A 2021 szeptemberében 71 milliárd forintos kerettel meghirdetett felhívásra 196 darab innovációs pályázat érkezett be 100-400, illetve 400-800 millió forintos támogatást igényelve, több mint 63 milliárd forint összegben. A kiírás visszavonása azt jelenti, hogy

minden támogató szakmai véleményt kapott pályázat elbukta a támogatást: azok, akik még nem fogtak bele a projektbe, valószínűleg nem kezdenek bele a megvalósításba.

A szóban forgó projektek 2022. január 28-án kapták meg a támogató szakmai véleményt, amely ugyan nem egyenlő a nyertessé hirdetéssel, de a korábbi évek tapasztalatai alapján ezek a projektek jó eséllyel számíthattak a támogatás odaítélésére. Ugyanis a gyakorlatban a támogató szakvéleményt kapott pályázóknak ismételten be kell adniuk a pályázatot, tulajdonképpen ugyanazzal a tartalommal, ami szükséges volt a szakvélemény megszerzéséhez, majd a projektek ismét 8-12 hónapos bírálaton esnek át, mire megtörténik a végleges eredményhirdetés – értesült a Portfolio.hu cikkéből az Agro Napló.

A médiában eddig nem kapott jelentősebb visszhangot az ügy, de az érintettek körében értetlenséget és felháborodást váltott ki a hazai K+F+I-t támogatni hivatott kiírás váratlan visszavonása. A Portfolio.hu értesülései szerint a pályázók között nagyfokú csalódottságot váltottak ki a történtek,

akad olyan vállalkozás, amely a maximálisan elérhető 100 pontból több mint 95-öt szerzett, ezért a beadott pályázata alapján a megjelölt időpontban saját felelősségre megkezdte a projekt megvalósítását. Ebből következik, hogy vannak olyan pályázók, akikk pert fontolgatnak, ettől azonban a Portfolio.hu által megkérdezett, névtelenséget kérő pályázatíró szerint érdemi eredmény nem remélhető,

noha az államot szerződéses kötelezettségek terhelik egyebek mellett a határidőkre és a támogatás kifizetésére vonatkozóan, ezek nem vagy csak nagyon nehezen érvényesíthetők.

A minisztérium arra hivatkozva vonta vissza a felhívást, hogy szeretné megújítani a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokat azért, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémában kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztések jelentős, mérhető társadalmi és gazdasági hasznosítási potenciállal rendelkezzenek. Ez az indoklás nem tűnik valódi oknak, hiszen a felhívás szerint.

„A támogatással létrejövő eredmények a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosulva, létező, fontos problémák megoldásához járulnak hozzá az erőforrások, ráfordítások ésszerű fókuszálásával, jelentős gazdasági, társadalmi hasznot biztosítva."

A jelenlegi kiírásban a fenti cél elérése befogadási kritériumot jelent, azaz ha a bírálók nem látják reálisnak, biztosítottnak, hogy a projekt piacképes termék, szolgáltatás vagy technológia kifejlesztését eredményezi, mely üzletileg hasznosítható, automatikusan elutasításra kerül a pályázat. A pályázati felhívásban rögzített értékelési szempontokból az elérhető 100 pontból 40 pontot jelent a fent megjelölt visszavonási indok, 60 pontot pedig az innovációs tartalom és annak jelentősége.

Ez arra is utalhat, hogy a támogató esetleg vissza kívánja emelni azt az elvárást, miszerint a fejlesztésnek és a kapcsolódó tevékenységnek bizonyos nagyságú árbevételt kell hoznia a cég számára. Ugyanakkor, mivel piaci és innovációs projektekről van szó, ezen elvárás teljesülése szerinte egyáltalán nem magától értetődő, és mindig ott van a lehetőségek között, hogy nem fog működni a technológia, vagy nem úgy reagál a piac. Vélhetően éppen e megfontolás nyomán került ki az utóbbi kiírásokból ez a feltétel.

Ezzel együtt a jelenlegi kiírásban is szerepel a lényeges feltételek között, hogy „a pályázó kötelezően vállalja, hogy a projekt során piacra vihető terméket, technológiát, szolgáltatást állít elő". A kétkörös elbíráláson és a több mint egyéves bírálati időn túl a folyamatot bonyolítja, – annak ellenére, hogy ez a jó projektek azonosításában hatékony eszköz - hogy maga a pályázat elkészítése meglehetősen komplex feladat, főleg azon projektek esetében, melyek konzorciumi formában (2-3 résztvevő, vállalkozás, felsőoktatási intézmény és vagy kutató-tudásközvetítő szervezet megvalósításával közösen) valósulnak meg, amelyhez több iparági szakértő hosszas tervező munkájára van szükség.

A visszavonás nem érint más, olyan kiírásokat, mint például az alapkutatást, ipari (alkalmazott) kutatást, kísérleti fejlesztést támogatni hivatott 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV jelű, ami egyébként a 2021-1.1.3-PIACI KFI után meghirdetett pályázat, és ahol olyan pályázókat is találunk, akik ebben a konstrukcióban már nyertek korábban és projektjük még mindig fut.

Egyéb pályázatok példái ugyanakkor arra utalnak, hogy forráshiány is állhat a legfontosabb hazai innovációs pályázati kiírás visszavonásának hátterében.

Ilyen a 2020-1.1.1-KKV START jelű, valamint a 2020-1.1.2 PIACI-KFI jelű, tehát 2020-ban meghirdetett kiírások is, melyeknél sok esetben még nem történt meg a teljes kifizetés. A pályázatok forrását általában a meghirdetés évének keretéből különítik el, a visszavont 2021- 1.1.3-PIACI KFI pályázatot rendhagyó módon a 2023-as év költségvetése terhére hirdették meg.

A pályázatoknál általános, hogy a pályázat beadásától évek telnek el az eredménylhirdetésig, ami az innovációs pályázatok esetében különösen kedvezőtlen, hiszen ezeknél az időtényező kiemelt jelentőséggel bír.

A közbülső, várakozással teli években ugyanis másnak is eszébe juthat és máshol is megszülethet a támogatandó ötlet; előfordulhat, hogy kitudódik az adott projekt, de a konkurencia enélkül is felbukkanhat. A bírálati időszak elnyúlása tehát önmagában megnehezíti, hogy az innovációt fejlesztő társaság versenyelőnyre tegyen szert, pedig a pályázatnak ez lenne az egyik lényeges rendeltetése.

A pályázókat kiértesítő levélben egyébként még az is szerepel, hogy

„a megújult társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítését, és a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat fókuszba helyező új pályázati felhívások a kutatás-fejlesztés és innováció területén várhatóan 2023 első felében kerülnek meghirdetésre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által”.

Az eredményhirdetés elhúzódásának következménye, hogy az idők során a tervezett költségvetés az árak és bérek emelkedése miatt túlhaladottá válhat - ahogyan a más párhuzamokat is kínáló lakossági napelemes pályázat esetében –, utólagos módosítása pedig ugyan lehetséges, de csak bizonyos keretek között, és értelemszerűen ez sem egyszerűsíti az ügymenetet.

Az ügy kapcsán érdemes arra is rávilágítani, hogy az erőteljes K+F tevékenység más országokhoz hasonlóan Magyarország számára is kitörési pont lehetne, amely nemzetgazdasági szinten is érzékelhető haszonnal járna az ország számára - nem véletlen, hogy az Európai Unió e tevékenység pályázati költségkeretét határozta meg mind közül a legnagyobbra.

A pályázat visszavonásával az állam is rosszul jár, hiszen – a hazai megvalósítás hosszú távú haszna mellett – már a megvalósítási időszakban is áfa, valamint járulékok formájában hoz plusz bevételt a költségvetés számára. A fenti, visszavont pályázat esetében például a projekt értékének minimum 30%-át a béreknek és járulékoknak kell kitennie.

(Forrás: Portfolio.hu)