Az idén a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) újításának köszönhetően több mint 3,8 millió adózó mentesül a személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének terhe alól, a hatóság ugyanis kiállítja az érintettek bevallási tervezetét. Az őstermelők azonban – a szabályok miatt – kimaradnak a lehetőségből: nekik ebben az évben is maguknak kell elkészíteniük adóbevallásukat, a kötelezettségnek a 16SZJA jelzésű nyomtatvány kitöltésével tehetnek eleget. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az őstermelőknek a 12-es lapot is elő kell venniük. Itt nyilatkozhatnak arról is, hogy az átalányadózást választják-e a következő adóévben.
Nem árt figyelni a túlfizetésre: a nyomtatványon pontosan fel kell tüntetni, hogy az adófizető kéri-e az esetlegesen visszajáró adó teljes összegét. S az sem mellékes, hogy amennyiben az őstermelőnek adófizetési kötelezettsége keletkezik, a bevallással egy időben, de legkésőbb a határidő végéig le kell rónia az összeget. Az elkészített dokumentum elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, vagy papíralapon is eljuttatható az adóhatóságnak, mégpedig a május 22-éig.
A személyi jövedelemadó mellett egy másik fontos dokumentum benyújtásáról is a következő hetekben kell gondoskodniuk a mezőgazdasági termelőknek. Az úgynevezett egységes kérelmeket szintén május közepéig juttathatják el a – korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatait ellátó – Magyar Államkincstárnak. Az elmúlt években több ezer gazdálkodó egységes kérelmének beadásához nyújtottak segítséget a falugazdászok; aki igényli, idén is élhet ezzel a lehetőséggel. A szakemberek abban is közreműködnek, hogy az agrártámogatásokra pontosan és érvényesen pályázzanak az érintettek. Az ügyintézést mindenkor megkönnyíti, ha az ügyfél magával viszi az őstermelői igazolványát. Az őstermelői kártyaleolvasó segítségével gyorsabban betölthetők az adatok, így jelentős mértékben csökken az adminisztrációra fordított idő.
Az agrárkamara a Magyar Időket arról tájékoztatta, hogy március végén összesen 292 455 érvényes igazolvánnyal rendelkező őstermelő volt Magyarországon. A nyilatkozatok alapján legtöbben növénytermesztéssel, a legkevesebben pedig vadon szedhető növények, csigák és gombák gyűjtésével foglalkoznak. A NAK adatai szerint 2016 végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők, ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz a közös őstermelői igazolványok miatt 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól.
Ettől némiképp eltér a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) statisztikája. E szerint az idén 308 527 őstermelő rendelkezett legalább egy napra az igazolványhoz tartozó értékesítési betétlappal, az elmúlt évben számuk 358 853 volt. Az utóbbi hét évet tekintve a legtöbb őstermelő 2012-ben dolgozott, akkor több mint 495 ezren próbálták meg ilyen formában eladni a megtermelt árut. Egy évvel később, 2013-ban nagyobb visszaesés következett, az őstermelők száma csaknem 145 ezerrel csökkent, ezt követően viszont lassan ugyan, de folyamatosan bővült a gazdák köre.
A NAK és a Nébih számai közötti különbség abból adódik, hogy a hatóság táblázata azon őstermelőket tartalmazza, akiknek az adott évben legalább egy napra értékesítési betétlapjuk volt, míg a kamarai adatbázis év végi, összegző adatokat mutat. Vagyis az utóbbi körbe csak azok kerültek be, akiknek az év végi összegzéskor is őstermelői státusuk volt.
