A testület tagjai és a rektor online sajtótájékoztatón számoltak be a közös jövőképről, amelynek értelmében az egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére. A megkezdődött átfogó megújulási program során az egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára – hangoztatta valamennyi kuratóriumi tag üdvözlő beszédében.
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újraalapítása, amely öt campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az újraalapított egyetem február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.
Ez év január 5-én a kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az egyetemmel történő együttműködést illetően.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke a sajtótájékoztatón utalt rá: „sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig a szóban forgó terület egy kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági ágazat. Az agrárium súlya ugyanis meghaladja a magyar GDP 10 százalékát a hozzá kapcsolódó iparágakkal együtt, vagyis egy nagy jelentőségű nemzetgazdasági szektorról van szó. Az agrárium és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, a legkorszerűbb élelmiszeripari eljárásokra gondolni.
Az alapítvány felállításának kiemelt célja – hangsúlyozta a kuratórium elnöke –, az oktatás és kutatás terén egy úttörő elvű tudásközpont létrehozása, annak érdekében, hogy az eddigi hagyományos agrár ismereteken túl erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az egyetemen.
Azt is el szeretnénk érni – húzta alá Csányi Sándor –, hogy rövid távon Magyarország legjobb és hosszabb távon pedig a régió egyik legjobb egyetemévé váljon saját szakterületén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai vagy a művészeti képzés.”
Nagy István agrárminiszter, a kuratórium tagja arra mutatott rá: az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítésére van szükség. Az agrárpályát mint innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatásként kell megjeleníteni – a valóságnak megfelelően – a fiatalok számára.
Az agrárminiszter kitért rá, hogy a gödöllői székhelyű egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában is.
Felhívta a figyelmet: „az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Ezért elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza az agrárpályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma és hivatás is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése” – fejtette ki a miniszter.
Bedő Zoltán professzor, akadémikus, a kuratórium tagja többek között arról beszélt, hogy a koronavírus járvány következtében Európában és hazánkban is felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet, vagyis a kutatást, a fejlesztést és az innovációt. Az egyetem további fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat a különböző szakterületeken a felsőoktatási intézmény minél hatékonyabban használja fel.
Professzor Horn Péter, akadémikus, rector emeritus, a kuratórium tagja azt hangsúlyozta, hogy az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség. A fiataloknak így magas szintű összetett és gyakorlatias képzettséggel kell az életbe és a munkaerőpiacra lépniük. Ezt a komplex tudást ugyanis rugalmasan alkalmazhatják számos más ágazatban is a kihívások megoldására.
Horn professzor szintén szólt többek között arról is, hogy az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítése nagyon fontos, mert azok történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, valamint a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.
Az ötödik kuratóriumi tag, Horn Péter online volt jelen a sajtótájékoztatón, fotó: Pelsőczy CsabaLázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában egyebek mellett elmondta: Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is.
Az országgyűlési képviselő, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos kiemelte: az agráriumban rejlő potenciál feltárása már elkezdődött, ehhez a kormányzat részéről adott a megfelelő szándék. Az egyetem és a kuratórium együttműködésének kulcsát abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást. Továbbá cél az is, hogy az egyetem a térség és Európa legjobbjai közé tartozzon. Ez ugyanis nemcsak presztízs, hanem nemzetgazdasági és szuverenitási kérdés is – húzta alá Lázár János.
Gyuricza Csaba, a felsőoktatási intézmény megbízott rektora köszönetet mondott az egyetem közösségének az elmúlt év során tanúsított bizalomért, nyitott hozzáállásért és a kitartó munkáért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes megvalósításához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez. A rektor szintén megköszönte a kuratórium tagjainak a szakmai támogatást, amely hozzájárult a megújulás megalapozásához.
Az intézmény vezetője felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit és azt hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé.
„Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a XXI. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen. Ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk" – emelte ki Gyuricza Csaba.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre többek között elhangzott: az integrált egyetemek és a NAIK együtt éves szinten mintegy 35 milliárd forintból gazdálkodott. Ennek egy része állami támogatás volt, más részük pedig projekt- illetve kutatásokból származó bevétel volt. Ennek ellenére a múlt évben szükség volt az anyagi stabilizációra, amihez az állam 3,6 milliárd forintot biztosított. A jelenlegi finanszírozási forma – ami még nem változik – további 2,7 milliárd forintnyi többlet forrást igényel 2021-ben. A felsőoktatás finanszírozása ugyanis csak a jövő évben változik minden egyetemet érintően. Ez alapvevően az infrastruktúra finanszírozásra, a hallgatói létszámra, valamint a felsőoktatási intézmény tudományos teljesítményére épül a tervek szerint. Ezt követően kötnék meg a 20 éves finanszírozási szerződést az állammal.
Csányi Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte: az agráregyetemeknek a finanszírozása eddig más egyetekhez képest alulfinanszírozott, mintegy 30 százalékkal, miközben az oktatási folyamatuk drágább, a gyakorlati képzés miatt. Ezért a kuratóriumi elnök azt reméli, hogy a jövőben mintegy 35 százalékkal több forrás jut majd az általa képviselt egyetemre. De az egyetem a nemzetközi viszonyokhoz képest még akkor is el lesz maradva. De bízik benne, hogy hosszú távon is biztosítható lesz az egyetem stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodása.
A hallgatói létszám kulcskérdés egy felsőoktatási intézmény számára szögezte le Gyuricza Csaba. A rektor arról beszélt, hogy a jelenlegi hallgatói létszám megtartása lehet a reális cél az egyetemen a demográfiai viszonyokat figyelembe véve. Az összlétszámon belül ugyanakkor szeretnék növelni a külföldi hallgatók számát, ami most 13 százalék körüli.
Fotó: Pelsőczy CsabaAz intézmény fejlesztési stratégiáról szólva pedig azt mondta el a rektor, hogy elkövetkező félévben dolgozzák ki a szóban forgó dokumentumot, ami a következő időszakban meghatározza majd a MATE működését.
Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az agráriumban végzett munka a sáros gumicsizmához köthető elsősorban – mondta Nagy István agrárminiszter, hozzátéve: az agrárium ugyanis a legszélesebb tudományterületeket ötvözi, fogja egy csokorba, ezek az ismeretek szükségesek ugyanis ahhoz, hogy az agrárium jól teljesítsen. De az ágazatban felmerülő kérdésekre nincs tisztán agrárszakmai válasz. Ez a kihívás lehet izgalmas a fiataloknak. Ezt kell számukra bemutatni, hogy vonzó legyen nekik az agrárium.
Mindehhez Horn Péter még hozzáfűzte: a fiatalok nagy része manapság nem találkozik közvetlenül a mezőgazdasággal, és a médiumok által közvetített információk pedig gyakran torképet közvetítenek – a negatív információk miatt – számukra. Ezért az agráriumban dolgozóknak nagyobb erőfeszítést kellene tenniük, hogy saját szakmájuk színességét, izgalmasságát bemutassák a jövő generációinak, és azt vonzóvá tegyék.
