MENÜ

Heti fókusz: A szárbontás másodlagos hatásai

2021.09.07.

A szárbontásnak direkt és indirekt módon megnyilvánuló hatásai is vannak. Utóbbira szakértők világítanak rá. A válaszokért kattintson!

A szárbontás másodlagos hatásai

A hozzászólásokért kattintson!

daoda-zoltan-agro-bio-2 varga sándor-agrova2 kith_karoly-natur-agro pénzes-Éva-terragro-2020
Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.
Varga Sándor
Agrova Kft.
Dr. Kith Károly
Natur Agro Hungária Kft.
Dr. Pénzes Éva
Terragro Kft.

Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.) agrobio

Itt van a szemléletváltás...

A jó talaj aranyat ér!

A talaj egy feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás, amelynek termékenysége a szántóföldi termelés alapja. A termékeny talaj olyan fizikai, kémiai és biológiai egység, rendszer, amelynek legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szerves anyag (humusz) tartalma. Ez minél magasabb, a talajnak annál jobb a tápanyag-, víz-, hőgazdálkodása, annál jobb a szerkezete.

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS LEGALÁBB OLYAN FONTOS FELADAT,
MINT A JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS.

A talajok szerves anyagának egy része lassan változik, és a talaj szerkezetességéért felel, a másik része pedig táplálékul szolgál az ott élő szervezeteknek (a növényeknek is), tehát folyamatosan csökken, amelynek visszapótlásához, illetve a szerkezet javításához szerves anyagot kell „bevinni” a talajba:

  • istállótrágyát
  • hígtrágyát
  • zöldtrágyát
  • komposztot
  • növénymaradványokat

A növénymaradványok jelentősége a legnagyobb, mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Ha bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

 

cell-1

 

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma

100-130 kg N, 50-70 kg P2O5 és 80-170 kg K2O

hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.) Megfelelő agrotechnikával és a CELL® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

 

cell-2

 

Mindezt az AGRO.bio megbízásából a NÉBIH pécsi talajbiológiai laboratóriumában szakemberek kétféle talajtípuson vizsgálták a CELL® anyagok alkalmazásával végzett kukoricaszárbontás dinamikáját. Az eredmények szerint a CELL® alkalmazásával fél év alatt a tarlómaradványok tömege 75-85%-kal csökken, azaz bomlik el és válik felvehetővé az utóvetemény számára.

 

cell-3

 

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az állomány egészségi állapota.

Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Kedvező csomagajánlatainkért

CELL® + TrichoMax, CELL®  + Amargerol

és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat.
www.agrobio.hu


Varga Sándor (Agrova Kft.) agrova-phylazonit-szivugyunk

 

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó.

Mi történik, ha visszajuttatjuk a talajba a növényi maradványokat?

A növényi maradványok visszajuttatása a talajba hatékony módszer a talaj szervesanyag-készletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, illetve annak fizikai tulajdonságainak javítására, mellyel csökkenthető a talajerózió kockázata is. A szármaradványok gyarapítják a talaj humusztartalmát, végső soron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle, ami a következő kultúrnövény hasznára is válik.

A növényi szövetek legfontosabb alkotórésze a cellulóz, mely a bioszféra legnagyobb mennyiségben keletkező, szénalapú szerves anyaga. A hosszú láncokat alkotó cellulóz lebontása a szén mineralizációjának (vagyis hogy a szerves kötésű szén szervetlen CO2-dá alakuljon át) alapvető fontosságú tényezője. Lebontásukra csak néhány, specializálódott cellulózbontó mikroorganizmus (baktériumok, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) képes, celluláz bontó enzimjeik segítségével. A szármaradványokban rejlő makro- és mikroelemek a mikroorganizmusok lebontó munkájának köszönhetően a szerves kötésből a növények számára felvehető szervetlen ionok képződnek. A terület bővített talajvizsgálatából a mikrobiológiai kezelések hatására már rövidtávon is kimutathatunk kedvező változásokat, amelyek a növény vegetatív fejlődésében, közvetve a termés mennyiségében, minőségében valamint a talaj szerkezetében, annak művelhetőségében is megmutatkoznak.

 

phylazonit-foszfor-mobilizalas

 

Szántóföldi, fitotronos és cserépedényes kísérleteinkben is bizonyítottuk, hogy a szármaradványok makro- és mikroelem tartalma azok mikrobiológiai bontása után a talaj tápanyagkészletét jelentősen gyarapítja.

Számolj vele!

A műtrágyák minden képzeletet felülmúló drágulásával a tápelemek megőrzése a talajban pénztárcába vágó kérdéssé is vált. 

Egyszerű számítással:

  • a piacon kapható legolcsóbb műtrágya árakkal számolva,
  • a tarló szármaradványainak 75 %-os elbontását alapul véve,
  • a főbb kultúrák átlagtermésével kalkulálva (kukorica 10 t/ha, búza 5 t/ha, napraforgó 3,5 t/ha)

 a következő forintosított hatóanyagértékeket kapjuk hektáronként:

 

agrova-phylazonit-kalkulacio

 

Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek a szármaradványok teljes bontása, a tápanyagok mineralizálása mellett a kártevő talaj gombák visszaszorítását is végzik, így a nagyobb tömegű bomló szerves anyagon elszaporodó gombák kártétele a tarlóbontással jelentősen csökkenthető. Ez utóbbi hatás azért is fontos, mert egy szűkülő vetésforgóban kulcskérdés, hogy a vetett növényük kezdeti fejlődése egészséges tud-e lenne. A precíziós szemlélet a gépi megoldásokon felül egy költségoptimalizáló hozzáállást is megkövetel, így, ha a növényvédelem oldaláról is tudunk megtakarítást elérni, akkor ezzel is jól szolgáljuk egy eredményesebb mezőgazdasági termelés megvalósulását, nem beszélve arról, hogy az Európai Unió célkitűzéseiben szereplő környezeti terhelés csökkentését is támogatjuk.

 

phylazonit-tb-img_9205

 

További információ:
phylazonit.hu


Dr. Kith Károly (Natur Agro Hungária Kft.)natur-agro-logo-csik-kep_00

 

A sikeres szántóföldi növénytermesztés napjainkban egyre nehezebben képzelhető el a szárbontás alkalmazása nélkül.

A sok gazdálkodó által még mindig kihagyott művelet segítségével jótékony hatást tudunk kifejteni a termesztett növényeink számára: az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is, így többlettápanyaghoz juttathatjuk a növényeket.

A szárbontás során lebomló tarlómaradványok nagy mértékben hozzájárulnak a humuszképződés feltételeinek biztosításához. Ebből következik, hogy közvetlen módon javul a termőtalajunk szerkezete, továbbá a talajművelés szempontjából is érezhetően, mérhetően kedvezőbb tulajdonságokkal bír: könnyebb talajszerkezet, jobb vízgazdálkodás, és hatékonyabb tápanyagszolgáltató-képesség figyelhető meg.

Az elmúlt évtizedek egyoldalú tápanyag-visszapótlása (műtrágyaszórás) megtette negatív hatását a talajéletet tekintve. A szárbontás másodlagos következményként azonban megnövekszik a talajban élő mikroorganizmusok száma, ezáltal közvetlen módon növeljük a biodiverzitást. Egészségesebb talajban egészségesebb, ellenállóbb kultúrnövényeket tudunk termelni, amely a napjaink szélsőséges időjárását tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír.

A talajban lévő, lassan bomló maradványok ugyanakkor nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el, ezért különösen fontos, hogy megfelelő termékkel segítsük a szárbontást: így a folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és nyomelemek is. A tarlómaradványok lebomlását hatékonyabbá tehetjük, ha olyan mikrobákat juttatunk a talajba, amelyek nagy mennyiségű cellulóz- és lignocellulóz-lebontó enzimet termelnek, másrészt biztosítani kell a cellulózbontás nitrogénigényét is, ezért – a cellulózbontók mellett – nitrogénfixáló baktérium kijuttatása is ajánlott, amely a tarlóbontás során biztosítja a folyamathoz szükséges nitrogént is.

A szárbontó baktériumkészítményekben több olyan baktériumtörzs is megtalálható, melyek kiváló cellulózbontó képességekkel bírnak. Felhasználásuk a növények számára felvehető tápanyagot jelent, és egyszerűbb talajművelést eredményez. A megfelelő készítmények használatával elősegítjük az esetlegesen kórokozókat tartalmazó szármaradványok bomlását, így a növényt is megvédjük a fertőzésektől – például a szklerotíniától.

Nem kell tartanunk a pentozánhatástól sem: a megfelelően megválasztott baktériumkészítményeknek köszönhetően a bomlási folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válnak a tápanyagok.

A Natur Agro Hungária termékpalettáján több természetes összetételű szárbontó baktériumkészítmény készítmény található. A Natur Micro "T" egy környezetbarát, koncentrált mikrobiológiai talajoltó, mely a talaj mikroflórájában természetes módon is előforduló baktériumokat és gombákat tartalmaz, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat. A tápanyagok beépítésén és azok mobilitásán kívül a szár- és gyökérmaradványok elbontásáért is felelős. Az oldatban Trichoderma gombatörzsek is találhatók.

A Natur Nova a Natur Micro módosított összetételén kívül Bacillus thuringiensis baktériumokat is tartalmaz, melyek által a foszfor mobilizációja jelentős mértékben növelhető a talajban. A készítmény biokontroll-hatásának köszönhetően a kártevők megtelepedésének esélye is csökkenhet.

A Natur Forte összetétele a Natur Micro kétkomponensű mikrobiológiai készítmény kiegészített, módosított alapjaira épül. Trichoderma asperellum hiperparazita gombát tartalmaz. Előnye a készítmény töménységében rejlik.

Készítményeink hatékonyságát szántóföldi kísérleteink is bizonyítják, alkalmazásukkal rendre sikerül számottevő terméstöbbletet kimutatnunk. Kezeléseink ára megtérül, így azokkal nemcsak a talaj és a növény, hanem a gazda is jól jár!

  • 2018-ban, győri kísérletünk során őszi búza előveteményt követő kukorica állományban pusztán a Natur Micro felhasználásával 5,72%-os lett a terméstöbblet.
  • 2020-ban Madocsán, búza előveteményt követő repce kultúrában Natur Forte termékünk felhasználásával 6%-os terméstöbbletet értünk el a kezeletlen kontroll állományhoz képest.

További részletek:
tarlobontas.naturah.hu


Dr. Pénzes Éva (Terragro Kft.) terragro_logo

 

A talajélet őszi célirányos gazdagítása mikrobiológiai kezeléssel: avagy a BIOFIL Szárbontó Technológia másodlagos hatásai

A szerves növényi maradványok biológiai eredetű tápanyaggá történő átalakulása a bomlás és a mineralizáció útján történik. A két folyamat jelentős részét mikroorganizmusok végzik. Különösen fontosak a szerves maradványokban lévő növényi tápelemek, így  a makroelemek (nitrogén, foszfor és kálium) , és  a mezo és mikroelemek (pl.: réz, cink, bór, kén stb.) is, melyek fontos szerepet játszanak a következő kultúrák tápanyagutánpótlásában. Amennyiben a szerves maradványokkal a szükséges tápanyag egy részét  tudjunk biztosítani, úgy felmerülhet annak lehetősége, hogy csökkentsük  a műtrágya felhasználást. Az elsődleges kihívás a szármaradványokból felszabaduló tápanyagok szinkronizálása a növények tápanyagigényével a tenyészidőszak során.

A BIOFIL Szárbontó Technológia segítségével, nem csupán a szárbontás elsődleges funkcióit (szármaradványok bontása és a művelési nehézségek csökkentése) érhetjük el. A Technológia elemei úgy kerültek összeállításra, hogy a szervesanyagok által elérhető pozitív változásokat maximálisan ki tudjuk használni, mindezt amellett, hogy a talaj termőképességét ne csupán megőrizzük, de lehetőség szerint fejlesszük.

biofil_szarbonto_abra_20210906-k

A BIOFIL Szárbontó Technológiában alkalmazható mikrobiológiai készítmények: biofil-logo-1200

BIOFIL Szárbontó: A készítmény hatékonyan gyorsítja fel a szármaradványok lebomlását, ezáltal több tápanyaghoz férnek hozzá növényeink, és emellett a kórokozók életterét, áttelelési lehetőségeit is csökkentjük. A BIOFIL Szárbontó készítmény alkalmazását különösen ajánljuk azokban a kultúrákban, ahol nagy szártömegű és nehezen lebomló növényi maradvány marad vissza, illetve azokon a talajokon, ahol a talaj laza vagy túl kötött szerkezete miatt akadályozott a lebomlás. A készítmény hatékony nitrogénkötő törzset is tartalmaz, amely az úgynevezett pentozán hatás elkerülését teszi lehetővé.

BIOFIL Talaj-pH specifikus készítmények: a megfelelő tápanyagellátást biztosítják a technológiában. Ezért kiemelten ajánljuk a BIOFIL Szárbontó együttes alkalmazásával azokban az esetekben amikor az aratás és vetés között viszonylag rövid idő áll rendelkezésre. A két BIOFIL készítmény (Szárbontó, Talaj-pH specifikus)  együtt tovább fokozza a növényi maradványok gyors lebontását és a kombinációban történő alkalmazáskor a kórokozók elleni hatás is javul!

BIOFIL Klíma: elsődleges funkciója a talajszerkezet javítása. A készítményben található baktériumok úgynevezett EPS-t (exopoliszacharidot) termelnek nagy mennyiségben, ennek a mikroorganizmusok által termelt anyagnak kiemelt jelentősége van a talaj mikroaggregátumainak kialakulásában. A terméket elsősorban azokra a talajokra ajánljuk, ahol a talaj szerkezete az optimálistól eltérő (laza szerkezetű, vagy porosodott talajok). Az aggregátumok képződésével jelentősen javíthatjuk a talaj vízháztartását, a termesztett kultúrák aszálytűrését, a magágy minőségét! A Szárbontó készítménnyel történő közös alkalmazás esetén a lebomló szervesanyagok segítségével tartósabb és ellenállóbb aggregátum struktúrát hozhatunk létre!

BIOFIL Talajőr: a készítmény biológiai úton szorítja ki a talajban terjedő kórokozókat a gyökérkörnyezetből. A BIOFIL Szárbontó Technológiában történő alkalmazása már túlmutat a szármaradványok kezelésén. Kifejezetten ajánljuk alkalmazását azokban az esetekben, amikor a learatott kultúra valamilyen gombával (pl.: szklerotínia, fuzárium) fertőzött volt. A Talajőr készítmény a lebomló/lebomlott szervesanyagokon is gátolja a kórokozók terjedését, a következő kultúra gyökérfelületén megtelepedve pedig megelőzi a fertőzések kialakulását!

A BIOFIL Szárbontó Technológia alkalmazása kifejezetten ajánlott monokultúrás, vagy olyan termesztéstechnológiák esetében, amikor a vetésváltás szabályait nem tudjuk maradéktalanul betartani!

A BIOFIL Technológiáról érdeklődjön szaktanácsadóinknál!

 

-an összeállítás-