Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
Átmeneti bénulást is okozhat egy országszerte terjedő, mediterrán pókfaj csípése.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Nem a rettegett méhgyilkos darázs vetette meg a lábát Európában, hanem egy jóval kisebb és szelídebb rokona.
Ennek a fele se tréfa, már harcolni kell az invazív kaktuszok ellen Magyarországon.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Újabb területen bukkant fel a különös lény.
Még nem létezik ellene tökéletesen biztos megoldás.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lév...
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Államijegy, fogási napló és/vagy területi jegy nélküli horgászat miatt 189 fő ellen indult eljárás.
Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
A csökkenő árak és növekvő termelési költségek miatt az orosz baromfitenyésztők jelentős része veszteségesen működik.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
