MENÜ

Heti fókusz: A másodvetésű zöldtrágyázás eredményességének feltételei

2019.04.30.

A másodvetésű zöldtrágyázásnak a zöldítés előírásainak való megfelelésen túl a talajtermékenység fenntartás szempontjából van jelentősége. A megfelelő eredmény elérésének azonban feltételei vannak. Melyek ezek? Szakértők osztják meg tapasztalataikat:

A másodvetésű zöldtrágyázás eredményességének feltételei

A hozzászólásokért kattintson!

diriczi-zsombor-talajreform korosi-tibor-karintia-img_4077
Diriczi Zsombor
Démétér Biosystems Bt.
Kőrösi Tibor
Karintia Kft.
kalovits-gabor-lajtamag mózes petra-ragt

Kálovits Gábor
Lajtamag Kft.

Mózes Petra
RAGT Vetőmag Kft.

Diriczi Zsombor (Démétér Biosystems Bt.) demeter-logo-csik

Zöldtrágya helyett mondd: takarónövények

A zöldtrágyázás gyakorlata nem ismeretlen a hazai gazdák körében, ám amiben a takarónövények többet jelentenek a zöldtrágyanövényeknél, az a funkciók és ökológiai szolgáltatások szélesebb köre, valamint a rendszerszemlélet, amelynek a legfontosabb mondata: „Kezeld úgy a takarónövényeidet, mint a főnövényeidet!”

1. lépés: Milyen növény elé takarónövényezünk?

A takarónövények kiválasztásakor a legfontosabb faktor a következő főnövényünk, hiszen a közös betegségek, kártevők, tehát a növényvédelem, továbbá a tápanyagtervezés és a munkaszervezés (megsemmisítés ideje, főkultúra vetésének ideje és módja) kérdéseire is választ ad a vetésforgónk.

2. lépés: Mi a célunk a takarónövénnyel?

Mindenki a saját területének doktora: az évek vagy évtizedek óta az adott helyen termelő gazda pontosan tudja, hogy mik a terület problémái. Céljaink lehetnek az erózióvédelem, a nitrogénkötés, a tápanyagok feltárása, a talajélet serkentése vagy a gyomelnyomás. Érdemes egy vagy két célt kiválasztani ezek közül.

3. lépés: Milyen keverékre van szükségünk?

Az 1. és 2. lépés alapján már el tudjuk dönteni, hogy mely komponenseket keressük. A nitrogénkötés egyértelműen pillangós összetevőket igényel; a talajlazításban a keresztesvirágúak jeleskednek; a hasznos talajlakók, pl. a mikorrhizák a nitrogénkötők mellett a lent, a facéliát és a fűféléket (zab, köles, cirok stb.) kedvelik; a gyomelnyomáshoz gyorsan csírázó és növő fajok kellenek (szudánifű, homoki zab, rozs, talajművelő retek) a keverékünkbe.

Az optimális keverék összeállításában segít az alábbi videónk:

4. lépés: Lekerült a főnövény – jöhet a talajművelés

A takarónövény vetése előtt a helyes talajművelés megválasztása és szakszerű elvégzése vitathatatlanul vízválasztó a siker szempontjából. A pontos műveletsor összeállítása az alábbiaktól függ: az aratás során a kombájn munkája, hogy mennyire tömörödött a terület és hogy mikor vetjük a keverékünket. A talajművelésben törekedjünk a legkevesebb bolygatásra és a legkisebb taposására.

5. lépés: A takarónövény nem fog kikelni a zsákban – vessük el!

A takarónövényekhez gabonavetőgépet javasolunk. A vetésidő tekintetében válasszuk szét élesen a nyári keverékeket (pl. szudánifű, indiai köles, silócirok, sziki kender) és az őszi-téli mixeket. Előbbiek az őszi kalászosok vagy repce betakarítása után akár órákon belül elvethetőek, míg utóbbiaknak az augusztus második felét vagy szeptember első hetét javasoljuk vetésre.

6. lépés: Tápanyag-utánpótlás

A talajvizsgálati eredményektől és az előző főnövény hozamától függően javasoljuk 20-30 kg/ha N hatóanyag kijuttatását a takarónövény alá. A jobb tápanyag-ellátottságnak köszönhetően nagyobb zöldtömeg és gyökértömeg fejlődik, amely végső soron hatékonyabb gyomelnyomást eredményez. Természetesen a nitrogénkötő fajokat tartalmazó mixek alá nem vagy csak kisebb mértékben érdemes nitrogént kijuttatni, hiszen az „ellustítja” a pillangósokat.

7. Megsemmisítés

A takarónövények megsemmisítésének módja lehet a kifagyás, a szárzúzás/hengerezés, a bedolgozás és a gyomirtás. A kifagyáshoz a melegkedvelő fajok esetén nem szükségesek mínusz fokok, e növények már 2-3 Celsius fok esetén elpusztulnak. Az őszi keverékek alkotói általában 3-4 egymást követő, -10 fokos éjszaka esetén fagynak el. A szárzúzás és a hengerezés a legjobb mód arra, hogy mulcsot készítsünk, amely hosszan takarja a talajunkat. „Hibrid” megoldás lehet egy késő őszi fektetőhengerezés vagy szárzúzás, amelyet kora tavaszi bedolgozás követ.

A takarónövények kezeléséről bővebben a következő videóban beszélünk:

8. A főnövény vetése

A főnövény vetése függ a takarónövény zöldtömegétől, a takarónövény-állomány vetéskori állapotától, a talaj tulajdonságaitól, valamint a rendelkezésre álló eszközökről. Amennyiben olyan mulcsvető- vagy direktvetőgéppel rendelkezünk, amely a másodvetés után maradó mulcsba képes elvetni a főnövényt, vagy egy menetben tud magágyat készíteni és vetni, akkor a takarónövények maradványainak „eltüntetésével” nem kell vesződnünk. A könnyebb vetőgépek esetén szükség lehet tavasszal a tárcsázásra vagy kombinátorozásra.

A „Kezeld úgy a takarónövényeidet, mint a főnövényeidet” üzenet azért rendkívül erős, mert nem engedi, hogy félvállról vegyük a másodvetést. Kellő odafigyeléssel, stratégiaalkotással, logikus keverékválasztással és megfelelő időzítéssel garantáltan megtérülő lesz a takarónövényezésünk.

Tudj meg többet talajmegújító technológiánkról és keverékeinkről a www.takaronovenyek.hu weboldalon!


Kőrösi Tibor (Karintia Kft.) karintia-egyszeru-logo

 

Immáron több éve kötelező hazánkban a zöldítés, és évről évre több százezer hektáron van vetve zöldtrágya keverék. Azonban sajnos a kezdeti nehézségeket és a zöldtrágyázással szembeni ellenállást nem sikerült leküzdeni, ugyanazon problémákkal találkozunk mint az első évben. Nagyon fontos leszögezni, hogy a jól és időben elvégzett zöldítés többszörösen pozitív hatást gyakorol talajainkra. Talajainknak pedig nagy szüksége van erre.

Számos könyv, publikáció szakcikk és tanulmány foglalkozik a zöldítéssel és annak jótékony hatásaival. De ha mi ezeknek sem hiszünk akkor csak abba gondoljunk bele, hogy 100 éve hazánkban amikor még bőven volt szervestrágya és a talajaink állapota is jobb volt, a zöldítés nem volt kötelező. Ennek ellenére a gazdálkodók mégis alkalmazták és előszeretettel illesztették be a vetésforgóba.

Mert látták közvetlen és közvetett hasznát, ők akik velünk ellentétben éjjel-nappal a határt járták, és nyomon követték a növények fejlődését. Szerintem nekik igazán hihetünk.

„A zöldtrágyázásnak legnagyobb jelentősége az olyan gazdaságokban, amelyek nem rendelkeznek annyi istállótrágyával, hogy ezzel a talaj jó erőben fantartható volna…. A zöldtrágyázás felkarolásával, a szervestrágyában szűkölködő gazdaságokban is emelkednek a termések” (Cserháti, 1906)

„Nagy előnye a zöldtrágyázásnak az is, hogy az utána termelt növény az időjárás viszontagságainak főként a szárazságnak jobban ellenáll” (Villax Ödön 1937)

Hosszasan lehetne még sorolni, de kanyarodjunk vissza a napjaink gazdálkodásához. A tavalyi év második felében tapasztalt csapadékhiány megpecsételte a nyári zöldítések sorsát. Sajnos több kalászoson és repcén is észrevehető, hogy közvetlenül a vetés előtt lett bedolgozva a zöldtrágya, a víz melyet a másodvetésű növények felvettek így hiányoznak a mostani állományokból.

„A mi időjárásunk azonban a tarlóvetemények termesztésének nem kedvez. A tarlóvetés sikerülte kétséges (sokszor ki sem kel) nem is ajánljuk” (Gyárfás József 1929)

Ahogy a korábbi években is, most azt javasoljuk, hogy zöldítést csapadéktól függően, augusztus végétől szeptember végéig vessük el. Utóveteményként pedig mindenképp tavaszi növény kövesse.

Nagyon fontos, hogy minden esetben fémzárolt vetőmagot vessünk. Mert így garanciát kapunk arra, hogy az elvetett tételünk csíraképessége megfelelő, és ami még ennél is fontosabb nem viszünk ki a területünkre idegen gyomokat. Hazánkban legnagyobb területen vetett mustár olajretek keverék esetén, ha nem tisztítjuk le a tételt az alábbi gyomok megjelenésére számíthatunk biztosan: kakaslábfű, vadköles, muhar, selyemmályva csattanó maszlag stb. (1. kép, 2. kép). Ezen gyomok többségét egyszerű rosta ki sem szedi.

 

karintia-zoldito-vetomagkeverek-1

karintia-zoldito-vetomagkeverek-2

 

Meg kell még említeni, hogy nem mindegy, hogy vetjük vagy szórjuk a keveréket, továbbá magágyba vagy tarlóba juttattjuk ki. Mindegyik út lehetséges csak a megfelelő magmennyiséggel számoljunk.

Ha a fent említett pár alapvető dolgot betartjuk akkor sikeres és hasznos zöldítést tudunk elvégezni, ezt követően pedig már lehet beszélni a téma mélyebb részeiről is. Cégünk a Karintia Kft., Közép-Európa meghatározó agrárvállalata, a Mauthner csoport tagjaként zöldtrágya keverékeket is kínál partnerei részére. A prémium minőséget az ausztriai HESA nevű testvér cégünk garantálja. Az 1957-ben alapított vállalat, fontos és komoly szereplője a környező, közép-európai országok aprómag piacának. Számos bevált receptúra mellett, akár egyedi igényeket is rövid időn belül és rugalmasan képes a Karintia Kft. kielégíteni.

Cégünk, a Karintia Kft., olyan kedvező árú keverékekkel van jelen a piacon, és kíván a jövőben is összeállítani Önöknek, melyek megállják a helyüket a magyarországi viszonyok között.

Keresse szaktanácsadó kollégáinkat a www.karintia.hu oldalon. Befektetés, kellő körültekintés és gondosság nélkül, ne várjuk komoly eredményeket a zöldtrágyázástól!


Kálovits Gábor (Lajtamag Kft.) lajtamag-logo_uj

 

A Lajtamag Kft. a 90-es évek óta szorgalmazza a környezettudatos mezőgazdasági tevékenység terjedését. A magyar, családi kézben levő cégcsoport majd 30-éves fennállása alatt nagy elszántsággal és szakszerűséggel folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet a zöldítés terén is. Ennek eredményeként a Seiwerth névhez köthető a zöldtrágya növényekből több saját nemesítésű, elismert fajta. A zöldtrágya egyre népszerűbb a gazdálkodók körében, hiszen növeli a termőföld értékét: csökkenti az éghajlati változékonyság kedvezőtlen hatásait és hoszzútávon segíti fenntartani a mezőgazdasági termelés eredményességét. Alapvető feladatuk a talajállapot megőrzése és javítása, a talaj vízmegőrző képességének javítása, valamint a tápanyagok feltáródásának, megőrzésének elősegítése.

Az optimális zöldtrágyakeverékek a támogatási feltételeknek való megfelelésen túl nagyban segítik a gazdálkodókat, mindenekelőtt akkor, ha betartják a legfontosabb termesztési alapszabályokat.

A zöldtrágyakeverékek megválasztásakor és a technológia kialakításakor figyelembe kell venni az alapvető célokat (másodvetésű zöldtrágyakeverék, többéves zöldugar, méhlegelő), valamint fennálló körülményeket. Köztes növényként alkalmazott keverékeknél érdemes odafigyelni a következőkre:

  • A másodvetés 60 napig maradjon a táblán, de nem gátolhatja az utána következő kultúra elvetését. A következő főnövény őszi vagy tavaszi vetése esetén más vetésidő, illetve fajösszetétel ajánlott.
  • A másodvetésű fajok kelési tulajdonságai, fejlődési erélye illeszkedjen a vetésidőhöz.
  • A keverékben szereplő fajok megválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy sem a megelőző, sem a következő kultúrával ne legyenek közös betegségeik, kártevőik, mert akkor azok túlélését, felszaporodását segíthetik.

 

fb_zoldtragya2

 

Nagyon népszerűek a Lajtamag Kft. saját nemesítésű, elismert zöldtrágyanövény fajtái. A termesztési tapasztalatoknak, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ökológiai másodvetésekhez, zöldugar és méhlegelők létesítéséhez alkalmas keverékekből is válogathatnak a gazdák olyat, amely az adott gazdaság feltételeihez a legjobban illeszkedik. A különböző keverékek összetételének köszönhetően minden elő- és utóveteményhez megtalálható a megfelelő, hogy az a talaj védelmét, a talajállapot javítását a legjobban szolgálhassa.

  • A Lajtamag korai (tavaszi, nyár eleji) vetéshez javasolt keverékei a Zöld víz és Egyéves méhlegelő, késői vetéshez ajánlott a Zöldítő páros, Takarékos Zöld. Mindkét vetési időpontra alkalmas a Zöld trió és a Zümmögő zöld keverékek.
  • Zöldugarkeverékek a Takarékos zöldugar, a Zöldugar 2 és a Többéves méhlegelő.
  • Ültetvények sorköztakarására használható a Szőlőfitt, Zöldtakaró 1 és Zöldtakaró2.
  • Vadgazdálkodók figyelmébe ajánlja a Lajtamag a Vadlegelő keveréket és az Apróvadas keveréket.

Az egyes keverékek pontos összetételéről, optimális felhasználásáról, a hektáronként elvetendő mennyiségekről részletes tájékoztatás a www.lajtamag.hu oldalon található, valamint a Lajtamag szakemberi is szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére.

 


Mózes Petra (RAGT Vetőmag Kft.) ragt-logo

 

A talajok termékenységének megőrzése és javítása nélkülözhetetlen feladata a hatékony mezőgazdasági termelésnek. A zöldtrágyanövények termesztésével lehetőség adódott a talaj produktivításának, vízgazdálkodásának hosszú távon történő rehabilitációjára, megőrzésére. Módunkban áll egészséges, kibővíthető vetésforgó kialakítása  és könnyebb a monokultúra negativ hatásainak orvosolása. Egyéb pozitív eredményként említhető a szél- és vízerózióval szembeni védelem, a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a biodiverzitás növelése, méhlegelők létrehozása.

Manapság  a nem pillangós növények (olajretek, mustár és facélia) kedveltek inkább zöldtrágyázási célból, hiszen rendkívül gyors növekedésűek, kevéssel is beérik és megfizethető a vetőmagjuk. Fontos szerepet töltenek be a tápanyagok mélyebb rétegekbe történő bemosódásának megakadályozásában, a szerves anyag tartalom növelésében.

Ezen kultúrák sikerességét nagy mértékben befolyásolja a vetés ideje és a megfelelő talajművelés.

A másodvetésű zöldtrágya tökéletesen beilleszthető a vetésforgóba. Korán betakarított elővetemények után alkalmazható. A zöld növényi részeket  ősszel bedolgozzák a talajba, vagy az elfagyott növényeket a talajfelszínen hagyják és tavasszal munkálják be forgatás nélkül.

Mivel a zöldtrágyázás közvetlen bevételt nem eredményez, célszerű a legköltségkímélőbb megoldást választani talajműveléskor, odafigyelve arra, hogy a lehető legkisebb nedvességveszteséget okozzuk. A tarlóhántást és a felszín elmunkálását végezzük el közvetlenül az elővetemény lekerülése után, a legtöbb nedvességet a talajban tartva. Fontos a talaj sekély megmunkálása közvetlenül vetés előtt. A zöldtrágyázás talaj-előkészítésére és vetésére kevés menetszámú eljárások alkalmazása a legcélravezetőbb.

A vetési időt érdemes augusztus második felére időzíteni, amikor már jobban számolhatunk csapadékkal, biztosabbá válik a kelés, jobban fejlődnek a csíranövények. A gondos talajművelés és jól megválasztott vetésidőn túl a zöldtrágyázás eredményességét a jó minőségű vetőmag is befolyásolja.

A keverékek megválasztásánál vegyük figyelembe az adott gazdaság növényvédelmi szerkezetét. Ha valaki nagy repce-termesztő, ne repce-keveréket tegyen a szomszédos táblákba. Így jobban elkerülhető a károsítók felszaporodása. Olyan területeken, ahol gabona után nem lesz őszi vetemény érdemes keresztes viragú mixet választani, hiszen azok gyökérsavai nagyon jó fertőtlenítő hatással bírnak.

Figyeljünk arra, ahol nagy az évelő gyomterheltség (fenyércirok, acat), oda ne tegyünk zöldítőkeveréket!

A RAGT Vetőmag Kft. az idei évtől a 2 jól ismert keveréke mellett egy igazi kuriózummal is megjelenik a piacon.

RGT MIX 1: (55% mustár 45% olajretek)- Olcsó, kiváló szárazságtűrő, valamennyi termőterületre ajánlható keverék. Vetés: július közepétől szeptember közepéig, 1-3 cm mélyen, gabonasortáv, 15-25 kg/ha vetésnormával javasolt. A várható zöldhozam: 40 t/ha, és nagy mennyiségű szervesanyag utánpótlás. A benne lévő retek miatt fonalféreg-gyérítő. Sűrű növényállományával  gátolja a talajeróziót és kiváló gyomelnyomó-képességgel rendelkezik. Erőteljes gyökérzete megakadályozza a nitrogen bemosódását és a talajfelszín közelében visszatartja azt.(N-megkötő). Utóvetemény: kalászos, kukorica, cukorrépa.

 

ragt-zoldites-1

Olajretek

 

RGT MIX 2: (10% facélia 25% bíborhere 65% pohánka): -Ezt a keveréket AKG programban résztvevők is használhatják. Vetés: július közepétől szeptember közepéig, 1-3 cm mélyen, gabonasortáv, 15-25 kg/ha vetésnormával javasolt. A várható zöldhozam: 25t/ha. Ősszel és tavasszal is leforgatható. Nem tartalmaz keresztesvirágúakat. Erőteljes gyökérnövekedéssel lazítja a talajt, valamint novel annak szervesanyag-készletét. Nincs utóvetemény-korlátozás, gyengébb talajokra is biztonsággal használható. Részben áttelelő (bíborhere), rövid tenyészidejű, N-megkötő, gyomelnyomó, vízmegörző!

 

ragt-zoldites-2

Facélia

 

És az ÚJDONSÁGUNK!!!

RGT FUNGIREDUX:  A GYÉRÍTŐ
(55% olajretek, 10% alexandriai here, 35% facélia): Ez a zöldítő kombináció a nitrogén megkötése mellett megakadályozza annak kimosódását a talajból. Gyökérgolyva rezisztens. Segít csökkenteni a talajlakó gombák és talajlakó kártevők széles skáláját. Lehetővé tesz akár 2 méter mélységű talajszerkezet-javítást a talaj felsőbb rétegeinek lazítása mellett. Ajánlott vetésidő: július-augusztus. Vetésnorma: 13-18 kg/ha.

 

 ragt-zoldites-3

Alexandriai here

ragt-zoldites-4

RGT FUNGIREDUX

A zöldtrágyázás azzal, hogy az év nagy részében növényborított a talaj, hozzásegíti azt a legeredetibb, legtermészetesebb állapotának visszaállításához.

További információ:
www.ragt-vetomag.hu