MENÜ

A hazai műtrágya forgalom 80 százaléka 12 cég kezében van

2013.10.01.

2013 I. félévében az értékesített műtrágya mennyisége 806 ezer tonnát, értéke pedig 75 milliárd forintot tett ki. Az eladott mennyiség és az érték csaknem 20 százalékkal haladta meg, a 2012 hasonló időszakét – derült ki a Növényvédő szer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete által a közelmúltban rendezett konferencián.

Vágó Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Statisztikai Osztályának vezetője elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági termelők számára műtrágyát értékesítő vállalkozások palettája igen széles,vásárolhatnak a gyártótól, nagykereskedőtől, kiskereskedőtől, gazdaboltban, vagy a helyi vegyesboltban is.

mutragya_aki_1_nezo

2012-ben összesen 150 cég értékesített műtrágyát, de 81 százalékuk részesedése nem érte el a 0,5 százalékot a teljes árbevételből. Az árbevétel 80 százaléka a forgalmazók 8 százalékánál, azaz 12 cégnél keletkezik. 

Magyarországon négy nagy forgalmazó (KITE, IKR, Agro-Linz, Nitrogénművek) az ország minden pontjára tud szállítani, az egész országot behálózó telephelyekkel rendelkeznek. Ezen túl vannak még régiós kereskedők, akik az adott régióban rendelkeznek sok telephellyel.

Hazánkban a Nitrogénművek Zrt. meghatározó jelentőséggel bír. A gyár kapacitása mintegy 1 millió tonna, a hazai műtrágyapiac mintegy 50-60 százalékát szolgálja ki. A Bige Holding Kft. összetett NPK műtrágyát gyárt, az üzem kapacitása 140 ezer tonna/év. A Péti Nitrokomplex Kft. speciális levél- és talajtrágyákat gyárt és forgalmaz.

A nitrogén hatóanyag 18, a foszfor hatóanyag 10 százalékkal emelkedett, a kálium hatóanyag tartalom az egy évvel korábbi szinten maradt. Az összetett műtrágya aránya 85:15 volt, azonos az egy évvel korábbival.

A magyar műtrágya felhasználás az EU átlagnak felel meg

mutragya_aki_2_nezo

A hazai fajlagos műtrágya felhasználás európai szinten átlagosnak mondható, 70 kg/ha. Hektáronként a legnagyobb mennyiséget (150 kg-ot) Hollandiában szórják ki, amely Magyarországon használt mennyiség több mint kétszerese. A német (125 kg/ha), valamint a lengyel adat is (110 kg/ha) több mint másfélszerese a magyarnak.

Kevesebb műtrágyát használnak a déli államokban, Svédországban, Lettországban, Észtországban, valamint Romániában (30 kg/ha) és Bulgáriában is.

agroinform_20130930231007_m_tragya_2_kep_345

Magyarországon a nitrogén műtrágya felhasználás az európai országok átlagos szintjén alakult az elmúlt években, de a foszfor és a kálium felhasználás az átlagos szinttől mintegy 25-30 százalékkal elmaradt. 

Jelentősebb árcsökkenés esetén a gazdálkodók elsősorban a kálium és foszfor hatóanyagú műtrágyák felhasználását növelhetik. Eredményes üzleti évet követően és magas terményárak esetén is nőhet a felhasználás. Az európai országokkal való összevetés alapján kedvezőbb körülmények között sem várható a műtrágya-felhasználás jelentős növekedése.

Magyarország műtrágyából nettó importőr

Az import mennyisége 2005-ig 900 ezer tonna körül alakult, 2006-tól kezdődően viszont meghaladta az 1 millió tonnát. Az összmennyiség 50-60 százalékát a nitrogén alapú műtrágyák, harmadát/negyedét az összetett műtrágyák teszik ki. A kálium alapú műtrágyák részesedése 15-20 százalékot tett ki 2008-ig, az utóbbi években 10 százalék körül alakult. A foszfor műtrágyák mennyisége és részesedése csökkenő tendenciát mutat.

mutragya_3_nezo

Az import meghatározó része Ausztriából, Szlovákiából, Oroszországból és Németországból érkezett. Szlovákia a legnagyobb nitrogén műtrágyaszállítónk volt 2012-ben is. Ausztriából egykomponensű és összetett műtrágyákat egyaránt jelentős mennyiségben importáltunk. 

Oroszország a kálium műtrágyák fő szállítója. Németországból mind egyszerű, mind összetett műtrágyák jelentős mennyiségben érkeznek.

fold_4_nezo

A magyar műtrágya export mennyisége évről-évre emelkedett. (2010-ben a régió két gyárában is üzemzavar miatt szünetelt a termelés. 2011-ben sikerült tovább növelni a kivitelt, de 2012-ben a nyári karbantartási munkák miatt több mint egy hónapig szünetelt a hazai termelés.) A magyar exportelsősorban a szomszédos országokba irányul. 2012-ben 102 ezer tonnát szállítottunk Ausztriába, 70-80 ezer tonnát Csehországba, Szlovákiába, Németországba, de Románia és Lengyelország is a nagyobb vásárlók között volt.

Ez év első felében a műtrágya ára 2,6 százalékkal csökkent

2013. I. félévében a műtrágya ára 2,6 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az egyszerű műtrágyák ára kevésbé (1,7 %-kal), míg az összetett műtrágya ára nagyobb mértékben (4,6 %-kal) csökkent. 

A főbb inputanyagok, a vetőmag, műtrágya, növényvédő szer árak 2007-ig együtt mozogtak, majd 2008-ban a műtrágyaárak „elszabadultak”. A műtrágyaárak visszarendeződtek 2009-ben és 2010-ben, mindkét évben több mint 10 %-kal mérséklődtek az árak. A 2012. évi külkereskedelmi adatok alapján, az importárak között igazán nagy eltérés nem mutatkozik. Például a mész ammon-salétrom import átlagára tonnánként 66 ezer forint volt 2012-ben. A legolcsóbb (58 ezer ft/t) import Hollandiából, a legdrágább (70 ezer ft/t) Olaszországból érkezett. A hazai (végfelhasználói értékesítési) átlagár 77 ezer ft/t, vagyis mintegy 17 %-kal volt magasabb, mint az import átlagár. 

A káliumklorid két fő szállítója Oroszország és Fehéroroszország. Az általuk szállított termékek árai (98, illetve 102 ezer ft/t) alig néhány ezer forinttal térnek el, míg a hazai értékesítési átlagár 116 ezer ft/t volt. Konkrét műtrágyaféléket vizsgálva az látható, hogy az import beszerzési átlagárnál a hazai értékesítési átlagár mintegy 15-20 százalékkal magasabb.

Forrás: Agroinform/Strbik László