelő tábla kiválasztása, amely azt is jelentheti, hogy a kedvenc kukoricánk helyére kerül legalább a szója egy része, hiszen a fehérjenövényeink - így a szója is - jellemzően a közepesen jó, vagy annál kedvezőbb adottságú talajokat igénylik. Mindenképpen jó kultúrállapotú, jó vízháztartású talajokat válasszunk, lehetőleg párás, mikroklímával rendelkező területen.
• Fontos az adott területre megfelelő fajta kiválasztása, itt figyelembe kell venni az előveteményt, az utóveteményt, a szervezést igénylő munkacsúcsokat. Be kell tartani a fajtatulajdonos által javasolt tőszámot, ehhez elengedhetetlen a minősített vetőmag használata, amelynek ismerjük a vetőmag tisztaságát, csírázási képességét. Ezekből az adatokból kiszámíthatjuk a kellően sűrű állomány eléréséhez hektáronként szükséges vetőmag mennyiségét.
• A megfelelő agrotechnika alkalmazása, hiszen nem mindegy, hogy milyen eszközeink vannak. A sortáv, sorközművelés lehetősége nagyban meghatározza azt, hogy milyen fajtát termeszthetünk az adott területen sikerrel. A gyomfésű, az 50 cm-es sorközművelő, a küllős kapa olyan eszközök, amelyek egyre több gazdaságban nyernek teret és kiváló eszközei lehetnek a gyomszabályozásnak.
• Fontos a tápanyag-utánpótlás is, amelyet lehetőség szerint ne az „így szoktuk csinálni…” alapon határozzunk meg, hanem végezzünk talajvizsgálatot és okszerűen használjunk műtrágyát. A szója sikeres termeléséhez is kell tápanyag és különösen a fehérje- vagy olajos növényekhez elengedhetetlen a kén vagy a mikroelemek (molibdén, kobalt, stb.) használata, de összeségében ezek költsége töredéke a kukorica tápanyagigényének.
• Az időben és jól elvégzett gyomirtással sokat tehetünk a termesztett szójánk sikere érdekében. Fontos figyelemmel kísérni az állományt, amíg az össze nem zár, mert a szójának rossz a gyomelnyomó képessége. Nagyon szűk a hatóanyagok köre, amelyek felhasználhatók a szója termesztésénél. Meglehetősen oda kell figyelni a gyomirtás időzítésére. Jó hír, hogy a mechanikus gyomszabályozással (gyomfésű, küllős kapa, sorközművelő) is nagyon jó eredményeket lehet elérni. Kártevők, kórokozók időszakosan okozhatnak problémát, de oda kell figyelni a megjelenésükre, mert gyorsan tudnak nagy kárt okozni a vetésben.

2024-ben nem hiányozhat a vetésszerkezetéből a szója! Ha már foglalkozott szójával, akkor azért, ha még nem, itt az ideje elkezdeni. Minden területre tudunk ajánlani Lidea genetikával rendelkező prémium vetőmagot, Rizoliq Top S oltóanyaggal kezelve, a (000) éréscsoporttól az (1) éréscsoportig!  Gondolkozzon, számoljon és rendelje meg időben a szükséges szójabab vetőmag mennyiségét!

Minden szükséges feltételt biztosítunk: vetőmagot, termesztéstechnológiát, tanácsadást és biztos felvevő piacot az ország egész területén!

Keressen bennünket bizalommal:

Galldorf Zrt.

www.galldorf.hu

Bene Zoltán, Karintia Kft.

Óvatosan a helyben járással! Mutatjuk az utat a szójával

Hazánkban a kukoricát hozzávetőlegesen 750 000 hektáron a napraforgót pedig 670 000 hektáron vetettük. Bár a jövőben a kukorica és a napraforgó várhatóan megőrzi vezető pozícióját, tavaszi kultúrák esetében eltolódás várható a szója és felé. A szója megkérdőjelezhetetlen teljesítménye ez előző 2 évben vált a gazdák számára világossá.

Az előzmények…

Az évszázad aszályos évének is kikiáltott 2022-es év rémisztő kukorica és napraforgó terméseredményei intő jel volt a növénytermesztők számára. A szója országos átlagtermése ugyanakkor lényegesen kisebb mértékben, csupán 24%-al csökkent. Ezzel a szója rácáfolt az „érzékeny növény” jelzőre. 2023. még nagyobb sokkot jelentett a növénytermesztőknek, ugyanis az elfogadható átlagtermések ellenére a nagy kultúrák ismét csalódást okoztak a növénytermesztőknek. A szójatermesztők ugyanakkor ismét elégedettek lehettek. Ők ugyanis hektáronként a számításaink alapján 200.000 ft/ha haszonra tehettek szert.

A jelen…

A terményraktárak 10 millió tonna feletti eladatlan terménytől roskadoznak, a vevők visszafogottságát a termény logisztikai nehézségek is tetézik. 2024. év elején a gazdák elbizonytalanodtak. A némileg csökkent, viszont továbbra is magas inputanyag árak és a változatlanul alacsony termény felvásárlási árak új utak keresésére ösztönzik a növénytermesztőket. A diverzifikáció elkerülhetetlennek látszik.

A TAKARÉKOSSÁG, a könnyebb ÉRTÉKESÍTHETŐSÉG és a nagyobb JÖVEDELEM, lettek az elmúlt 2 év hívó szavai. Ezek az aktuális szempontok befolyásolhatják a döntéshozatalt.

A jövő…

A háború és a klímaváltozás elvette tőlünk a kényelmet. A gazdáknak komoly döntést kell meghozniuk. Marad a kényelmes tétlenség, azaz változatlan területen termesztik a kukoricát és a napraforgót, vagy igent mondanak az újdonságra. Igent mondanak egy takarékosabban termeszthető, könnyebben eladható, az elmúlt években bizonyított növényre, a szójára.

A gyorsan változó körülményekhez nem alkalmazkodni annyit jelent, mint indokolatlanul kockáztatni. A Karintia Kft igyekszik új ösvényt nyitni a gazdáknak. Ez sokak számára egyelőre egy “ismeretlen táj” de a Karintia az országos területi szakemberei segítségével segíteni fogja Önt a szója termesztésében, a termőhely kiválasztásától a kezdve egészen a termény értékesítéséig.

SZÓJA a JÖVŐ növénye…

Ezt el kell olvasni, hogy megértsük MIÉRT A JÖVŐ NÖVÉNYE A SZÓJA !?

Amennyiben érveink felkeltették az érdeklődését, a szója termesztéséről további érdekes információkat itt olvashat.

www.karintia.hu

Varga Gábor, SAATEN-UNION Hungária Kft.

Gazdasági elemzések szerint – az aktuális és szükséges ráfordításokat és terményértékesítési árazást figyelembe véve – a szójatermelés fedezeti pontja hazánkban 1,5-1,8 t/ha-os tiszta hozamszintnél van. A feladat egyértelmű: a termelési profit elérése érdekében ezt a hozamszintet szükséges meghaladnunk. A megtermelhető, jó áron és könnyen értékesíthető, a hozamszintet stabilan biztosító szójatermés a jövedelemképzés alapja. A célunk az tehát, hogy kellő felkészültség birtokában elérjük és lehetőleg stabilan meg is haladjuk az ökonómiai minimumtermésszintet annak érdekében, hogy a szója sikernövény legyen a gazdaságunkban.

A gazdász ugyanakkor az ökonómiai elemzések helyett a jövedelmezőségi tényezőt elsősorban a reálisan megtermelhető áruban látja. Elgondolkodtató, hogy ehhez sokszor olyan dolgokra kellene figyelni, ami nem kerül semmibe. A szója esetében sok ilyen pont van a technológiában. Valósítsuk meg a technológiát következetesen, és akkor nagyobb eséllyel lesz jobb a termésünk is! Úgy gondolom, a közös siker érdekében megéri a termesztéssel kapcsolatos tudást és tapasztalatokat egymással megosztani.

Legyünk tisztában a területi adottságokkal

Az első és egyik legfontosabb feltétel az, hogy reálisan ítéljük meg a termőhelyi adottságainkat (a szójatermelési potenciált) tábláinkon. Oda vessük a szóját, ahol annak környezeti szükségletei biztosítottak. Az ilyen termőhelyeken lesz elvárásainknak megfelelően produktív, a stresszhatásokkal szemben ellenálló az állomány. Mi segíthet a mérlegelésben? A jó táblaismeret, ami a földterület mikrokörnyezeti adottságaira is kiterjed. Tapasztalatunk az, hogy ahol a repcével sikerül(t) elérni legalább a 2,5 t/ha-os hozamot, ott a szójának is jók az esélyei a profitot is biztosítani képes termésre. A szója számára kedvező, ha a területet kora esti vagy hajnali páraképződés jellemzi. Ezzel összefüggésben a terület tagolt, bokor- vagy erdősávokkal körbefogott, mérsékelve az erős, szárító szélmozgásokat és segítve a nyári, meleg időszakban a terület klímaérzékenységének csökkentését. A kiterjedtebb bokor- és erdősávoknak a tábla szomszédságában hűsítő hatásuk is van, ami kiváló körülményeket jelent a szója számára, mivel a kultúrnövény regenerációja a kritikus nyári, forró időszakokban jobban biztosított.

A talaj ad otthont a szójának

Foglalkozzunk többet a talajjal! A szója gyökérszimbionta növény, a jó hozamhoz a növénynek és a gyökérgümőiben tevékenykedő hasznos baktériumoknak (Rhizobium spp.) jól kell érezniük magukat. Ezért különös odafigyeléssel és kellő szaktudás birtokában műveljük a talaját: károsan tömörödött talprétegektől mentes, jó porozitású, de nem túlművelt, jó szerkezetű közegre van szükségünk. A forgatásos és forgatás nélküli művelési mód is alkalmas a szója talajának kialakítására, de irányelv a periodikus és mélyítő jellegű alkalmazásuk.

Jó, ha tudjuk, hogy milyen a talaj pH-ja – a szója és a gyökérgümő-tevékenység a semlegeshez közeli kémhatást (pH 5,5–6,5) kedveli –, ha ettől főleg a savas tartomány irányába (pH 5,5 alatt) eltér, akkor indokolt a gyökérzóna meszezése (ősszel és/vagy tavasszal is sekélyen bedolgozva vagy vetés után kijuttatva 250-300 kg/ha granulált meszezőanyaggal). Ha a talaj kémhatása nincs rendben – az ideálisnál savanyúbb kémhatású –, akkor eredményes szójatermesztésről ne is álmodjunk.

A szója számára a foszfor- és a káliumellátottságnak nagy szerepe van, a kén pótlása pedig segíti a nitrogén felvételét és a jó áruminőség kialakulását. Alaptrágyázás során a kijuttatásra javasolt makroelem és mezoelem friss hatóanyag-tartalom a következő: N 20-27 kg/ha, P 60-80 kg/ha, K 100-120 kg/ha és S 30-35 kg/ha. A mikroelemek közül a molibdén (a gümőtevékenység során a nitrogénkötés és önellátás támogatója), a bór és a magnézium adagolása kiemelten jótékony hatású. A növény kedvező körülmények között 2-4 valódi leveles állapottól már képes az akkorra kialakuló gyökérgümőben a szimbionta tevékenység révén a nitrogén-önellátásra, ehhez viszont kiemelten fontos, hogy oltott vetőmagot használjunk, és ha szükséges, mert a területen még sohasem volt szója, akkor szakszerű módon a talajt is oltsuk be a megfelelő baktériumtörzsekkel.

Vetésidő

A vetés időpontjának megválasztása során ne siessünk, várjuk meg és ellenőrizzük, hogy az 5,0-6,0 cm-es tervezett vetésmélységben a talaj hőmérséklete már tartósan (több napon át) 12-14 °C-os legyen. Ha a kökény döntő része a tábla szélén az elvirágzott állapothoz közelít, akkor a szója számára is megvan a kellő talajhőmérséklet a dinamikus keléshez. A vetések kivitelezése során ne feledjük: a szójafajták zöme dupla gabonasortávon érzi magát a legjobban. Persze arra alkalmas fajtával, és ha mechanikai gyomirtást (sorközművelés) végzünk például ökotermesztésben, a szélesebb sortáv is megfelelő lehet.

Tőszám

A fajtatulajdonságokkal összhangban lévő tőszám elemi kérdés. Ennek érdekében a fémzárolt (fajtaazonos, nagy genetikai értékű, igazolható forrású, GMO-mentes, megfelelő csírázási százalékú, jó magvigorú), oltott és gombaölő szerrel csávázott vetőmag használati értékét számoljuk ki és a megfelelő csíraszámú vetést végezzük el.

Növényvédelem

A károsítókkal szemben hatékony, IPM-szemléletű védekezés meghatározza a szójatermesztés sikerét. A gyomszabályozás hatékonyságán sok múlik, ha nem vagyunk biztosak a szója növényvédelmében, akkor vegyük igénybe növényvédelmi szakember szolgáltatását. A gyomosodással szemben a sortáv kialakításához illeszkedően bevethetőek a mechanikai eszközök (gyomfésű, sorközművelő kultivátor). A hagyományos termelésben a gyomirtó szerekre alapozott lehetőségek szűkösek, de kellő szaktudással hatékonyan alkalmazhatóak. Ugyanez igaz a kártevőkkel (gombabetegségek, rovarkártétel) szembeni fellépésre is.

Kulcskérdés a fajta tenyészideje

A fajtaválasztás során a tenyészidő fontos kérdés, amit a termőhely földrajzi elhelyezkedése alapvetően befolyásol. Fektessünk erre nagy hangsúlyt: a rosszul megválasztott tenyészidejű fajta az eredményességet hatványozottan csökkenti. A megfelelő tenyészidejű fajta a megfelelő termőhelyre kerüljön annak érdekében, hogy a terméspotenciált maximálisan ki tudjuk használni. A SAATEN-UNION Hungária Kft. ezért széles tenyészidő-választékkal, a termőhelyi adottságokhoz jól illeszthető fajtaszortimenttel és szaktanácsadói hálózatával áll a gazdálkodók szolgálatára.

Betakarítás

A jó és egységes szójaállomány hüvelyemeletenként 250-300 kg/ha terméssel kecsegtethet. A siker érdekében azonban a betakarítás szervezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A beérett szóját halogatás nélkül a raktárba kell vinni a szántóföldről. Ha érett a szója, ne késlekedjünk, arassunk, ezzel elkerülve az érés utáni betakarítási veszteségeket. Sokat nyerhetünk azzal is, ha nagy területen termő szója betakarításához speciális adaptert használunk.

A szója, egyéb maghüvelyes pillangós növényeinkkel karöltve (például őszi és tavaszi takarmányborsó), méltó és képes arra, hogy a hazai adottságok mellett többet hozzunk ki belőle. A fentiekben ismertetett technológiai irányelvek képesek a termelés hatékonyságát jelentősen befolyásolni, ezért gondoljuk át azokat figyelmesen. Találjuk meg a szója helyét a gazdaságban, gondoljunk rá reálisan, fordítsunk a szójára kellő figyelmet és szeressük meg, mert csupán így fogjuk tudni sikerre vinni a terveinket!

Tekintse meg a SAATEN-UNION szójafajtáit bemutató videót!

www.saaten-union.hu

(x)