Idegen halak terjednek tömegesen a magyar vizekben: óriási a baj
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
A fél országban nem mentünk 20 fok alá, a 21-22 fokos értékek sem voltak ritkák délen.
Egy napra fellélegezhetünk itthon, aztán pedig újra 35 fok fölé melegszik az idő.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
A meteorológusok elemzése szerint napjainkban már az éjszakák sem mindig hoznak enyhülést a magyaroknak.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
A Jala avokádók átlagosan 1,2 kg-osak, és a szeletelés után tízszer tovább eltarthatók, mint a hagyományos fajták.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
A meleg, napos ősznek köszönhetően idén másodszor is beérett a hazai fügebokrok termése.
Peruban és Bolíviában őshonos hal bukkant fel a Hévízi-tóban, de nem magától úszott idáig.
Veszélyben a népszerű fűszernövény, be kell érnünk a pótszerekkel?
Évről évről rosszabb lehet a helyzet.

Államijegy, fogási napló és/vagy területi jegy nélküli horgászat miatt 189 fő ellen indult eljárás.
Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
A csökkenő árak és növekvő termelési költségek miatt az orosz baromfitenyésztők jelentős része veszteségesen működik.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.