ONFARM határszemle – fókuszban a talaj-növény rendszer működése (Szente, 2022. március 11.)

Agro Napló
Az Ifjú Gazdák Nógrád Megyei Gazdaköre elnöke, Csáki Balázs meghívására érkeztünk Szentére, ahol a Maszlik Családi Gazdaság látott vendégül bennünket egy napfényes határszemlére és talajszelvény feltárásra.

A csípős hideg ellenére a közel 30 fős társaság érdeklődve és kérdésekkel „felvértezve” fogadta a talajtannal, terepi talajvizsgálattal, szerves anyag gazdálkodással, a talajhibák felismerésével és orvoslásával, majd a lucerna, az őszi búza és az őszi árpa fejlődésével és működésével kapcsolatos tájékoztatókat.

A talajszelvényben „kézzel tapintható” volt a nedvességtartalom, a tömődöttség, a szerkezetesség vagy éppen annak hiánya. A fiatal gazdáknak alkalmuk nyílt megismerni a talajszkenner működését, és az előadóval közösen értékelték a 10 perccel később már rendelkezésre álló adatokat, úgymint nitrogén-, foszfor-, kálium-, magnézium-, szervesanyag- és agyag tartalom, kémhatás, kationcsere kapacitás. Ez utóbbiról megtudtuk, hogy Nyugat-Európában a rutin talajvizsgálat részét képezi, mert elárulja a talajról azt, hogy az egyes tápelemek közül mennyit képes megkötni, ami a kiadott műtrágya hasznosulásánál nagyon fontos.

A szomszédos, friss telepítésű lucerna vizsgálatánál szó esett a talajban élő mikroorganizmusok nitrogénmegkötő képességéről. A pillangós virágú fajok közé tartozó lucerna gyökerén jól fejlett, és mint kiderült, aktív gümőket találtunk, ami azt jelzi, hogy a növény, illetve a vele ún. szimbiózisban élő baktériumok megkezdték a levegő nitrogénjének megkötését és felhasználását. Tehetik azt annál inkább, hiszen a házigazdánk gazdaságának állattenyésztési ágazat folyamatosan ellátja a területet szerves trágyával, így ennek is köszönhetően a talaj semleges (7,2) kémhatása megfelelő körülményeket teremt a nitrogénkötő mikrobáknak. Ott, ahol a talajsavanyodás miatt a lucerna termesztése nem megoldható, a megfelelő mészkészítmény alkalmazása szükséges.

Az őszi búza és az árpa élettanának tárgyalásakor átbeszéltük a növények terméselemeit, és hogy mi a különbség a két növény virágzatának fejlődése között. A jelenlévők gyakorolhatták az oldalhajtások rügyeinek és a frissen differenciálódott kalászkezdeményeknek a felismerését és megtalálását. Ehhez nem volt szükség „komoly” műszerekre, csupán egy éles pengéjű bicskára és egy megfelelő (40x) nagyító lencsére. A vizsgálat megállapította, hogy az őszi búza hajtáscsúcsa még gömbölyded, azaz a virágzatkezdemény még nem differenciálódott. Az őszi árpánál viszont a hajtáscsúcs már megnyúlt, és barázdált állapotú, ami a kalászkezdemény kialakulásának kezdetét jelzi. A következő 7-10 napban kialakulnak a kalászemeletek, és véglegessé válik, mekkora lesz a kalász, és azon mennyi szem lesz – azaz eldől a hozammaximum nagysága! Amennyiben a környezet terhelő ebben az időszakban (aszály, hideg, nincsenek felvehető állapotban lévő tápanyagok a gyökérzónában), úgy támogató típusú biostimulátor kezelés válhat szükségessé a termés megmentése érdekében!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!