Nagy István közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt években érdemi felzárkózás ment végbe az Európai Unióhoz is, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az EU értékének 41 százalékát érte el, 2018-ra 60, 2021-re 66 százalékra növekedett ez az arány – tette hozzá a tárcavezető.

Kifejtette: 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ez a teljesítmény pedig 2018-hoz viszonyítva 24 százalékos bővülést jelent. A miniszter szerint további optimizmusra ad okot, hogy a beruházások értéke 2018 óta 24 százalékkal nőtt. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távon csak a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával lehet sikeres, valamint hosszú távon is versenyképes. Éppen ezért jó látni, hogy a gazdálkodók 376 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre 2021 első három negyedévében.

A miniszter kitért arra is, hogy további tartalékok rejlenek még az ágazatban, melyek a fiatalok számára is egyre nagyobb perspektívát jelenthetnek. További bizakodásra ad okot, hogy a mezőgazdasági jövedelem 2010 és 2021 között 123 százalékkal emelkedett. A miniszter kiemelte, a magyar agrárium a nemzetgazdaság fontos tartópillére, ezt jól tükrözik az elmúlt évek eredményei is. Az agrárexport értéke 2018 óta 22 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 27 százalékkal bővült.

Hangsúlyozta: a magyar vidék és a magyar agrárium megújítása szempontjából történelmi jelentőségű lépés, hogy a kormány a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika II. pillérét alkotó Vidékfejlesztési Programhoz. Az elkövetkező években így 4265 milliárd forintból fejlődhet tovább a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar – tartalmazza a szaktárca által készített összefoglaló, amit lapunk is megkapott.