MENÜ

Komoly lehetőségek előtt áll a mezőgépgyártás

Az Irinyi-terv segítségével pályázhatnak támogatásra az ágazati szereplők

2017.03.14.

A mezőgépgyártás is bekerült az Irinyi-tervbe. Az iparfejlesztési stratégia részeként többek között precíziós gépek fejlesztésére, illetve különböző mezőgazdasági gépsorok kiegészítésére nyerhetnek támogatást a hazai gyártók. Az ágazat fejlesztését célzó tervezet emellett az erőgépgyártás újraindítását szorgalmazza, aminek köszönhetően nemcsak az exportlehetőségek bővülhetnek, hanem a belpiaci forgalom is emelkedhet.

Az iparfejlesztési stratégia részeként javítaná a mezőgazdaságigép-gyártás helyzetét a kormány.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón beszélt arról, hogy a gazdasági kabinet megtárgyalta az ágazat fejlesztését célzó stratégiát, és döntött arról, hogy az Irinyi-terv részeként segítik majd az ágazat fejlesztését. Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének főtitkára ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a javaslatot még januárban véleményezte a szövetség. Az elkészült dokumentumot egy olyan átfogó tervezetnek nevezte, amely nemcsak a gyártás, hanem az oktatás és a kutatás fejlesztését is célként tűzi ki. A szakember elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente háromszázmilliár­dos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – 100-150 milliárd forint értékben vásárolnak különböző erő- és munkagépeket a gazdák.

– Az uniós támogatások ellenére a gépek átlagéletkora drasztikusan magas. Mindez azt jelenti, hogy a hazai gépparkot záros határidőn belül le kell cserélni. Ha jól megy a mezőgazdaságnak, akkor támogatások nélkül is komoly pia­cuk van a mezőgépeknek, és nagyon jó lenne, ha ezzel a lehetőséggel a külföldi gyártók helyett a magyar ipar tudna élni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ha a gépeket importból szerzik be a termelők, akkor a beruházás értéke a külpiacokon csapódik le ahelyett, hogy a magyar gazdaságot gyarapítaná.

A hazai mezőgépgyártásnak régi, nagy hagyománya van, ráadásul nettó exportőrök vagyunk ebben a szegmensben, az ágazat multiplikátor hatása pedig jelentős. Amellett, hogy egy új gép, egy korszerű technológia alkalmazása javítja a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a hatások az élelmiszeriparban és a teljes agrobizniszben is jelentkeznek.

Fenyvesi László szerint a stratégia több kitörési pontot fogalmaz meg, ezek egyike az innováció. Elmondta: a hazai gyártású munkagépeket olyan technológiai eszközökkel kell ellátni, amelyek információt adnak a szántóföldi művelet során, lehetővé téve a precíziós termelést. A gyártók az ilyen irányú fejlesztéseikhez pályázat útján nyerhetnek majd támogatást. A főtitkár szerint emellett a különböző gépsorok kiegészítését is támogatná a kormány. A harmadik és egyben az egyik leghangsúlyosabb területként az erőgépgyártás fejlesztését nevezi meg a stratégia. Magyarország korábban élen járt ezen a területen, mára viszont egyetlen hazai erőgépgyártó vállalat sem működik, holott a teljes forgalom 40-50 százalékát ezek a járművek teszik ki.

– Kormányzati szinten kell megvizsgálni, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy újrainduljon az erőgépgyártás hazánkban. Mindez pedig nemcsak az ágazat exportlehetőségeit javítaná, hanem jelentős teret adna a belpiaci terjeszkedésnek is – emelte ki a szakember.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly 11 százalékkal csökkent a forgalom a mezőgéppiacon, a gazdálkodók 127 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket.

Az alkatrészpiac ugyanakkor tíz év alatt a duplájára nőtt, mindez alátámasztja azt, hogy a termelők egyre inkább próbálják kitolni a géppark cseréjének idejét. Traktorból 18, kombájnból pedig 15 százalékkal adtak el kevesebbet, míg az állattartáshoz használt szálastakarmány-betakarítókból több mint másfélszer annyi fogyott, mint tavaly.

A kiugró növekedés egyértelműen az elérhető európai uniós források hatásának tudható be.

Forrás: Magyar Idők