Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott.

A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni.

Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő.

Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is.

A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke.

A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni.

A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás.

Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor.

A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival.

Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez.

Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban.

Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást.

Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint).

A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra.

A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.

Brüsszeli menetrend

Brüsszeli információk szerint a KAP jogszabálytervezetéhez a 27 tagországból mintegy 2 ezer módosító indítvány érkezett. Ezek feldolgozása után fogadhatják el a javaslatot. Ha a Bizottságé lesz a befutó, akkor jön a munka java. A kormányoknak be kell nyújtaniuk a saját támogatási javaslataikat, hogy az uniós fő irányelvek alapján milyen nemzeti támogatási programot dolgoztak ki. A paramétereket is a nemzeti bürokráciának kell megalkotnia. Brüsszelben minden kormánynak egyenként el kell fogadtatni a programját. A KAP-ot az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is el kell fogadnia, vagyis kompromisszumra kell jutniuk. Az új rendszer valószínűleg 2022-2023 májusában, a gazdasági év kezdetén indulhat. Addig még a régi rend szerint kaphatnak támogatást a gazdák.

A tárca szerint még nem dőlt el semmi

Az Agrárminisztérium kapcsolódó közleménye szerint a kormány az uniós költségvetési tárgyalások kezdetétől világossá tette, hogy kiáll a gazdákat megillető támogatások védelméért. Elfogadhatatlan, hogy a gazdák helyett más célokra, migrációra, vagy akár bizonytalan hátterű, migrációt szervező ngo-k támogatására fordítsák – a Brexit miatt kieső brit befizetések hiányában eleve szűkösnek ígérkező – az uniós forrásokat.

Fontos, hogy az érintettek is hallassák a hangjukat és érzékeltessék Brüsszellel, hogy egyértelműen elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetési javaslata, amely csökkentené a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható forrásokat. Az Agrárminisztérium üdvözli, hogy már több mint százezren írták alá azt a hazai petíciót, amely a 2020 utáni EU-költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásainak megőrzését célozza. A százezer támogató azt is jelenti, hogy a petíciót a társadalom széles rétegei támogatják. - olvasható a közleményben.

Az ellenzéki képviselői megnyilatkozások, és a baloldali sajtóban megjelent hírek kapcsán az AM szerint fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament (EP) tavaly novemberben a többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan fogalmazta meg álláspontját, és ez a dokumentum nem csupán a KAP-ról szólt. Elsődlegesen a tagállamok formálják az uniós költségvetést, a büdzsé szerkezetéről és az egyes területekre fordítható források nagyságáról az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hoz döntést egyhangúsággal, amelyet az EP utólag hagy jóvá.

A költségvetési döntés – leghamarabb idén ősszel történő – meghozataláig egyértelműen kiállunk a magyar gazdákért, a magyar agrárium érdekeiért, a KAP források megőrzéséért és a lehető legkedvezőbb felhasználási szabályok biztosításáért - hangoztatta a minisztérium. Ennek megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott a 2018. november 29-én, a Kohézió Barátai országok által Pozsonyban elfogadott közös nyilatkozathoz, amelyben ezek a szempontok is megjelennek prioritásként.

Célunk, hogy az EU költségvetésének többi része is megfelelő legyen, tükrözze a Magyarország számára fontos célokat. A szűkösen rendelkezésre álló pénzeket ne a migráció és kétségbe vonható célokkal bíró szervezetek támogatására csoportosítsák át – ellentétben azzal, ami az EP tavaly novemberi, köztes költségvetési állásfoglalásából sajnos kiolvasható! - hangsúlyozta a tárca.

A költségvetési eljárás fenti szempontjai mellett fontos egyértelművé tenni azt is, hogy a KAP jövőbeni konkrét szabályairól, tehát arról, hogy a gazdáknak milyen előírásoknak kell megfelelniük, még semmilyen döntés nem született. A források felhasználásának szabályairól – a költségvetési eljárásrendtől eltérően – az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács, valamint az EP együttesen dönt. A döntéshozatal során mindkét intézmény kialakítja saját álláspontját a bizottsági KAP-szabályozási javaslatokról. Ez a munka jelenleg mindkét intézményben folyamatban van, álláspontjaik várhatóan ősszel kerülhetnek elfogadásra. Ezután következhetnek a végső megállapodást célzó egyeztetések az intézmények között.

Az aláírási kezdeményezés 2019. május 3-ig online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, a falugazdászoknál, vagy a NAK megyei igazgatóságain elérhető íveken támogatható.