Nagy István hozzáfűzte: a magyar mezőgazdaságnak ugyanakkor csak akkor lehet igazán jövője, ha a generációváltást – amely ma egyre nagyobb gond – zökkenőmentesen meg lehet oldani. Jelezte: a mostani fiatal generációt a korán túl a gondolkodásmódja is megkülönbözteti másoktól. Fogékony ugyanis az újdonságokra, és alkalmazni, használni is tudja azokat. Mindez pedig nagy lehetőség és komoly felelősség is egyben, mivel a vidék jövőjét – és az országét is – a mostani fiatalok alakítják. Ők döntenek tetteikkel ugyanis arról, hogy milyenné válik a jövő.
A jövő szempontjából pedig az agrár-generációváltás kulcskérdés, nemzeti ügy – hangsúlyozta a miniszter. Idézett egy nemrégiben készített felmérésből, amely szerint két generáció az X és az Y (vagyis a 22-53 év közötti korosztályok) tagjai együttesen is kisebb arányban (31 százalék) tervezik, hogy a következő 5 évben átvennék egy agrárgazdaság irányítását, mint az őket megelőző 54 évnél idősebb generáció (34 százalék) egymagában. Mindezek beszédes számok – mondta Nagy István, és arra utalt, hogy a generációváltás még mindig lassan halad az agráriumban.
Hozzátette: a döntéshozók feladata, hogy a generációváltás folyamatához biztosítsák a feltételeket, vagyis a stabil alapokat az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodáshoz. Mindehhez nem elegendő csupán lépéseket tenni, hanem esetenként jelentős ugrásokat is végre kell hajtani.
Ezért a tárcánál dolgoznak azon, hogy a következő években mintegy 100 ezer hektárral megnöveljék az öntözött területek nagyságát hazánkban. Így még a tavasszal megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, amelynek az elsődleges feladata a termelők segítése lesz, a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.
Emellett rendezni kívánják az osztatlan közös földtulajdon kérdését is, mert az – mint fogalmazott – gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot, versenyképességi hátrányt okoz. Ezért a kérdéskör rendezésére törvénycsomag készül, amely várhatóan még az idén hatályba léphet. Továbbá jelentős forrásokat kívánnak biztosítani az ágazat fejlesztésére, kapacitásbővítésére. hatékonyságának növelésére. Ennek megalapozása érdekében a minisztériumban azon dolgoznak, hogy a 2020. után kezdődő uniós pénzügyi ciklusban is az agrártámogatások összege megközelítse a mostani szintet.
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, ugyanis jelentős összegű támogatást kapnak a fiatalok annak érdekében, hogy a támogatások eredményei megmutatkozzanak a földeken és a gazdaságukban is. A miniszter közölte: azok a gazdálkodók, akik az elmúlt időszakban pályáztak, az idén valósítják majd meg beruházásaikat.
A generációváltás elősegítésére egy szakpolitikai program kialakítása is folyamatban van. Ebben a munkában több érdekképviseleti szervezet – például az AGRYA és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is részt vesz. A miniszter külön is felhívta a figyelmet a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) nyújtotta támogatásra, amely – mint mondta - nemcsak az otthonteremtést, hanem a porta, azaz a tágabb lakókörnyezet megújulását is szolgálja.
Nagy István kérte a fiatal gazdák képviselőit, működjenek együtt a szaktárcával, valamint más szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy az AGRYA tagjaihoz hasonlóan, minél több fiatal válassza a vidéki életformát, hivatásul pedig az agráriumban végzett munkát.
Kis Miklós, a tárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán elmondta, hogy a mintegy 1300 milliárd forintot kitevő forrásból közel 400 milliárd forintot már meg is kaptak a pályázók, azaz ezt az összeget már ki is fizették nekik. Ebben vannak normatív és beruházási támogatások is. Az államtitkár megjegyezte: a kifizetéseket a Magyar Államkincstár zökkenőmentesen teljesíti. A Vidékfejlesztési Program a legnagyobb pályázói körrel rendelkező program – tette hozzá -, amelynek keretében eddig mintegy 244 ezer pályázati kérelmet bíráltak el. A támogatott kérelmek száma pedig elérte a mintegy 160 ezret, tehát a benyújtott támogatási kérelmek 75 százaléka nyert.
Kis Miklós ZsoltUtalt arra is Kis Miklós, hogy az unió következő költségvetési ciklusában szeretnék elérni, hogy az előleg kifizetés egyszerűbb módon történhessen, ahhoz ne kelljen minden esetben bankgaranciát felmutatni. Ez a brüsszeli előírás ugyanis leginkább a mezőgazdaságot sújtja, pedig az ágazat szereplői jó adósok a bankok szerint – mondta az államtitkár. Kiemelte: zajlik a közbeszerzések utóellenőrzése, amelynek során jogilag minden egyes közbeszerzést meg kell vizsgálni. Ez idáig összesen 1477 közbeszerzési dokumentáció érkezett be, amelyek közül 950 esetben történt meg az utóellenőrzés. Ez a szám azonban hétről-hétre változik –jegyezte meg. Emellett sokan szerették volna az időközben bekövetkezett változások miatt pályázataikat optimalizálni, például azért, mert megnövekedtek a költségeik az árváltozások miatt. Aláhúzta: ezekben az esetekben többlettámogatást nem lehet adni, de egy változás-bejelentéssel a módosítások megtehetők. Az elmúlt másfél évben mintegy 20 ezer változás-bejelentés érkezett, amiből folyamatban van még mintegy 1300 ilyen kérelem, ennek felét az idei évben küldték a pályázók – mondta Kis Miklós.
Az államtitkár külön is kitért a közbeszerzési jogszabály változásaira, elmondta: jelentős mértékben módosult az az összeghatár, amely lehetővé teszi a közbeszerzés-mentes pályázást. Például az élelmiszeripari, vagy a borászati pályázatoknál, építési beruházásoknál az értékhatár 40 millió forintról 300 millió forintra emelkedett. Az árubeszerzésnél és a szolgáltatásoknál is emelkedett az értékhatár. Jelezte: az értékhatár alatti pályázatoknál pedig közbeszerzés-mentesen lehet lebonyolítani a projektet. Tájékoztatott arról is, hogy az idén várhatóan már nem írnak ki nagyobb összegekre beruházási pályázatokat. Kis Miklós felhívta a figyelmet, hogy az egy éves 10 százalékos elszámolási szabály érvényben van, de az Irányító Hatóság minden tényeken alapuló kimentést megvizsgál, ha valaki mégsem tud elszámolni, és azt figyelembe is veszi. Ez azonban azoknak nem ad felmentést, akik ez ügyben „a fülük botját sem mozdították meg”. Így ezeknél a pályázóknál a szerződéstől az Irányító Hatóság általában eláll.
A fiatal gazdálkodók támogatása kapcsán az államtitkár kiemelte, a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében külön alprogram segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztések esetében, mint például a kertészet, az állattenyésztés, az öntözésfejlesztés a 40-50 százalékos támogatási intenzitás mellett plusz 10 százalékos többlettámogatásban részesülhetnek a fiatal gazdák. Ez, az múlt év végéig mintegy 40 milliárd forint odaítélését jelentette 1040 fiatal gazdálkodó számára. Ebből az összegből például az állattartáshoz kapcsolód beruházásokra mintegy 21 milliárd forint, a kertészeti tevékenység fejlesztésére pedig több mint 12 milliárd forint jutott. Támogatásban részesültek még például az öntözésfejlesztés, a terménytároló építést célzó beruházások is.
Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása elnevezésű pályázat volt. Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-jétől felfüggesztette. A felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban mintegy 15 milliárd forint összegben. Kis Miklós mindehhez hozzátette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó egyes és kettes pillér pályázatainál mintegy 5000 kifogást nyújtottak be a pályázók. Ezek elbírálását jelenleg is végzik.
Az államtitkár tájékoztatást adott annak a felmérésnek az eredményéről, amelyben azt vizsgálták, hogy azoknál a pályázatoknál, amelyeknél már lejárt az ötéves fenntartási időszak, hányan gazdálkodnak továbbra is. Ennek eredménye, hogy a 2015-ig vizsgált pályázatoknál ez az arány mintegy kétharmad. Közölte azt is, hogy a fiatal gazdák 2020. után is számíthatnak támogatásra. A jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani, a fiatal gazdákat ugyanis továbbra is „helyzetbe kívánják hozni” - fűzte hozzá.
Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kiemelte: az EU költségvetésének, és így a Közös Agrárpolitika sarokszámainak a körvonalai is kezdenek már kirajzolódni. Ezért már nagyjából látható, hogy milyen átalakulási irányokra lehet számítani. A szakmai főigazgató-helyettes azonban hangsúlyozta: mindezeknél jelenleg még figyelembe kell venni hogy tervezetekről van szó. Jelezte: ezért még nem tudható, hogy a KAP 2020. után melyik évben lesz majd működőképes, mikor kezdődik az új ciklus. Az már most tudható, hogy az unió Közös Agrárpolitikája megújul. De hogy ez hogyan és mikor fog bekövetkezni, az még pontosan nem tudható. A szakmai főigazgató-helyettes saját véleménye szerint a KAP új szabályozása a realitásokat tekintve 2023-ban léphet életbe a dolgok jelen állása szerint. A KAP-ra 2021 és 27 között kevesebb pénzt irányoztak elő az unióban, mint ami a jelenlegi ciklusban rendelkezésre áll. Ez a mostani helyzet szerint 5 százalékkal jelent kevesebb forrást a következő költségvetési időszakban az agrárium számára az Európai Unióban. Hozzátette: ez a források értékét tekintve várhatóan többet jelent, mint 5 százalék, mert előreláthatólag egy 2021-es 100 eurónál a 2027-es 100 euró kevesebbet ér majd. Ezzel a tendenciával több uniós ország, köztük hazánk sem ért egyet.
Papp GergelyPapp Gergely elmondta: Magyarországra a tervek szerint a KAP forrásaiból vidékfejlesztésre mintegy 15 százalékkal kevesebb forrás jutna a mostaninál. Ez értékét tekintve 26 százalékkal kisebb forrást jelenthet. Ezzel Magyarország nem ért egyet, amit már az agrártárca hivatalosan jelzett is Brüsszelnek. Mindezt az uniós döntéshozók úgy igyekeztek kompenzálni, hogy a társfinanszírozási összeg arányát a duplájára emelnék, vagyis a jelenlegi 15-ről 30 százalékra nőne a társfinanszírozás aránya. Utalt ugyanakkor arra, hogy a fejlesztési pénzek igen fontossá válnak, mivel a globális versenyben csak a folyamatos innováció biztosíthatja a talpon maradást, a versenyképesség növelését.
Felidézte: a KAP reformja lényegében azért került előtérbe, mert az átlag uniós polgár a mezőgazdaságban dolgozóktól egyre inkább elvárja, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak, például figyelembe vegyék a klímaváltozást illetve az állatok jólétének biztosítását is. Ezért a politikusok ezen a területen igen nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy változtassanak az eddigi hagyományos mezőgazdasági termelésen. Ezért is kötik a támogatásokat a fenntarthatósági elvek alkalmazásához.
A mostani KAP-reform leglényegesebb változása, hogy a fenntarthatósági célok megjelennek a támogatások odaítélésénél. Ezt pedig minden támogatási jogcím, így a közvetlen támogatások esetében alkalmazni fogják. Ezért kell a tagországoknak stratégiai tervet készíteniük a támogatások tervezett felhasználásáról és a támogatásokkal elérni kívánt célokról. Ezen indikátorokat évente elemzik majd Brüsszelben a tervek szerint. Hogy mik lesznek az indikátorok, arról még nincs pontos információ. De arra lehet számítani, hogy a mostaninál is több adatot kell majd közölni a gazdálkodásról. Ehhez egy okostelefon-alkalmazást is kifejlesztenek, amit ha nem használ a gazdálkodó, akkor területalapú támogatást sem kaphat a tervek szerint.
A termeléshez kötött támogatások mértéke a tervek szerint csökkenne, de sok tagállam érvel amellett, hogy maradjon a 13+2 százalékos támogatás. A javaslatok között szerepel a támogatás-maximálás is, az EU Bizottsága szerint ugyanis igazságtalan, hogy a kedvezményezettek 20 százaléka viszi el a támogatások 80 százalékát. Ezért az uniós döntéshozók szerint korlátozni kell az egy kedvezményezettnek kifizethető támogatás összegét. A javaslat szerint egy kedvezményezett maximum 60 ezer eurót, azaz valamivel több mint 20 millió forintot kaphatna. 60 ezertől 100 ezer euróig fokozatosan vonnák el a támogatást, 100 ezer euró felett azonban már nem lenne fokozatosság. De ez a keret növelhető volna a foglalkoztatottak számával arányos keretösszeggel, ennek részletei még azonban nincsenek teljesen kidolgozva. Ez a konstrukció magyar számítások szerint kedvezően érintheti az állattenyésztéssel foglalkozókat, de kedvezőtlen lehet a családi gazdálkodók számára, ahol nincs jelentős külső foglalkoztatási arány. Jelezte: most még senkinek nem kell csinálnia semmit, mert nincsenek kialakult, végleges álláspontok, de mindenképpen figyelemmel kell kísérni a helyzet alakulását- mondta Papp Gergely.
Az idei országos fiatal gazda konferencián partnerségi megállapodást írt alá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a T-Systems Magyarország Zrt. A megállapodás aláírását követően Kesjár Kamilla, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA társelnöke, aki kézjegyével látta el a dokumentumot, arról beszélt: az AGRYA, mint szakmai szervezet fontosnak tartja, hogy a fiatal gazdálkodók körében minél inkább elterjedjenek azok az innovációk, amelyek a gyakorlatban is jól használhatók és segítik a gazdálkodás eredményességét. Emellett a digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. Így ennek a folyamatnak a sikere a hazai mezőgazdaság és az informatikai piac számára egyaránt fontos – mutatott rá Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese, a másik aláíró a megállapodás aláírásán.
Kesjár Kamilla és Bódi GáborFelkészülten érkeztek a váci GazdÁSZok a konferenciára
Novembertől január elejéig tartott beiskolázást támogató online játékunk, az Őszi pörgés az Agro Naplóval. A szakmájukat és iskolájukat az online térben népszerűsítő fiatalok csatáját az AM KASZK – Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma csapata nyerte. A váci GazdÁSZok által elnyert fődíj az OTP Agrár jóvoltából egy 140.000 forint értékű szakmai kirándulás, amely a csapat érdeklődési köre alapján kerül megszervezésre.
Emellett a Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke, a vetélkedő egyik zsűritagja jóvoltából a GazdÁSZok meghívást kaptak az az AGRYA Fiatal Gazda konferenciájára is. A diákok nagy örömmel fogadták a részvételi lehetőséget, hiszen többük családja is gazdálkodik, és mindannyian a mezőgazdaságban képzelik el jövőjüket. Cikkünk írásakor ketten közülük már be is adták jelentkezésüket a Kaposvári Egyetemre. Rostásné Pátkai Zsuzsanna, a csapat felkészítő tanára elmondta, hogy a sok felmerülő kérdés miatt a konferencia előtti napokban "gyorstalpalót" tartott a diákoknak az európai uniós és hazai agrártámogatások rendszeréről, a Közös Agrárpolitikát érintő változásokról, hiszen erről a tanórákon kevesebbet hallhattak, így a tanulók felkészülten hallgathatták végig a szakmai előadásokat.
A konferencia szünetében lehetőség adódott az ismerkedésre is, Dr. Weisz Miklós, az OTP Agrár részéről Dr. Kapronczai István, valamint lapunk tulajdonosa, Zsigmond Ágnes is szeretettel gratulált a váci diákoknak, és további sikereket kívánt nekik további tanulmányaik során. A rendezvényen több középiskola igazgatójával is egyeztettünk, akik nagy örömmel fogadták a hírt, hogy az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elismert és támogatott szakmai vetélkedőinket 2019-ben is folytatjuk!
Balról jobbra: Zsigmond Ágnes, Dr. Kapronczai István, Dr. Weisz Miklós, a váci GazdÁSZok csapat tagjai közül Kiss Péter, Erős Angéla, Szabó Gabriella, valamint Rostásné Pátkai Zsuzsanna felkészítő tanár
