MENÜ

Növelni kell a magyar agrárkivitelt

Agro Napló 2021.10.18.

Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára október közepén Szekszárdon.

Fotó: Vermes Tibor

 

Bencsik Dávid az agrárexport fellendítését célzó országjárásának ötödik állomásán tartott sajtótájékoztatón közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul. Véleménye szerint ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani keleti, déli piacok bevonásával azért, hogy minél szélesebb vásárlói körhöz juthassanak el a magyar termékek.

A helyettes államtitkár kijelentette, hogy az idén új korszak nyílt az agrárdiplomáciában, alapjaiban változtatták meg a súlypontokat az ország és a kormány külgazdasági prioritásai szerint. Előtérbe került az agrárexportot fejlesztő gondolkodás, az agrárlogisztika, az exportkoordináció, a munkaerőpiac és a piaci viszonyok feltérképezése.

Az országjáráson korábban Pécsen a söripari és borászati lehetőségeket vizsgálták meg – tájékoztat a kormányzati hírportál összefoglalója -, Gyulán és Békéscsabán a húsexport volt a téma, Szentesen a zöldségfeldolgozókkal, Kaposváron pedig a sertésfeldolgozókkal találkoztak. Úgy fogalmazott: Tolna megyének kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az "élelmiszer-gazdaság bástyája" legyen. A magyar borok sok díjat kapnak világszerte, a versenyeken általában az élvonalat képviselik, az értékesítési oldalon viszont "nem kellőképpen jó a helyzet" - tette hozzá.

Példaként említette, hogy Magyarország 2020-ban csaknem kétszer annyi, 131 millió liter bort exportált, mint a 67 millió litert exportáló Ausztria, a magyar kivitel értéke, 122 millió euró ugyanakkor csak kétharmada volt az osztrák export 187 millió eurós értékének.

Megjegyezte azt is, hogy a magyar bor literenkénti ára a külpiacokon egy euró alatt van, az osztráké a háromhoz közelít, az új-zélandi bor átlagára pedig 4 euró felett van."Bízom abban, hogy a megújuló külpiaci szemlélettel és összefogással még nagyobb sikerek várnak Tolna megyére és Szekszárdra" - hangsúlyozta.

Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) Tolna megyei elnöke arról beszélt, hogy Tolna megye megművelt területeinek 80 százalékán kukoricát és kalászos gabonát termelnek. Az intenzív kultúrák között a szőlőtermesztés fejlett, a gyümölcságazat viszont visszaszorulóban van, ami tendenciaszerűen megmarad a következő időszakban is.

A megyei elnök azt mondta: fontos lenne, hogy Tolna megye kilépjen az alapanyag-termelő szerepből, és minél több feldolgozó kapacitás létesüljön. Fontosnak nevezte azt is: a termelők integrációjának támogatását azért, hogy homogén, nagyobb mennyiségű termékkel tudjanak megjelenni a piacon.