MENÜ

Megkezdődött a tavaszi sertéshús fogyasztásösztönző kampány

Agro Napló 2020.03.05.

Az idén tavasszal ismét sertéshús fogyasztásösztönző kampányt folytat az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) – jelentették be a szervezők március elején a Hegyvidék Bevásárlóközpontban a fővárosban.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/AM

 

A budapesti beharangozó sajtó tájékoztatón elhangzott: a sertéshús fogyasztását népszerűsítő eseménysorozat része az áruházi- és a különböző rendezvényeken való kóstoltatás. Emellett intenzív kommunikációs kampányt (televíziós és rádió-, továbbá influencerek bevonásával online kampány) is folytatnak a témában.

Az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a globális sertéspiacon azért alakult ki különleges helyzet – ami hat az EU-ra is –, mert az afrikai sertéspestis (ASP) negatív hatása miatt a kínai termelés 54 millió tonnáról visszaesett 34 millió tonnára, ami akkora szívó hatást eredményez a piacon, hogy a unió exportja 20 százalékkal nőtt. Mindez pedig egységes keresleti nyomást jelent az EU belső piacán is. Ezért a magyar élősertés és a magyar sertéshús kivitel is 10-10 százalékkal nőtt. Mindennek következtében a magyarországi élősertés import 10 százalékkal csökkent és sertéshús behozatal pedig stagnált. Így belföldön is magas a sertéshús termelői ára: 600 forint felett van kilónként, az idejét sem lehet tudni mikor volt ilyen magas - jegyezte meg Tarpataki Tamás, hozzátéve: a mostani fogyasztásösztönző kampány azért is indokolt, mivel Magyarországon az éves fejenkénti sertéshús-fogyasztás a kétharmada az uniós átlagnak, és még a környező országokétól is elmarad.

Ismertette: a mostani fogyasztásösztönző kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló minőségű hazai sertéshúsra, és a Magyarországon őshonos, különleges ízvilágú és beltartalmi értékű sertésfajtára, a mangalicára, valamint ezek előnyös tulajdonságaira és értékeire. A sertéshúsnak és a méltán nagy népszerűségnek örvendő mangalicának megkülönböztetett szerepe van az egészséges táplálkozásban. A magyar konyha egyik nélkülözhetetlen alapanyaga a sertéshús és az abból készült különböző feldolgozott élelmiszerek.  Az ezekből készült étel a családi és a társadalmi ünnepek, vendégváró asztalok egyik fő fogása, és nem véletlenül – fogalmazott.

A vásárlók egyre tudatosabban keresik a minőségi hazai termékeket és többen már szem előtt tartják az egészségtudatos táplálkozás különféle kritériumait is. Az utóbbi években a fogyasztói kampányok, és a bevezetett áfa-csökkentés hatására a fogyasztási, valamint a vásárlási kedv is növekedett – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese többek között arról beszélt, hogy a sertéspiac az elmúlt egy évben változásokkal volt terhelt, amiről tényszerűen tájékoztatni kell a fogyasztókat. Így a mostani kampány az idei évben kettős célt szolgál. A hagyományosan fontos fogyasztásösztönzésen túl az idei eseménysorozat kiemelt figyelmet fordít a széleskörű ismeretterjesztésre is. Olyan fontos témákkal foglalkoznak a szervezők az idén, mint a sertéspestis, az állat- és humánegészségügy kapcsolata, valamint mindezek közgazdasági vonatkozásai, továbbá a környezetvédelem és a vöröshúsok fogyasztásának ügye.

 

20200304_knm_4060-1200

Tarpataki Tamás, Giczi Gergely és Éder Tamás, fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/AM

 

Giczi Gergely a kampány fontosabb elemeit ismertetve kiemelte: az AMC a promóciós időszakban összesen 57 alkalommal, 27 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat Budapesten és további 15 településen országszerte, továbbá lesz a témában országos médiakampány is. Megemlítette, hogy a médiakampány a böjtidőszakban szünetel.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet: januárban egy új rendelet lépett hatályba, miszerint a friss húsok esetében a pultokon jelezni kell a sertéshús földrajzi eredetét. Ennek nyomán arra kérte a fogyasztókat, hogy tájékozódjanak a vásárlásaik során az előre csomagolt húsok eredetéről éppúgy, mint a tőkehús pultoknál a hús származási helyéről. A vásárláskor pedig gondoljanak arra is, ha hazai eredetű húst vesznek, akkor nemcsak a magyar gazdaság (mezőgazdaság, élelmiszeripar) erősödéséhez járulnak hozzá, hanem a vásárlásuk ökológiai lábnyoma is biztosan kisebb lesz.

A CBA kommunikációs igazgatója, azt tartotta fontosnak megemlíteni, hogy az elmúlt években jelentős mértékű fejlődést láttak az élelmiszerkereskedelemben is. Nemcsak a forgalom volumene bővül, hanem egyre népszerűbbé válnak a magas minőséget képviselő termékek is. Egyre többen az olcsó ár helyett inkább a kedvező ár-érték arányú termékeket keresik.

Fodor Attila kitért rá: az elmúlt évben sikeres volt a a mostanihoz hasonló promóció - akkor a mangalicatermékeket népszerűsítették -, így most is biztosak lehetnek a szervezők abban, hogy az idén is a pozitív lesz az eseménysorozat fogadtatása. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a promóciók időtartama alatt a népszerűsített termékek forgalma több tíz százalékkal tud bővülni.

A szervezők utaltak arra is, hogy mint minden egészséges ételnek, így a vöröshúsnak, köztük a sertéshúsnak is fontos szerepe van a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásban. Ezért a „Mi lesz ma a vacsora? - Egy kiváló minőségi sertéshús minden ízében különleges” mottójú tavaszi sertéskampány célja, hogy a sertéshúsra ne csupán koleszterinforrásként, hanem vitamin- és ásványi anyagokban gazdag élelmiszerként tekintsenek a vásárlók. A fogyasztásösztönzésen kívül természetesen még a sertéságazat stabilizálódását, a sertésállomány csökkenésének megállítását és az ágazatban dolgozók helyzetének javítását is szeretnék a mostani kampánnyal segíteni – mutattak rá.

Giczi Gergely az Agro Napló kérdésére elmondta: Magyarországon évente egy ember átlagosan 28-30 kilogramm sertéshúst és készítményt fogyaszt, és a vásárolt mennység emelkedő tendenciát mutat. A mostani kampányra az AMC százmillió forintos nagyság rendben költ.

Éder Tamás mindehhez még azt fűzte hozzá, hogy egy év alatt hazánkban az élősertés ára 50 százalékkal nőtt, emellett növekedtek a bérek, több, mint 10 százalékkal, és az energiaárak emelkedése is hasonló mértékű volt. Ehhez képest a sertés tőkehús fogyasztói ára átlagosan egy év alatt huszonegynéhány százalékkal nőtt. Így az önköltség növekedésének egy részét a húsipar nem tudta beépíteni a fogyasztói árakba. Ebből is fakad, hogy veszteséges, vagy nagyon gyenge eredményű évet zárnak majd – 2019-et tekintve – az iparág vállalatai a májusi záráskor.

Fodor Attila újságírói kérdésre közölte: a CBA üzleteiben a sertés tőkehús forgalma az utóbbi időben mintegy 10-15 százalékkal csökkent. A forgalom mérséklődése nagy mértékben függő volt üzletek elhelyezkedésétől – jegyezte meg.