Milyen trendek formálják a vörösbort a jövőben?
Több jelenség következménye is, hogy egyre bonyolultabb és drágább megfelelő kékszőlő alapanyagot termelni.
Több jelenség következménye is, hogy egyre bonyolultabb és drágább megfelelő kékszőlő alapanyagot termelni.
Moldova vámmentesen szállíthat árut Európa több országába - ez főleg a szőlő, az alma, a szilva és a cseresznye exportját érinti.
A szélsőséges időjárás jelentős mértékben befolyásolta az idei bortermést a Tokaji borvidéken.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar szőlőtermesztők, sokan már a tevékenység felhagyását fontolgatják.
Sokáig fogják még emlegetni a 2024-es évet a hazai borászok, de nem épp jókedvükben.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Bár egyre inkább közeledik a szüret ideje, de azért a növények védelméről nem szabad elfeledkezni.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
Egyre több energiát kell fordítanunk az időjárási szélsőségek szoros követésén alapuló védekezésekre.
A nehézségek ellenére is elégedettek a 2023-as évjáratú borokkal a hazai szakemberek.
A jövő évi szüreti hangulat a következő hetekben dől el. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint nélkülözhetetlen a borok átadási árainak emelése.
2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
Egészen kiváló évjárat lehet az idei a Veszprémi Érsekségi Pincészet főborásza szerint.
Jó minőségű borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei a borászoknak Tokaj-Hegyalján.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Ismeretlen tettes vágta el a villanypásztort a száj- és körömfájással sújtott Dunakilitiben.
A Corvinus kutatói a tejpiaci ármozgásokat vizsgálták a 2019 és 2022 közötti válságok nyomán.
A Politico szerint egyelőre nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt a feltételezést.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.