Egyre komolyabb problémákat okoznak a nagyragadozók Európában és ez alól ma már Magyarország sem teljesen kivétel.
Óriási figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági munkák során az apróvadak védelmére.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
2023-ban megsokszorozódtak a nutria észlelések Délnyugat-Magyarországon, sürgősen meg kell állítani a faj terjedését.
A fonyódi nyomozók egy 55 éves viszi lakos házánál tartottak kutatást október 30-án reggel.
A kistermelői rendelet felülvizsgálata már régóta napirenden volt, hogy elősegítsék a kisméretű előállítók organikus fejlődését és növekedését.
A vadászok érdekképviseletei szerint szerint téves információk jelentek meg a vadgázolásokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokról a sajtóban.
Az őszi hónapok során a közutakon közlekedőknek fel kell készülniük egy esetleges vadgázolásra is.
Mai szemmel néha meghökkentő fogások számítottak alapélelmiszernek vagy éppen csemegének a történelmi időkben.
Július elsején lépett hatályba a vadászati törvény legutóbbi módosítása, csak három kiskapuja maradt az autósoknak.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Változott a szabályozás, és 2023. július 1.-től szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél a hibás vadgázolás esetén.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
A vis maior események bejelentését a vis maior esemény bekövetkezését, vagy a károsodás észlelését követő 21 napon belül a gazdálkodó elektronikus úton kezdeményezheti.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Már lakott területeken is vadászhatják a garázdálkodó vaddisznókat Balatonmáriafürdőn.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Bár a 75 éves hőmérsékleti rekord nem dőlt meg, azért nyári nappal zárult a húsvéti időszak.
A következő napokban a meleg idő és a záporok is kedvezhetnek a vegetáció gyors fejlődésének.
Egyre több japán étterem és élelmiszerbolt fordul az amerikai és külföldi termesztésű rizsek felé.
Az utóbbi években a nyár folyamán sokszor olyan erős a napsugárzás, hogy a korábban teljes benapozottságot igénylő növényfajok levelei is megperzselődhetnek.
